A jelen tanulmány azt mutatta be, milyen sajátosságai vannak a kisiskolások spontán beszédében és hangos olvasásában előforduló önjavításoknak. A vizsgálat elején három hipotézist fogalmaztam meg. Az első hipotézis szerint azt vártam, hogy az életkor hatással lesz az önkorrekciós folyamatokra mindkét vizsgált beszédtípusban. A hipotézis nem igazolódott: egyik paraméterben sem volt statisztikai különbség az életkori csoportok között. Az sem okozott különbséget az életkori csoportok között, hogy az idősebb gyermekek gyakorlottabb olvasók, így a második hipotézis sem igazolódott. Az eredmények hátterében az állhat, hogy egyrészt kicsik voltak a csoportok közötti életkori különbségek, másrészt egy-egy csoportban csak relatíve kis létszámú gyermek szerepelt. Ezen tényezők mellett a hibajavítások ritka előfordulása, illetve az adatok nagy szóródása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy nem volt eltérés a különböző életkorú beszélők javításaiban. A hangos olvasásban előforduló hibajavítások kapcsán megállapítható, hogy feltehetően nem (csak) az olvasásban való gyakorlottságon múlik a javítás időtartama és módja, hanem a konkrét hiba sajátosságain is. A gyakorlottabb olvasók kevesebbet hibáztak, de ha hibáztak, ugyanolyan módon javítottak, mint a kevésbé gyakorlott olvasók.