A kutatásom fő kérdése az volt, hogy mennyiben tükrözi a két magyar folyóirat az ötciklusú mozzanatszerkezetet, azaz a korpusz összefoglalóiból hányban jelennek ezek meg. A két magyar folyóirat ebből a szempontból nagyon hasonló képet mutat (l. 3. táblázat). A leggyakoribb a célok (97% és 100%) és a módszerek (mindkettő esetében 83%) említése, majd ezt követi a bevezetés (80% és 70%). Csak negyedik helyen találhatóak az eredmények (73% és 67%), legkisebb arányban pedig a minden harmadik összefoglalóban olvasható tárgyalás (33% és 37%). Ez utóbbiak sokszor csak sematikusan jelennek meg, utalva arra például, hogy további kutatások szükségesek, vagy, hogy mi a vizsgálat gyakorlati hasznosíthatósága. Amennyiben összehasonlítjuk e százalékos eredményeket Tseng (2011) három alkalmazott nyelvészeti folyóiratával, láthatjuk, hogy ezekben is a célok és a módszerek találhatóak vezető szerepben, viszont a magyar adatoktól eltérően hasonlóan fontos az eredményekre utalás is (min. 90%-os előfordulással). Az is szembetűnő, hogy míg a magyar tanulmányokban a bevezetés kap hangsúlyos szerepet, addig a nemzetközi folyóiratokban az eredmények értelmezése és a kitekintés a fontosabb. A TESOL Quarterly ebből a szempontból kiemelkedő, hiszen kettő kivételével mindegyik tanulmány értelmezte az eredményeket.