MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Nyelv, kultúra, identitás II. Pragmatika, diskurzuselemzés, interkulturális kommunikáció
Bevezetés
A diskurzusjelölő elemek funkcionális jelentését vizsgálva Debora Schiffrin Discourse markers (1987) című munkája nyomán textuális (a témák összefüggését, az idézést, az önjavítás kifejezését elősegítő), interakciós (a beszélő és a hallgató viszonyára utaló, a közös valóságra reflektáló, figyelemirányító) és attitűdjelölő (a szövegalkotó viszonyulását, kiindulópontját, a tárggyal kapcsolatos értékítéletét jelölő) funkciókba soroljuk, ugyanakkor a szerző is rámutat arra, hogy az attitűdjelölő mintegy altípusa is lehet az interakciós csoportnak. Kugler (1999: 101) megfogalmazásban „a beszélői attitűd jelölése az a művelet, amellyel a beszélő egy állítást nem tényként, nem létező realitásként ábrázol, hanem saját viszonyát rávetítve a mondatot nem valóságábrázolóvá teszi”. E szavak funkcionális vizsgálata kapcsán Tolcsvai Nagyot idézve Schirm (2012) hívja fel a figyelmet, hogy a „funkció nem merev kategória, […] hanem folyamat jellegű jelenség, amely a beszélői vagy hallgatói feldolgozás révén jön létre” (Tolcsvai Nagy 2005: 350), és helyezi el a diskurzusjelölőket 2014-es írásban – a hazai szakirodalom fontosabb tételeit hivatkozva – a nyelvművelő és nyelvészeti tudományterületek széles spektrumán.
Tartalomjegyzék
- Nyelv, kultúra, identitás. II. Pragmatika, diskurzuselemzés, interkulturális kommunikáció
- Impresszum
- A főszerkesztők előszava
- PRAGMATIKA ÉS DISKURZUSELEMZÉS
- Amikor a bocsánat nem egyenlő a bocsánattal. A bocsánatkérés mint nyelvi tevékenység a magyar–német ügyfélkommunikációban – Bari Diána Éva –
- Alkalmazott nyelvészeti tárgyú cikkek angol nyelvű összefoglalóinak retorikai szerkezete: magyar és nemzetközi folyóiratok összehasonlító elemzése – Doró Katalin –
- Az intertextualitás szerepe a szövegértésben – Gyuricza Katalin –
- A mondatátszövődés megítélése attitűdfelmérések alapján – Horváth Krisztina –
- Megfelelőség az elismerő megnyilvánulásokra adott válaszokban – Pap Andrea –
- A direktív és komisszív beszédaktusok közötti ütközési pontok az angol–magyar filmfordításban – Polcz Károly –
- A mondattani elemzés retorikai összefüggései. Egy hagyományos módszer kidolgozásának elméleti alapjai – Pölcz Ádám –
- INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
- (META)PRAGMATIKA ÉS MŰFAJ MŰHELY
- Az egészségügy megszólítási változatai az internetes metadiskurzusok tükrében – Domonkosi Ágnes –
- A grice-i maximák érvényesülése a minőségügy szaknyelvében egy magyar nyelvű szakszótár metaforikus és metonimikus jelentésviszonyai alapján – Sólyom Réka –
- A szerintem attitűdjelölővel bevezetett információ topikformáló hatása háromfordulós Facebook-kommentvitákban – Gortva Tamás –
- Az illemirodalom mint metapragmatikai műfaj – Németh Luca Anna –
- Háttércsatorna-jelzések: határterület és új szempontok a diskurzusok elemzésében – Gyarmathy Dorottya – Krepsz Valéria – Dér Csilla Ilona – Hámori Ágnes – Horváth Viktória –
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 536 1
A tanulmánykötet a XXVII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson elhangzott előadások írott, lektorált változatát tartalmazza a „nyelv, kultúra, identitás” témaköréhez kapcsolódva; egyúttal betekintést nyújt az alkalmazott nyelvészet legújabb kutatási eredményeibe. A könyvben a pragmatika és diskurzuselemzés és az interkulturális kommunikáció területére eső tanulmányok olvashatók.
Hivatkozás: https://mersz.hu/nyelv-kultura-identitas-2-pragmatika-diskurzuselemzes-interkulturalis-kommunikacio//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
