Tartalomjegyzék

• Kriminológia Második, átdolgozott kiadás
• Impresszum
• Rövidítések jegyzéke
• chevron_rightI. RÉSZ: Kriminológiaelmélet: bűnözésmagyarázatok
  • chevron_right1. Problémafelvetés: mivel foglalkozik a kriminológia?
    • 1.1. Bevezetés
    • 1.2. A kriminológia mint elméleti, empirikus és alkalmazott tudomány
    • chevron_right1.3. A kriminológiai gondolkodás keretei
      • 1.3.1. A kriminológia differenciálódása
      • 1.3.2. Kriminológiai paradigmák
    • chevron_right1.4. A kortárs kriminológia tárgya és vizsgálati területei: bűnözés és bűnözéskontroll
      • 1.4.1. A bűnözés kriminológiai vizsgálata
      • 1.4.2. A bűnözésre adott reakciók, bűnözéskontroll és kriminálpolitika
    • 1.5. Tudományági elhatárolás és interdiszciplinaritás
    • 1.6. Összegzés
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right2. A kriminológiai gondolkodás kezdetei
    • 2.1. Bevezetés
    • chevron_right2.2. A klasszikus büntetőjogi iskola
      • 2.2.1. Társadalmi, politikai, filozófiai és gazdasági előzmények
      • 2.2.2. Cesare Beccaria és a büntetőhatalom alapelvei
      • 2.2.3. Jeremy Bentham és a haszonelvű büntetés
      • 2.2.4. A klasszikus iskola jelentősége
    • chevron_right2.3. A pozitivista kriminológia
      • 2.3.1. A pozitivizmus
      • 2.3.2. A kriminológiai kutatások kezdete: a francia szociológiai iskola
      • 2.3.3. Az olasz biológiai pozitivista iskola
      • 2.3.4. A pozitivizmus hatása
    • 2.4. A közvetítő irányzat
    • 2.5. Összefoglalás: az első iskolák jelentősége
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right3. Biológiai és pszichológiai bűnözésmagyarázatok
    • 3.1. Bevezetés
    • chevron_right3.2. A korai biológiai pozitivizmus
      • 3.2.1. Korai pozitivista elméletek és kutatások
      • 3.2.2. A korai biológiai pozitivizmus értékelése
    • chevron_right3.3. Modern biológiai elméletek és kutatási irányok: a bioszociális kriminológia
      • 3.3.1. A bioszociális kriminológia tárgya és elméleti keretei
      • 3.3.2. Genetikai kutatások
      • 3.3.3. Az agy szerkezeti és működési eltérései
      • 3.3.4. Biokémiai tényezők
    • chevron_right3.4. Pszichológiai bűnözéselméletek és megközelítések
      • 3.4.1. Pszichológiai megközelítések és elméletek a bűnelkövetésről
      • 3.4.2. Antiszociális személyiség és pszichopátia
    • 3.5. A biológiai és pszichológiai pozitivizmus szerepe a kortárs integratív elméletekben: a fejlődéskriminológia
    • 3.6. A biológiai és pszichológiai pozitivizmus kriminálpolitikai vonatkozásai
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right4. Deviancia, anómia és feszültség
    • 4.1. Bevezetés
    • chevron_right4.2. Durkheim deviancia- és anómiaelmélete
      • 4.2.1. A társadalmi tények és a kollektív tudat
      • 4.2.2. A bűnözés társadalmi jelentősége
      • 4.2.3. Társadalmi változás és anómia
      • 4.2.4. Durkheim jelentősége: a deviancia mint értelmezési keret
    • chevron_right4.3. Merton feszültségelmélete
      • 4.3.1. Feszültség és anómia: az „amerikai álom”
      • 4.3.2. Az egyéni alkalmazkodás típusai és a deviancia
    • chevron_right4.4. A feszültségelmélet továbbélése
      • 4.4.1. Struktúra és kultúra: a relatív depriváció
      • 4.4.2. Az általános feszültségelmélet
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right5. Kultúra és társas interakciók
    • 5.1. Bevezetés
    • chevron_right5.2. A bűnözés szociálökológiai magyarázatai
      • 5.2.1. A chicagói iskola
      • 5.2.2. A társadalmi dezorganizáció
      • 5.2.3. Közösség és bűnözés: a szociálökológiai megközelítés ma
    • 5.3. A differenciális asszociáció
    • chevron_right5.4. Szubkultúra és bűnözés
      • 5.4.1. A kriminális szubkultúra
      • 5.4.2. Klasszikus szubkultúra-elméletek
      • 5.4.3. Mentális sémák a bűnelkövetésben: neutralizáció és sodródás
      • 5.4.4. Konfliktusalapú szubkultúra-elméletek
    • chevron_right5.5. Kultúrakutatások Nagy-Britanniában
      • 5.5.1. Kritikai szubkultúra-kutatás
      • 5.5.2. Kulturális kriminológia
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right6. Címkézéselméletek
    • 6.1. Bevezetés
    • 6.2. A címkézéselmélet elméleti előzményei
    • 6.3. A bűncselekmény mint társadalmi konstrukció
    • 6.4. A másodlagos deviancia: a címkézés hatása
    • chevron_right6.5. A címkézéselmélet utóélete
      • 6.5.1. A morális pánik elmélete
      • 6.5.2. A címkézés mint pozitív folyamat: a „reintegratív szégyenkeltés” elmélete
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right7. Kontrollelméletek
    • 7.1. Bevezetés
    • chevron_right7.2. Elméleti kontextus és a korai kontrollelméletek
      • 7.2.1. Elméleti háttér
      • 7.2.2. Korai kontrollelméletek: Reiss, Nye és Reckless
    • chevron_right7.3. A társadalmi kontroll elméletei
      • 7.3.1. Hirschi elmélete a társadalmi kötelékekről
      • 7.3.2. A társadalmi kontroll kortárs elméletei: Tittle és Hagan
    • 7.4. Az individuális kontroll elmélete: Gottfredson és Hirschi általános elmélete
    • 7.5. A kontrollelméletek értékelése
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right8. Radikális kritikai irányzatok
    • 8.1. Bevezetés
    • 8.2. A kritikai kriminológia megszületésének társadalmi kontextusa
    • 8.3. A kritikai kriminológia fogalma
    • 8.4. Bűnözés és osztálykonfliktus: marxista és neomarxista irányzatok
    • 8.5. Az abolicionizmus
    • 8.6. Feminista kriminológia
    • 8.7. Összegzés
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right9. Realista kriminológia
    • 9.1. Bevezetés
    • 9.2. A realista kriminológia megközelítésmódja
    • chevron_right9.3. A jobboldali realizmus
      • 9.3.1. A jobboldali realizmus bűnözésértelmezése
      • 9.3.2. A jobboldali realizmus hatása és kritikái
    • chevron_right9.4. A baloldali realizmus
      • 9.4.1. A baloldali realista megközelítés
      • 9.4.2. Kriminálpolitikai javaslatok
    • 9.5. A realizmus utóélete: későmodernitás és társadalmi kirekesztődés
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right10. Környezeti kriminológia
    • 10.1. Bevezetés
    • chevron_right10.2. A környezeti kriminológia előzményei: a városi környezet és a bűnözés kapcsolata
      • 10.2.1. Informális kontroll a városi térben: a térhasználat és a bűnelkövetés kapcsolata
      • 10.2.2. A városi tér fizikai jellemzői és a bűnelkövetői viselkedés kapcsolata: építészeti kriminológia
    • 10.3. A környezeti kriminológia kulcsfogalmai: szituáció és környezet
    • chevron_right10.4. A környezeti kriminológia alapelméletei
      • 10.4.1. Racionális döntés és korlátozott racionalitás
      • 10.4.2. A rutintevékenységi elmélet
      • 10.4.3. Bűnözési mintázatok és hot spotok
      • 10.4.4. Az áldozattá válás mintázatai
    • 10.5. A környezeti kriminológia értékelése
    • Hivatkozások
    • További ajánlott irodalom
  • chevron_right11. A magyar kriminológia jellemzői a reformkortól napjainkig
    • 11.1. Bevezetés
    • 11.2. Kriminológiai szemlélet a reformkorban
    • chevron_right11.3. A dualizmus időszakának kriminológiája
      • 11.3.1. A biológiai (kriminálantropológiai) és a pszichológiai megközelítés képviselői
      • 11.3.2. A szociológiai pozitivizmus a dualizmusban
      • 11.3.3. A dualizmus kori kriminológia értékelése
    • 11.4. A kriminológia helyzete a két háború közötti időszakban
    • 11.5. A kriminológia helyzete a II. világháborút követő időszaktól az 1950-es évek végéig
    • chevron_right11.6. Kriminológia a szocializmus időszakában: a magyar kriminológiai gondolkodás fejlődése az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig
      • 11.6.1. A kriminológia újjászületése, az önálló szaktudománnyá szerveződés időszaka
      • 11.6.2. Kriminológiai kutatások az 1960-as évek végétől az 1980-as évek elejéig
      • 11.6.3. A kriminológiai gondolkodás jellemzői a szocializmus válsága idején
    • chevron_right11.7. A rendszerváltozást követő magyar kriminológia leglényegesebb fejleményei
      • 11.7.1. Tudományelmélet, tudománytörténet
      • 11.7.2. Kutatások a rendszerváltozást követően a bűnözés alakulásáról, valamint az új bűnözési formákról és a hagyományos bűncselekménytípusok 1990-et követő sajátosságairól
      • 11.7.3. A bűnözéskontroll, a bűnözésre való intézményes reagálás
      • 11.7.4. A korszak értékelése
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
• chevron_rightII. RÉSZ: A bűnözés megismerése
  • chevron_right12. A bűnügyi statisztika
    • 12.1. A statisztika, a tömegjelenségek vizsgálatának eszköze
    • chevron_right12.2. A kriminálstatisztika
      • 12.2.1. Alapfogalmak
      • 12.2.2. A kriminálstatisztikai adatok kezelése, védelme és nyilvánossága
      • 12.2.3. A kriminálstatisztikai adatok értelmezése
    • chevron_right12.3. Magyarországi kriminálstatisztikai rendszerek
      • 12.3.1. Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi statisztika (ENyÜBS)
      • 12.3.2. A bírósági statisztika
      • 12.3.3. A büntetés-végrehajtási statisztika
    • chevron_right12.4. A kriminálstatisztika korlátai
      • 12.4.1. Ami a kriminálstatisztikából kimarad
      • 12.4.2. A jogszabályok változása
      • 12.4.3. Az alapegységek rögzítésének sajátosságai
      • 12.4.4. Az adott évi adatok jelentése
    • chevron_right12.5. Nemzetközi kriminálstatisztika
      • 12.5.1. Nemzetközi kriminálstatisztikai adatgyűjtések
      • 12.5.2. Az európai országok kriminálstatisztikai adatai
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right13. Az empirikus kutatás módszertana
    • 13.1. Bevezetés
    • 13.2. A társadalomtudományi kutatás alapfogalmai
    • chevron_right13.3. A kriminológiai kutatások folyamata és módszerei
      • 13.3.1. A kutatás forrásai
      • 13.3.2. A kutatási terv elemei
      • 13.3.3. A kutatási módszerek
      • 13.3.4. Adattípusok és mintavétel
      • 13.3.5. A kutatás megvalósítása és az adatok elemzése
    • 13.4. A kriminálpolitika vizsgálata
    • 13.5. A kriminológiai kutatások etikája
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right14. Félelem a bűnözéstől, rejtett bűnözés
    • 14.1. Bevezetés
    • chevron_right14.2. A bűnözéstől való félelem
      • 14.2.1. A bűnözéstől való félelem okai
      • 14.2.2. A félelem mérése
      • 14.2.3. A félelem következményei
      • 14.2.4. A félelem csökkentése
      • 14.2.5. A bűnözés kezelésére hivatott szervezetek megítélése
    • chevron_right14.3. A rejtett (látens) bűnözés
      • 14.3.1. A látens bűnözés mérési módszerei
      • 14.3.2. A rejtett bűnözés kiterjedése
      • 14.3.3. A feljelentési hajlandóság
      • 14.3.4. A hatósági válogatás
    • 14.4. Összegzés
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right15. Bűnözés és média
    • 15.1. Bevezetés
    • 15.2. Valóság és média: a tartalom létrejötte – a „hírtermelés”
    • chevron_right15.3. A bűnözés médiareprezentációja: a tartalom
      • 15.3.1. A bűnözés és az erőszak megjelenése a médiában
      • 15.3.2. A bűnügyi tudósítás: funkció, terjedelem és mintázat
      • 15.3.3. A bűnözés megjelenése a fikciókban
    • chevron_right15.4. A médiában megjelenő bűnözés és erőszak következményei: a hatás
      • 15.4.1. A médiahatás értelmezésének megközelítései
      • 15.4.2. A médiában megjelenő bűnözés/erőszak hatása a viselkedésre
      • 15.4.3. A médiában megjelenő bűnözés/erőszak hatása a bűnözési félelemre
    • 15.5. Összegzés
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
• chevron_rightIII. RÉSZ: Bűncselekménytípusok és elkövetők
  • chevron_right16. Vagyon elleni bűnözés
    • 16.1. Bevezetés
    • 16.2. A vagyon elleni bűnözés társadalmi jelentősége
    • chevron_right16.3. A vagyon elleni bűnözés fogalma
      • 16.3.1. A tulajdon jogi védettsége
      • 16.3.2. A vagyon elleni bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvben
    • 16.4. A vagyon elleni bűnözés hazai morfológiai sajátosságai
    • chevron_right16.5. A vagyon elleni bűnözés kriminológiai tipológiája
      • 16.5.1. A vagyon elleni bűncselekmények típusai az elkövetők szerint
      • 16.5.2. Vagyon elleni bűnözés oksági szempontú típusai
      • 16.5.3. A javak és cseréjük módja szerinti típusok
      • 16.5.4. A szervezettség foka szerinti vagyon elleni bűnözés
    • chevron_right16.6. A vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatos oksági értelmezések
      • 16.6.1. Gazdasági-társadalmi meghatározottság
      • 16.6.2. Mikrokörnyezeti tényezők
      • 16.6.3. A személyes, individuális tényezők szerepe
      • 16.6.4. Egyéb hatótényezők
    • 16.7. A vagyon elleni bűnözés elleni fellépés
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right17. Fehérgalléros, gazdasági és korrupciós bűnözés
    • 17.1. Bevezetés
    • chevron_right17.2. Fehérgalléros bűnözés
      • 17.2.1. Sutherland klasszikus meghatározása
      • 17.2.2. A fehérgalléros bűncselekmény és elkövetője
    • chevron_right17.3. Gazdasági bűnözés
      • 17.3.1. Fogalom és elhatárolások
      • 17.3.2. A gazdasági bűnözés terjedelme és mérése
      • 17.3.3. Elméleti megközelítések
      • 17.3.4. A kontroll és megelőzés problémái
    • chevron_right17.4. Korrupció
      • 17.4.1. Fogalmi megközelítések
      • 17.4.2. Bűncselekmény- és elkövetői típusok
      • 17.4.3. Mérési kérdések
      • 17.4.4. Kriminológiai magyarázatok, értelmezések, elméletek
      • 17.4.5. Kontroll és megelőzési kérdések
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right18. Informatikai bűnözés
    • 18.1. Bevezetés
    • 18.2. Az informatikai bűncselekmények evolúciója
    • 18.3. Az informatikai bűncselekmények leggyakrabban előforduló formái és a tipikus elkövetési minták
    • chevron_right18.4. Statisztikai mérhetőség és látencia
      • 18.4.1. Kriminálstatisztika
      • 18.4.2. Látencia
    • chevron_right18.5. Áldozatokkal és elkövetőkkel kapcsolatos elméletek és empirikus kutatások
      • 18.5.1. Szervezettség
      • 18.5.2. A cselekmények bizonytalan kimenetele, továbbgyűrűzése
      • 18.5.3. Az ember mint a leggyengébb láncszem
      • 18.5.4. Fokozott áldozati közrehatás
      • 18.5.5. Megváltozott viselkedés, privát kémkedés
      • 18.5.6. Személyiségtorzulások
    • chevron_right18.6. Megelőzés, programok. A magánszektor együttműködése. Versengő érdekek
      • 18.6.1. Európai és nemzetközi erőfeszítések a kibertér védelmére
      • 18.6.2. Kormányzati erőfeszítések Magyarország kiberterének védelmére
      • 18.6.3. A magánszektor együttműködése
      • 18.6.4. Az oktatás, a család, az egyén és a civil szféra szerepe
      • 18.6.5. A biztonság és az adatvédelem mint versengő érdekek
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right19. Az alkoholfogyasztás, a kábítószer-probléma és a bűnözés összefüggései
    • 19.1. Bevezetés
    • chevron_right19.2. Az alkoholfogyasztás és a bűnözés összefüggései
      • 19.2.1. Alkohológiai alapfogalmak és elméleti kérdések
      • 19.2.2. Az alkoholizmus és a bűnözés összefüggéseinek kriminológiai kérdései
      • 19.2.3. Az alkoholizmus és a bűnözés összefüggései Magyarországon
      • 19.2.4. Bűnmegelőzési kérdések
    • chevron_right19.3. A kábítószer-probléma és a bűnözés összefüggései
      • 19.3.1. A kábítószer-problémával kapcsolatos fogalmak
      • 19.3.2. Kábítószerek és pszichoaktív anyagok
      • 19.3.3. A kábítószer-probléma és a bűnözés kapcsolatának kriminológiai kérdései
      • 19.3.4. A kábítószer-probléma epidemiológiai jellemzői Magyarországon
      • 19.3.5. A kábítószer-bűnözés jellemzői Magyarországon
      • 19.3.6. Bűnmegelőzési kérdések
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right20. Erőszakos bűnözés
    • 20.1. Bevezetés
    • chevron_right20.2. Agresszió és erőszak
      • 20.2.1. Az agresszió és az erőszak fogalmai
      • 20.2.2. Agresszióelméletek
    • 20.3. Erőszakos bűnözés a büntetőjogban
    • chevron_right20.4. Az erőszakos bűnözés morfológiája
      • 20.4.1. Az erőszakos bűnözés számossága, tendenciái: kriminálstatisztikai adatok
      • 20.4.2. Az erőszakos bűncselekmények osztályozása, struktúrája
      • 20.4.3. Az erőszakos bűnözés néhány demográfiai jellemzője
    • chevron_right20.5. Emberölés
      • 20.5.1. Az emberölés nagyságrendje, az elkövetők és az áldozatok jellemzői
      • 20.5.2. Elméleti megközelítések
    • chevron_right20.6. Szexuális erőszak
      • 20.6.1. A szexualitás, a szexuális erőszak társadalmi megítélése
      • 20.6.2. Az elkövetők és az áldozatok jellemzői
      • 20.6.3. A szexuális abúzus/erőszak következményei – a szexuális trauma
      • 20.6.4. Elméleti megközelítések
    • chevron_right20.7. Családon belüli erőszak
      • 20.7.1. A családon belüli erőszak fogalma
      • 20.7.2. A családon belüli erőszak tipizálása
      • 20.7.3. A családon belüli erőszak kutatása
      • 20.7.4. A családon belüli erőszak kezelése – társadalmi reakciók
    • chevron_right20.8. Iskolai erőszak
      • 20.8.1. Az iskolai erőszak fogalma, mértéke és megjelenési formái
      • 20.8.2. Az iskolai erőszak fajtái
      • 20.8.3. Az iskolai erőszak okai és megelőzési lehetőségei
    • chevron_right20.9. Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények
      • 20.9.1. A vagyon elleni és a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények elhatárolása
      • 20.9.2. A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények típusai
      • 20.9.3. A rablás
      • 20.9.4. A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények statisztikája
      • 20.9.5. Az erőszakos vagyon elleni bűncselekmények egyes kriminológiai sajátosságairól
    • 20.10. Összegzés
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right21. A szervezett bűnözés
    • 21.1. Bevezetés
    • chevron_right21.2. A szervezett bűnözés története, tradicionális típusai
      • 21.2.1. Az olasz szervezett bűnözés kialakulása
      • 21.2.2. A szervezett bűnözés az amerikai kontinensen
      • 21.2.3. Szervezett bűnözés Kelet-Európában és Ázsiában
    • chevron_right21.3. A szervezett bűnözés fontosabb elvi és gyakorlati kérdései
      • 21.3.1. A szervezett bűnözés fogalma
      • 21.3.2. A szervezett bűnözés napjainkban
      • 21.3.3. A bűnszervezet büntetőjogi fogalmának kriminológiai alapjai
    • chevron_right21.4. A szervezett bűnözés elleni harc intézményrendszere és stratégiája
      • 21.4.1. Nemzetközi egyezmények és szervezetek
      • 21.4.2. A hazai szervezetrendszer
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right22. A gyermek- és fiatalkori kriminalitás
    • 22.1. Bevezetés
    • 22.2. Életkor és bűnözés
    • 22.3. A gyermek- és fiatalkori bűnözés fogalma
    • chevron_right22.4. A gyermek- és fiatalkori bűnözés morfológiai jellemzői
      • 22.4.1. A gyermek- és fiatalkori bűnözés a kriminálstatisztikában
      • 22.4.2. A gyermek- és fiatalkori bűnözés látenciája
      • 22.4.3. Gyermek- és fiatalkorú áldozatok
    • chevron_right22.5. A gyermek- és fiatalkori bűnözést magyarázó elméletek
      • 22.5.1. Az oksági elméletek modellfókuszú csoportosítása
      • 22.5.2. A rendszerszintű megközelítés
      • 22.5.3. Pszichológiai magyarázatok
      • 22.5.4. A krízisközpontú megközelítés
      • 22.5.5. A mentális egészség problémái mint a bűnözés rizikófaktorai
      • 22.5.6. Neurológiai és kísérleti neurológiai magyarázatok
      • 22.5.7. A gyermek- és fiatalkori bűnözés értékközpontú megközelítése
      • 22.5.8. A 21. század sajátosságai mint a deviáns magatartások potenciális rizikófaktorai
    • 22.6. A gyermek- és fiatalkori bűnözés arcai a hazai és nemzetközi kutatások tükrében
    • 22.7. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének, kezelésének kérdései
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right23. Nemek és bűnözés
    • 23.1. Bevezetés
    • chevron_right23.2. Kriminálstatisztikai adatok: az elkövetők és az áldozatok nemek szerinti megoszlása
      • 23.2.1. Elkövetők
      • 23.2.2. Áldozattá válás
    • chevron_right23.3. Elméletek a nemek kriminalitásáról
      • 23.3.1. Korai elméletek a női bűnözőkről
      • 23.3.2. A feminizmus második hulláma és a kritikai fordulat
      • 23.3.3. Kortárs feminista megközelítések
    • 23.4. Gender és büntető igazságszolgáltatás
    • 23.5. Összegzés
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right24. Bűnismétlők és bűnelkövetői karrier
    • 24.1. Bevezetés
    • 24.2. A bűnismétlés fogalmai: visszaesés, életpálya, bűnözői karrier, karrierbűnöző
    • 24.3. A visszaeső bűnözés elméleti magyarázatai
    • chevron_right24.4. A visszaesés meghatározása és mérése
      • 24.4.1. A visszaesési ráta
      • 24.4.2. A bűnelkövetői karrierek paramétereinek mérése
      • 24.4.3. A kriminális karrier empirikus mérése
    • chevron_right24.5. A kriminális életpálya jellemzői
      • 24.5.1. Intenzív részvétel a bűnözésben
      • 24.5.2. Nagyszámú bűncselekmény elkövetése
      • 24.5.3. Az elkövetett bűncselekmények súlya
      • 24.5.4. A bűnözői karrier hossza
    • 24.6. A karrierbűnözés értelmezése: kriminálpolitikai következmények
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
• chevron_rightIV. RÉSZ: A bűnözés kontrollja: kriminálpolitika
  • chevron_right25. Kriminálpolitika
    • 25.1. Bevezetés
    • chevron_right25.2. A kriminálpolitika fogalmi kérdései
      • 25.2.1. A kriminálpolitika mint diszciplína és mint szakpolitika
      • 25.2.2. A kriminálpolitika feladatai és alrendszerei
      • 25.2.3. A kriminálpolitika alapelvei
      • 25.2.4. Kriminológia és kriminálpolitika
    • chevron_right25.3. A kriminálpolitika történeti modelljei Európában és Észak-Amerikában
      • 25.3.1. A klasszikus korszak: 18–19. század
      • 25.3.2. Pozitivizmus, jólétiség és rehabilitáció: kriminálpolitika a 19. század végétől az 1970-es évekig
      • 25.3.3. A jóléti paradigma válsága: az 1960-as, 1970-es évek
    • chevron_right25.4. Kortárs folyamatok: kriminálpolitika a későmodernitásban
      • 25.4.1. A „büntetőfordulat” elmélete
      • 25.4.2. Elemzési keretek: az intézményes reakciók kriminológiája
      • 25.4.3. Kriminálpolitikai modellek a későmodernitásban
    • chevron_right25.5. A kriminálpolitika kortárs folyamatai Magyarországon
      • 25.5.1. A kriminálpolitika posztszocialista társadalmi környezete
      • 25.5.2. Kriminálpolitika Magyarországon a rendszerváltás után
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right26. A kriminálpolitika nemzetközi keretei
    • 26.1. Bevezetés
    • 26.2. Az európai kriminálpolitika általános jellemzői
    • chevron_right26.3. Az európai kriminálpolitika alakítói
      • 26.3.1. ENSZ
      • 26.3.2. EBESZ
      • 26.3.3. Európa Tanács
      • 26.3.4. Európai Unió
    • 26.4. Következtetések
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right27. Bűnüldözés és rendészeti modellek
    • 27.1. Bevezetés
    • 27.2. A rendészet keletkezése és a rendészet kettős természete
    • 27.3. A rendészet bűnüldözési feladatai
    • chevron_right27.4. A rendészet hatósági feladatai: a rendészeti funkciók
      • 27.4.1. A jelenlét
      • 27.4.2. A legitim fizikai erőszak monopóliuma
      • 27.4.3. Az információszerzés: felderítés és nyomozás
      • 27.4.4. A rendészeti és a bűnügyi feladatok elhatárolása
    • chevron_right27.5. Rendészeti modellek
      • 27.5.1. Az angolszász és a kontinentális rendőrségi modell
      • 27.5.2. Rendészeti stratégiák
      • 27.5.3. A modellképzés szempontjai
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right28. Bűnmegelőzés
    • 28.1. Bevezetés
    • chevron_right28.2. A bűnmegelőzési politika
      • 28.2.1. A bűnmegelőzési politika önállósodása
      • 28.2.2. A bűnmegelőzési politikára vonatkozó nemzetközi elvárások
    • 28.3. A bűnmegelőzés intézményesülése Magyarországon
    • chevron_right28.4. A bűnmegelőzés gyakorlata
      • 28.4.1. Bűnmegelőzési tipológiák
      • 28.4.2. Prevenció a büntető igazságszolgáltatáson keresztül
      • 28.4.3. Az elkövetővé válás megelőzése: a korai beavatkozás
      • 28.4.4. Közösségi bűnmegelőzés
      • 28.4.5. A bűnalkalmak kontrollja: a szituációs megelőzés
    • 28.5. Összegzés
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right29. Viktimológia és áldozatpolitika
    • 29.1. Bevezetés
    • chevron_right29.2. A viktimológia képviselői, irányzatai és kutatási területe
      • 29.2.1. A viktimológia irányzatai
      • 29.2.2. A viktimológia kutatási területei
    • 29.3. A bűncselekmények áldozataival kapcsolatos fontosabb nemzetközi szervezetek és dokumentumok
    • 29.4. Az áldozat fogalmának különböző dimenziói
    • chevron_right29.5. Áldozati szükségletek és áldozatpolitika
      • 29.5.1. Az áldozatok szükségletei
      • 29.5.2. Az áldozatpolitika fogalma
      • 29.5.3. Áldozat a büntetőeljárásban
      • 29.5.4. A magyar áldozatsegítés rendszere
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right30. A gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés
    • 30.1. Bevezetés
    • chevron_right30.2. Büntetőpolitikai megoldások, kodifikációs technikák
      • 30.2.1. Súlyosbító körülmény, minősítő körülmény, sui generis tényállás
      • 30.2.2. Védett csoportok és védett tulajdonságok
      • 30.2.3. Gyűlölet, előítélet vagy diszkriminatív kiválasztás
    • 30.3. A gyűlölet-bűncselekmények hazai szabályozása
    • chevron_right30.4. Nehézségek és anomáliák a büntetőpolitikai gyakorlatban
      • 30.4.1. Csekély ügyszám
      • 30.4.2. A nyomozás hiányosságai és alulminősítés többségi elkövetők esetén
      • 30.4.3. Többségvédelem
      • 30.4.4. Szigorúbb szankció kisebbségi vádlottakkal szemben
    • 30.5. Következtetés
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right31. A fiatalkorúak büntetőpolitikája
    • 31.1. Bevezetés
    • chevron_right31.2. A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőpolitika elméleti alapjai
      • 31.2.1. A fiatalkorúak igazságszolgáltatásának létrejötte az Amerikai Egyesült Államokban
      • 31.2.2. A fiatalkorúak igazságszolgáltatásának létrejötte Európában
    • 31.3. A fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerének modelljei
    • chevron_right31.4. A fiatalkorúak büntetőpolitikájának nemzetközi dokumentumai
      • 31.4.1. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye
      • 31.4.2. A Pekingi Szabályok
      • 31.4.3. Az Európa Tanács a gyermekbarát igazságszolgáltatásról
    • chevron_right31.5. A fiatalkorúak hazai büntetőpolitikája
      • 31.5.1. Történeti áttekintés
      • 31.5.2. A fiatalkorúak büntetőpolitikája napjainkban
      • 31.5.3. A fiatalkorúak büntetőpolitikájának ellentmondásai
      • 31.5.4. A fiatalkorúakra vonatkozó kriminálpolitika egyéb vetületei
    • 31.6. Összegzés
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right32. Alternatív szankciók és közösségben végrehajtott büntetések
    • 32.1. Bevezetés
    • 32.2. Az alternatív szankciók fogalma
    • chevron_right32.3. Az alternatív szankciók történeti előzménye: a pártfogó felügyelet
      • 32.3.1. Az alternatív szankciók fejlődésének lépései
      • 32.3.2. A pártfogás hazai fejlődésének története
    • 32.4. Az alternatív (közösségi) szankciók jellemzői
    • chevron_right32.5. Az alternatív szankciók és jogkövetkezmények fajtái
      • 32.5.1. A szabadságvesztés-büntetés alternatívái
      • 32.5.2. A büntetőeljárás alternatívái
    • chevron_right32.6. Az alternatív szankciókat végrehajtó szervezet
      • 32.6.1. A magyar szervezet jellemzői
      • 32.6.2. Nemzetközi szabályok
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right33. Helyreállító igazságszolgáltatás
    • 33.1. A hagyományos büntetőeljárás kritikája
    • 33.2. A kritika következményei: szemléleti változás
    • 33.3. A helyreállító igazságszolgáltatás tág és szűk értelemben
    • 33.4. A helyreállító igazságszolgáltatás fajtái
    • 33.5. A helyreállító igazságszolgáltatás főbb jellemzői
    • chevron_right33.6. Nemzetközi követelményrendszer
      • 33.6.1. ENSZ
      • 33.6.2. Európa Tanács
      • 33.6.3. Európai Unió
    • chevron_right33.7. Nemzeti szabályozás
      • 33.7.1. Büntetőjogi közvetítői eljárás
      • 33.7.2. Szabálysértési közvetítői eljárás
    • 33.8. A helyreállító igazságszolgáltatás jövője
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right34. A szabadságvesztés és az elkövetők reintegrációja
    • 34.1. Bevezetés
    • chevron_right34.2. A börtön mint „kaméleon”
      • 34.2.1. A modern börtön létrejötte
      • 34.2.2. A korrekciós börtön: a magányrendszertől a klinikai modell bukásáig
      • 34.2.3. A börtön útkeresése a későmodernitásban
    • 34.3. A szabadságvesztés alkalmazása Magyarországon és Európában
    • chevron_right34.4. A börtön mint beavatkozási rendszer
      • 34.4.1. A totális intézmény
      • 34.4.2. Börtönártalmak
      • 34.4.3. A börtön mint a harmadlagos bűnmegelőzés eszköze
    • chevron_rightHivatkozások
      • További ajánlott irodalom
  • chevron_right35. A büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának korlátai
    • 35.1. Bevezetés
    • chevron_right35.2. A rendszerelméletről dióhéjban
      • 35.2.1. A nyílt rendszer sajátosságai
      • 35.2.2. A büntető igazságszolgáltatás mint rendszer
      • 35.2.3. A büntető igazságszolgáltatási rendszer elemei
      • 35.2.4. A büntető igazságszolgáltatással mint rendszerrel kapcsolatos fenntartások
    • chevron_right35.3. A büntető igazságszolgáltatás hatékonysága
      • 35.3.1. A hatékonyság mint rendszerhatékonyság
      • 35.3.2. A hatékonyság korlátai
    • Hivatkozások
• chevron_rightJogszabályok, dokumentumok
  • chevron_rightMagyar joganyagok
    • Törvények
    • Törvényerejű rendeletek
    • Kormányrendeletek
    • Miniszteri rendeletek
    • Közjogi szervezetszabályozó eszközök
    • Alkotmánybírósági határozatok
    • Legfelsőbb bírósági, kúriai állásfoglalások, döntések
    • Egyéb bírósági határozatok
  • chevron_rightEU-s joganyagok
    • Az Európai Emberi Jogi Bíróság határozatai
    • Az Európai Bíróság határozatai
    • ENSZ-dokumentumok
    • Európa Tanács dokumentumai
    • Nemzeti alkotmánybíróságok határozatai
    • Név- és tárgymutató

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 925 2

Az áru előállítójától annak végleges felhasználójáig általában több szerződésen keresztül vezet az út. Az értékesítés folyamatában részt vevők – akiket összefoglalóan közvetítőknek nevezünk – eltérő tartalmú és gazdasági célú szerződéses jogviszonyokban működnek közre az áru piacra juttatásában: viszonteladóként, bizományosként, „disztribútorként” vagy más gazdasági funkciót megjelenítve. Számos esetben az értékesítési láncban több értékesítő is részt vesz, többnyire különböző jogviszonyok alapján, a gyártó és a nagykereskedő megállapodásának jogi konstrukciója, gazdasági tartalma eltér ugyanis a nagykereskedővel szerződő további értékesítőkétől.

A közvetítés folyamatát a kereskedelmi szokások, a piaci szereplők jellemzői, a piac nyitottsága, valamint számos egyéb külső tényező befolyásolja. Ezek közé tartoznak a társadalmi-gazdasági kommunikáció csatornái, a rendelkezésre álló fuvarozási, szállítási lehetőségek, a versenyjogi szabályozás és az adózási környezet, valamint a jogviták rendezésének a módjai.

A kötet fő célkitűzése a közvetítői funkciót betöltő szerződésekkel kapcsolatos jogi szabályozás részletes feldolgozása. Így bemutatja a magyar és az európai szabályozási környezetet, és az egyes jellemző szerződéstípusokra vonatkozó polgári jogi előírásokat, majd ismerteti a forgalmazás versenyjogi korlátait, a gyártók, importőrök, valamint a forgalmazók termékbiztonsági és piacfelügyeleti kötelezettségeit. Végül terjedelmes elemzést ad az említett tevékenységet folytató adóalanyokra vonatkozó általánosforgalmiadó-szabályokról.

A szerzők összefoglaló és áttekintő jelleggel dolgozták fel a közvetítői típusú szerződésekkel kapcsolatos, az üzleti élet szereplőit foglalkoztató legfontosabb problémákat. Elsősorban azokat a jogászokat és üzletembereket kívánják megszólítani, akik tevékenységük során bizományi, közvetítői-ügynöki, forgalmazási, franchise- vagy éppen biztosításközvetítői szerződések előkészítésében, megkötésében vesznek részt. A kötet segítséget jelent a gyakorlat számára a megoldandó feladatok meghatározásában és a főbb megoldási irányok kijelölésében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csehi-sobor-a-kozvetitoi-funkciot-betolto-szerzodesek-jogi-kornyezete//