Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Winkler Gusztáv

A hadviselés művészete I.

Kronológia

A katonai tevékenység kezdetei (Kr. e. 9000–4000)
12 000–10 000:
Első csataábrázolások
9000–7200:
Jerikó kiemelt kereskedelmi központ (kérdés, hogy kié?)
9000 k.:
Wadi Fellah (Nahal Oren) fallal körülvett „táborhely”
8500 k.:
Jerikó (4 ha) városias település, magasszintű katonai tevékenység
Masszív kőfal, 4 ízben újjáépítik (kérdés, ki ellen?)
9 m átmérőjű torony, 28 fokú belső kőlépcsővel ellátva
7500 k.:
Cayönü – bonyolult védelmi építkezések, erős társadalmi különbségek
7000 k.:
Már biztosan hajóznak a tengereken, fejlett földművelő társadalmak
(Catal Hüyük, Gandzs Dare, Beida)
6200–5300:
Catal Hüyükben rézfeldolgozás (íj, kovatőr, buzogány, csákány használata)
Politikai ellenőrzés alatt a környező vidék
6000 k.:
Jarim Tepe (Haszúna-kultúra) – fejlett fémfeldolgozás
5800–5000:
Samarra-kultúra Mezopotámiában
Csoga Mami: a városkapunál erős vályogtégla torony
Sawwan: árok és fal 3 oldalról, kapuhoz kanyargós védőfolyosó
5500 k.:
Hacilar körül városfal, pusztítások Catal Hüyükben
Új nép benyomulása Mezopotámiába (Halaf-kultúra) – sumerok?
Szamarra-kultúra É-ra és ÉNY-ra terjeszkedik
4500 k.:
Egyiptomban és Mezopotámiában fejlett hajózás
4400 k.:
Alföldi vonalkerámiások (VK) a Marosig nyomulnak előre
Dunántúli VK elfoglalják az egész Dunántúlt – Körös kultúra felbomlik
 
 
Az első államszervezetek (Kr. e. 4000–2000)
4000:
Ubaid-kultúra (sumerok) terjeszkedése észak és dél felé
4000–3200:
Sumerban falakkal körülvett települések
Elterjed a lándzsa és az íj
Növekvő központi hatalom, alapvetően demokratikus berendezkedés
4000 k.:
Az egyiptomi déli birodalom észak felé terjeszkedik
4000 k.:
Európában felgyorsul a földművekkel, védőárkokkal körülvett telepek
4000–3800:
Szicília, Rösseni-, Michelsbergi-kultúra
Vinca-kultúra É-i irányban hódít, eléri Budapest vonalát
3500 k.:
Éanna és Kulaba egyesülnek (Uruk) – 10 km hosszú városfal
Sumer terjeszkedés Észak-Syria felé (Kis) Trója I. alapítása
Uruki behatolás szúzai területre, befolyás Egyiptomban
Sumer (Uruk) kerék ábrázolása Kárpátoktól ÉK-re ökrösszekerek
3500 k.:
Erdélyben fejlett fémfeldolgozás
Tiszai kultúra támadásai – Kárpát-medencében összeomlik a hatalom
Erődítések Európa szerte – Apulia, Tripolje-kultúra: Többszörös árokrendszerek
3200 k.:
Narmer fáraó leveri a libu nomosz felkelését a nyugati Deltában
Elámi állam létrejön – hódítás Szijalkban
Herpályiak már víztől védett erődítéseket építenek
3100 k.:
Ménés legyőzi Alsó-Egyiptomot (Egyiptom első egyesítése)
Gödörsíros betörés Anatóliába
3050:
Hor–Aha hadjárata Núbia ellen
3000 k.:
Egyértelmű társadalmi különbségek, ez jelentkezik a fegyverzetben is
Akkád benyomulás kezdete nyugatról Mezopotámiába
2950:
Dzser fáraó hadjárata Núbiába – még csak expedíció
2930:
Dzset fáraó katonai expedíciója a Nílus és a Vörös-tenger közti területre
2800 k.:
Sumer szövetség Nippur központtal
Trója vezette államszövetség létrejötte
2750:
Meszilim (Kis) kivívja a Sumer feletti uralmat, nagy erődítések
2700 k.:
Szanath fáraó hadjárata a libiaiak (libuk) ellen, holdfogyatkozás
Több egyiptomi hadjárat Núbiába
2670:
Dzsószer fáraó hadjárata a Sínai-félszigetre
2640 k.:
Asszir–hatti háború Kültepe birtokáért
Mezopotámiában ökrösszekerek
2600 k.:
Indoeurópaiak lerombolják a tripoljei telepeket. Zsinegdines vándorlás
Erődített telepek szaporodása – kialakul a harcosok kasztja
Kelet-európai népek szövetsége a hódítók ellen
Emmerabageszi (Kis) elfoglalja Elámot
Hurri betelepülés kezdete, erős akkád beáramlás Mezopotámiába
Huni fáraó erődöket épít Elephantine szigetén
2580:
Sznofre pusztító hadjárata Núbiába (7000 fogoly, 20 000 állat)
Sznofu Líbia elleni hadjárata (1100 fogoly, 13 000 állat)
2500 k.:
Trója vezető hatalom a kis-ázsiai térségben
Al-dunai (csernavodai) támadás a Tiszántúlon, felszámolják őket
Kaukázusból lerohanják Szíriát és Palesztínát, iráni befolyás Sumerban
Lerna, Naxon, stb. kőfalakkal védett városok (kikládikus kultúra)
Lagasban kétkerekű szekér (de onagerrel)
2500–2000:
Hatti Birodalom
2400:
Lagas (Éannatum) hadjáratai Mári, Aksak, Kis ellen (Keselyű sztélé)
Fontos katonai dokumentumok
Kánaáni önálló birodalom
2350 k.:
Asszír hódítás Kisázsiában (Kanes)
Szahure fáraó hajói csapatokat szállítanak Kisázsiába
2340 k.:
Ur (Lugalzagaszi) legyőzi Lagast
(a Perzsa-öböltől a Földközi-tengerig biztosítja a kereskedőtelepeket)
2325:
I. Pepi első inváziója a Sínai-félszigeten
2310:
Sarukkin legyőzi Lugalzagaszit, elfoglalja a sumer városokat.
Lassú terjeszkedés észak felé, szövetséges láncolat kiépítése
2300 k.:
Rézműves kolóniák Ibériában, Los Millares: előretolt erődítések
Danonok (akhájok) elpusztítják Lernát, törés Trójában
A „ló megjelenése” Kisázsiában
2300–1800:
Buhen nagy fémfeldolgozó központ
2300–2250:
Uni hadvezér hadjáratai (6 db) Palesztínába
Hatodik hadjárat: Karmel-hegy, a hajóhad együttműködése, partraszállás
2290:
Sarukkin elfoglalja Eblát, hadjárat Anatóliába (Pumushanda) és Elámba
Erődrendszer építése a gútik ellen
2270:
Rimus (Agade) hadjárata Makan (Dél-Irán) ellen
2240:
Agadeiek (akkádok) legyőzik a gúti–lullubi sereget (Sahr-e Zur)
Hadjárat a Zagroszban, felkelés Elámban, Narám-Szin hadjárata Anatóliába
2210:
Sar-Kali-Sarri hadjárata az amurruk ellen (Bisri-hegység)
2200 k.:
A központi hatalom gyengülése miatt ázsiai törzsek uralma a Nílus-deltában
2200 k.:
Indoeurópai harcosok prefeudális hierarchiát alkotnak, népgyűlés
Görögországi városerődök felégetése – Anatóliában is (200 település)
2200 k.:
Egyiptomban gyengül a központi hatalom, ázsiai törzsek a Deltában
2180:
Gútik szétverik a már csak Akkádban létező agadei államot
2155–2134:
Lázadások Egyiptomban, belső társadalmi zavarok („átmeneti időszak”)
2140:
III. Neferkare szövetsége Théba ellen (2120: Théba győzelme)
2120:
Umma serege (Utu-hegal) szétveri a guti sereget – ellentét Urral
2112:
Ur-nammu megveri Utu-hegalt, és létrehozza az uri III. dinasztiát
2100:
Az uri hadsereg legyőzi Lagast, a főhatalom Uré – hadjáratok ÉK-en
2100 k.:
Palesztínában amurrú betörés – amurrúk lerombolják Eblát
2060 k.:
Védekezés a nomád amurrúk ellen – Sulgi sáncrendszert épít (amurru gát)
2060–2010:
II. Menthotep hadjáratai (megerősödik a középbirodalom)
2050:
Elám elfoglalja Babilont, majd Szimas Elámot
2030 k.:
Su-Szín befejezi az amurru fal építését (280 km hosszú kőfal)
2020 k.:
Ibbi-Szin helytartói vesztes csatát vívnak az „amurrú” falnál a nomádok ellen
2018:
Amurrú – uri szövetség Elám ellen – belső árulások
2010 k.:
Ur fennhatósága a város körül – amurrú–uri szövetség az elámi szövetség ellen
2004:
Megbukik az uri III. dinasztia – új amurrú dinasztiák ( Iszin, Larsza )
 
 
Átmenet a nagyhatalmi rendszerekbe (Kr. e. 2000–1000)
2000 k.:
A kocsi és a ló katonai alkalmazása elterjed Európában
Megjelenik a könnyű harci szekér – Közép-ázsiai eredetűnek tűnik
Harangedényes csoportok gyors vándorlása, íj fokozott használata
2000 k.:
Hettita népcsoportok fokozatos beáramlása hatti területre
Óasszír Birodalom kezdete
Egyiptomban katonai hűbéres rendszer, sorozás és zsoldoshadsereg
falrendszer építése az ázsiai nomádok ellen a Sinai-félszigeten
Buhen: mélységében tagolt erődrendszer
2000–1900:
Háborúk sora a Kárpát-medencében, déli benyomulás
1900:
II. Szenuszret Alsó-núbiai hódításai
Assurban megjelenik a harci szekér (hurri közvetítéssel)
1895:
II. Szenuszret fáraó hadjárata Palesztínába és Szíriába – Shechem
1880:
II. Amenemhat hadjárata Ázsiába
1860–1850:
III. Szenuszert hadáratai Núbiába (4) és Levantébe (1)
1810 k.:
Jahdunlim (Mári) hadjárata a Földközi-tengerhez (nomádok legyőzése)
1800 k.:
Arittas király Hatti elleni háborúja – Calpa, Hattus ostroma, Salampa
A D-i hettita fejedelemségek elfoglalása (Zalpa, Nésos)
Csatornaépítés a Nílus és a Vörös-tenger között
Égei-szigeteken városerődök (Filakopi), kánaáni szövetség kialakulása
1780 k.:
Mári uralma É. Mezopotámiában – megnő a zsoldosok szerepe
1759:
Hammurapi legyőzi Rim Szint, Larsza uralkodóját – Sumer és Akkád ura lesz
1757:
Babiloni hadjárat Mári ellen – hatalmi övezet a Földközi-tengerig
1754:
Babiloni csapatok legyőzik Esnunna hadseregét – határ Ninivéig
1750:
Hammurapi katonai nehézségei északkeleten az asszírok ellen
1747:
Kassú csapatok lerohanják Babilont
1720:
Arittas hadjáratában megjelennek a lovak
1705–1648:
Hikszosz hódítás a Deltában
1700 k.:
Görög területeken új külső hatalom (akhájok)
mMgváltozik a harcmód,a tőrt felváltja a kard, a harci kocsi elterjedése
Európában kialakul a katonai arisztokrácia
1680:
Labarnas megteremti a Hettita Birodalmat
1650:
A hettiták elfoglalják Purushandát, átkelés a Tauruson
1649:
A hikszoszok elfoglalják Menfiszt
1640 k.:
Hanigalbat hurri állam hadjárata a hettiták ellen – Hattusilis nyugati hadjárata
1640:
Akhájok elfoglalják a Peloponnészoszt
Hanigalbat hurri állam hadjárata a hettiták ellen
1640–1600:
A hikszoszok megszállják Közép Egyiptomot
1630:
I.Hattusilis hadjáratai a Tauruson túl Aleppóig
1629–1628:
III. Neferhotep védelmi háborúja a hikszoszok ellen
1620:
I.Mursilis elfoglalja Aleppót – rossz lépés, nyitott lesz a határ a hurrik felé
1600 k.:
I. Mursilis megdönti Babilon (Szamszuditana) hatalmát
1600 k.:
Erdélyben osztálytársadalom (wietenbergiek) – gyepűrendszer megvalósítása
1582:
A hikszoszok elfoglalják Thébát
1580:
A felső-egyiptomi hadsereg (Kamozisz) Smun-nál megveri a hikszoszokat
A görög és krétai hadsereg ehhez segítséget nyújt
1547:
Avaris – Ahnose döntően legyőzi a hikszoszokat
1545:
Sarukkíen: végleges hikszosz vereség
1531:
A hettiták elfoglalják Babilont
1500 k.:
A hurri államokat egyesíti Szaustatar – Mitanni állam
Krétán központi katonai nyilvántartás – 800 szekér és bronzpáncél
1505:
I. Tuthmosis előnyomul az Eufráteszig, délen a határ a III. zuhatagnál
1500 k.:
A halomsírosok leigázzák a síksági földművelőket
Vatyai-kultúra – önálló fegyveres réteg kiválása, erődökön belüli elkülönülés
1483:
Azíriai és kadesi fejedelmek lázadása Mitanni támogatásával
Meggido: egyiptomiak szétverik a koalíciós seregeket (1479)
1468 k.:
III.Tuthmozisz 17 hadjárata Szíriában
1459:
Kádes ostroma – III.Tuthmozisz nagy győzelme
1450:
Kis-Ázsia felől harcikocsizó portyázók rablóhadjáratai a Kárpát-medencében.
Vatyai és magyarádi törzseknél kialakul a lovas harcmodor
Fokozódó halomsíros betörések a Kárpát-medencébe
Mükénéi hódítás Krétán
1450-1200:
Hettita új-királyság
1400 k.:
Közép-Európában szaporodnak az erődítések – egységes hatalom
Halomsíros-magyarádi szövetség, a gátai hatalom felszámolása, tőr-kard
Hatalmas építkezések Trójában – falátfedések, szakaszolás
Egyiptom elfoglalja Kolchist
1400–1000:
Ugarit fénykora – hajóhadak kölcsönzése a hettitáknak
1380:
Arzawa és Kaska elfoglalja Hattusast
  1. k.:
I. Suppliluliumas leveri a Mitanni Birodalmat, meghódítja Szíriát, Karkemist
1350 k.:
Halomsíros vándorlás, harcászati fölény – hosszú, szúró kard
Vatyaiak megadják magukat a halomsírosoknak
Mükénéi gyarmatosítás kezdete Itáliában
1350:
Suppliluliumas szétzúzza Mitannit, Asszíria pedig Kizilit – Asszíria önálló lesz
1323:
I. Szeti fáraó hadjárata a libuk ellen
1320:
A hettiták elfoglalják Amurrút, Kadest, Ciprust
1313:
Meggido – I. Szeti fáraó hadjárata a shasu beduinok ellen
1300 k.:
Asszíria támadásai megerősödnek a hettiták ellen, hettita–babiloni szövetség
Mükénében erősítik a városfalat, fal a korinthoszi földszoroson
Közép- és Délkelet-Európában összeomlanak a kultúrák
1300:
II. Mursilis csapatokat küld az akhájok megsegítésére a lázadó Milétosz ellen
1300 k.:
Halomsíros sikerek Közép-Európában, Itáliában hatalmas erődített települések
1285:
II. Ramszesz támadása Amurru és Kades királyságok visszaszerzéséért (Kádes)
1280:
Erősödő asszír támadások Mezopotámiában Karkemisig, Urartuig
Gerillaháború-hegyek, mozgóháború-sivatag, állóháború-folyamvidék
1272:
I. Salmanerer hadjárata (Mitanni) a hettiták (Shattzara) ellen
1270 k.:
Adad-niráni (Assur) elfoglalja É. Mezopotámiát, összeütközések Babilonnal
1260 k:
Az egyipltomi flotta legyőzi a kalózokat, saját flottába sorozzák be őket
1250:
A Hettita Birodalmat folyamatos támadások érik (frígek, akhájok, tengeri népek)
A trójai háborúk kitörése
1250:
Csata a Tollense-folyó völgyében (urnamezős támadás?)
1250 k:
A zsidó törzsek kivonulása Egyiptomból
1249:
Babilon – I. Tukuli Ninultra hadjárata a kassu király (Kasthiliask) ellen
1230 k.:
Lausitzi betörés Morvaország irányába – Blucin ostroma
Asszír – babiloni háború, asszírok elfoglalják Babilont (7 éves uralom)
1220:
Assuvai Liga háborúja a hettiták ellen (akháj – hettita háború)
Merneptah fáraó győztes csatája a Líbiai szövetség ellen (Perire)
1208:
Mernaptah fáraó legyőzi a libukat és mesweseket (6000 libu halott)
1200 k.:
„tengeri népek” támadása a Hettita Birodalom és Levante ellen
1200:
Asszíria lassú hanyatlása, tengeri népek akadályozzák Szíriában a konszolidációt
Szkíták elűzik a Fekete-tengeri népeket, az italicusok Itáliába vonulnak
1195:
I. líbiai háború – Pelusium: egyiptomi győzelem a „tengeri népeken”
1190:
Újabb nagy tengeri csata az egyiptomiak és a tengeri népek között
1185:
II. líbiai háború: III.Ramszesz leveri a mesveseket (Mesheser)
1180:
III. Ramszesz letelepíti a filiszteusokat Palesztínába
A hurrik zsoldosként harcolnak sok hadseregben, Jeruzsálem alapítása
1179:
III. Ramszesz győzelme az akháj–líbiai szövetség ellen
1176:
Egyiptomi–palesztínai határ megerősítése válogatott csapatokkal
Nílus-torkolat: tengeri és szárazföldi csata, összehangolt műveletek (Djaky)
1150 k.:
Tartessos alapítása, Görögországban széthullik a politikai és katonai erő
Tengeri népek elfoglalják Dél-Kisázsiát
A Hettita Birodalom flotta nélkül, lázadások, Hattusas teljes elpusztítása
1100 k.:
Dunántúlon urnamezős hódítás a Duna vidékéről
Zűrzavar, háborúk a Kárpát-medencében – Velem
1100:
I. Tukulti-apil-Ésarra (Asszíria) hadjárata visszaállítja az asszír uralmat a tengerig
Latiumban nagy várépítkezések kezdődnek
1060 k.:
Assur-bél-kala győzelmei az arámiakon, a nomád invázió akadályozása
I. Nabu-kudurri-uszur (Babilon) szétzúzza Elámot
1050 k.:
Arámiak hadjárata Babilon és Nippur ellen – arámi honfoglalás
 
 
A klasszikus hatalmi rendszerek kialakulása (Kr. e. 1000–500)
1000 k.:
Közép-Európában elterjed a (szállító) harci szekér és a teljes páncélzat
1000:
Asszíria szembekerül Babilóniában és Észak-Mezopotámiában az arámiakkal
945–924:
Sesonk líbiai zsoldosvezér uralma Egyiptomban
928:
Csata a Keserű tavaknál
900 k.:
Szkíta támadások a Dunántúl megszerzésére – a terület ellenőrzése
853:
Karkar: nagy asszír győzelem a szír–palesztin koalíció ellen
844:
Asszír hadjárat a perzsák ellen
840:
Döntő asszír győzelem Damaszkuszon
830 k.:
III. Sulmánu-asaridu legyőzi a káldokat – hadjáratok Babilontól a Perzsa-öbölig
814:
Türosz megalapítja Karthágót
810 k.:
Asszír támadások az irániak ellen – könnyű lovasegységek felállítása
800 k.:
Első ismert komoly harcok a germánok és kelták között
Nagyarányú kelta terjeszkedés kezdete, illír hódítás a Dunántúlon
Róma környéke kiemelt kereskedelmi központ – harci szekerek
751–721:
Egyiptom asszír meghódítása
750 k:
Szkíták a Rajnáig űzik a kimmereket
742–722:
Görögországban I. Messzénai háború, Messzéna, Ithomé
740 k.:
III.Tukuli-apil-Ésarra (Asszíria) elfoglalja Palesztínát és Gázát
732–728:
Asszír hadjáratok Szíriába, az arabok ellen és Iránba
722:
Babiloni–elámi szövetség megveri az asszírokat (Piriggallu)
710:
Asszírok harc nélkül elfoglalják Babilont
704:
Marduk-apla-iddina visszaszerzi Babilont
703:
Asszír megtorló hadjárat (Szin-ahhé-eriba) – Kis: asszír győzelem
701:
Palesztinai államok szövetsége Asszíria ellen
Jeruzsálem: egyiptomi felmentő sereg a szövetségesek oldalán, asszír győzelem
700 k.:
Fejlett kelta erődépítészet – belső merevítő gerendás sáncszerkezet
A kelták legyőzik a dunai illíreket, Hallstatti benyomulás a Dunántúlra
Róma az etruszk birodalmi szövetség egyik központja
690:
A kimmerek leverik a fríg birodalmat (Midas király), Lydia erősödik
Halule: bizonytalan kimenetelű csata az asszírok, és Elám, Babilon között
685–668:
II. Messzénai háború: Dera, Megalethaprosz, Hüsziai
671:
Újabb asszír invázió Egyiptom ellen
664:
Assurbanapli elfoglalja Thébát
660 k.:
Assur-ban-apli szétveri a kimmereket – Kilikiai szorosok
Méd egység megteremtése (Phraortes), Elám elismeri a méd fennhatóságot
653:
Méd támadás Ninive ellen – szkíta hátbatámadás, megszállják Médiát
652–648:
Polgárháború Asszíriában – a felkelést támogatják az arabok és Egyiptom
650 k.:
Szkíta támadás Asszíria ellen – Assur-ban-apli megveri őket
650:
Latin–római háború (Horatiusok) – római–latin szövetség
641-638:
Nagy arab-asszír háború, sivatagi hadviselés – arabok leverése
640:
Etruszk háború Róma ellen, Anio: római hadsereg megerősítése albai lovassággal
626:
Új-Babiloni Birodalom megalapítása
625:
Küakszaresz fényes győzelme a szkítákon
Perzsák és mannajok elismerik a méd fennhatóságot
612:
Méd és babiloni csapatok elfoglalják Ninivét
610:
Méd–babiloni szövetség megveri az asszírokat
608:
Meggido: Egyiptomi segítség Asszíríának, Júdea leverése
607:
Döntő babiloni győzelem az egyiptomiakon és asszírokon – Karkemis
600 k.:
Erődítési munkák Rómában, latin háború (Medullia), hatalmi övezet bővül
Babiloni erődrendszer építése a médek ellen
590–585:
Méd–líd háború, békekötés
589:
Egyiptom (Apiész) harcai Babilonnal Palesztínáért
570 k.:
Szabin–római háború – Anio: lovascenturiák létszámának megduplázása
559:
Kürosz legyőzi a médeket, és egyesíti a birodalmat perzsa vezetéssel
550:
Etruszk–római háború – Servius Tullius reformjai
547:
Perzsa–líd háború, Pteria: döntetlen csata, Szardeisz: tevék és lovak
539:
Kürosz elfoglalja Babilont
535:
Alalia: Az etruszk–karthágói flotta legyőzi a phokiai görögöket
Karthágó ettől fogva terjeszkedik
530 k.:
Tarquinius S. megkezdi a volscusok elleni 200 éves háborút
529:
Kambüszesz egyiptomi hadjárata – Gáza: az egyiptomi görög zsoldosvezér átáll
525:
Pelusium: Görög zsoldosok egyiptomi oldalon – nagy perzsa győzelem
A perzsa hadsereg Ammun felé menet elpusztul (50 000 fő)
520:
Gabii ostroma; római–etruszk szövetség
510:
Ardea ostroma; lázadás a király ellen (Brutus)
509:
Római köztársaság kezdete
508–507:
Etruszk–római háború: Arsia – etruszkok elfoglalják az Alpok hágóit
 
 
A hadművészet fejlődése (Kr. e. 500–300)
500 k.:
A keltáknál megjelenik a szervezett, csoportos harcászat
A hatalmi centrumok (a keltáknál) észak felé tolódnak
Megváltozik a harcmodor – a szállító harci szekér általános lesz
Fokozódó szkíta támadások Közép-Európában, az íj meghonosítása
500 k.:
Ión felkelés (Athén és Spárta segítsége) – görög győzelmek
497:
Marsys: perzsa győzelem, ión lázadás leverése
496:
Latin–római háború: Regillus-tó
493:
Latin–római szövetségi szerződés
492:
Perzsa támadás (600 hajó): Athos-fok: tengeri viharban a flotta megsemmisül
490:
Perzsa támadás az európai görög államok ellen – Marathon
488:
Spárta létrehozza a peloponnészoszi szövetséget
483:
Themisztoklész első flottatörvénye
481:
A nagy etruszk háború kitörése – Szövetség Veii vezetésével
480:
Újabb perzsa támadás – Artemiszion-fok, Szalamisz, Thermopülei
Karthágói – I. sziciliai háború, Xerxész szövetsége Karthágóval – Himera
479:
Plataiai: a görögök átveszik a kezdeményezést a háborúban, Mükale fok
478:
Déloszi–attikai szövetség (Athén vezetésével) a perzsák elleni harcra
474:
Cumae: Szürakuszai – etruszk tengeri csata, etruszk vereség
473:
Római hadjáratok kezdete a volscusok és aequusok ellen
469:
Eurümedon: a déloszi szövetség hajóhada döntő győzelmet arat a perzsákon
468:
Volscus háború – Antium, a város elfoglalása, volscus – aequs szövetség
464:
Rabszolgalázadás Rómában; latin támogatás
461:
Szakítás Athén és Spárta között
459:
A Déloszi szövetség háborúja a perzsák ellen Egyiptomban, Papremis
457–446:
I. Peloponnészoszi háború
456:
Algidus: nagy római győzelem a szövetségeseken
455:
Corbio: a rómaiak legyőzik a volscusokat
449:
Békekötés a görög városállamok és a perzsák között
448:
Etruszk-római háború, Fidenae
443:
Volscus–aequus szövetség a latin szövetség ellen, Tusculum
Karthágói partraszállás Szicíliában
441:
Amyrtaeisz megveri a perzsákat (Szaisz), Egyiptom független
438:
A samnisok elfoglalják Capuát
431–404:
II. peloponnészoszi háború
429:
Patrosz: athéni győzelem a spártai flottán
425:
Philosz elfoglalása – az athéniek nem tudják visszafoglalni
421:
A békekötés az athéni politika miatt meghiúsul
418:
Mantineia: Spártai győzelem az athéni szövetségen
415:
Athéni expedíciós sereg Szürakuszai ellen – vereség
413:
Spárta felülkerekedik a háborúban, Dekabia elfoglalása
410–404:
II. szicíliai háború, Himera, Selinus – pun győzelmek
409–408:
Athéni hadjárat Kis-Ázsiában Spárta és Perzsia ellen
408:
Veii ostromának kezdete – nincs etruszk összefogás
405:
Aigoszpotamoi: Lüszandrosz megsemmisíti az athéni flottát
404:
Téli ostrom bevezetése Veiinél – rendkívüli zsold az önkénteseknek
404:
Athén kapitulál a spártaiak előtt
402:
A zsoldfizetés állandósul Rómában
401:
Kunaxa, Kolchis – Anabasis (a görög zsoldosok visszavönulása)
400 k.:
Erős kelta terjeszkedés, hadjáratok
398–393:
III. szicíliai háború – pestisjárvány
396:
F. Camillus elfoglalja Veiit és leromboltatja – hadseregreform
395–387:
Korinthoszi háború – perzsa lázításra, Nemea (394)
394:
Koroneia: Spártai győzelem a korinthoszi szövetségen – peltasztészek
390:
Allia: A római hadsereg veresége – a kelták elfoglalják Rómát
387:
Satricum: döntő jellegű római győzelem a környező népeken
385–376:
IV. szicíliai háború, Cabala, Kronium – változó győzelmek
380 k.:
Újjászervezik a hadügyet Rómában
Makedón terjeszkedés Észak-Görögország felé – trák szövetség
378–371:
Thébai–athéni szövetség Spárta ellen
371:
Leuktra: döntő spártai vereség a thébaiaktól (358-ig tart)
362:
Mantineia: Epaminondasz halála
361:
Pedum: döntő római győzelem a keltákon
360:
Spártai – athéni csapatok hadjárata Palesztinába a perzsák ellen
358:
Lünkésztisz: Dardán – makedón háborúk, I. Philippos hadseregreformjai
357–355:
Szövetséges háború, Athén szövetségesei elfordulnak
356–348:
Szent háború: Görög és illir államok szövetsége Makedónia ellen
354:
Makedónia belép a Phokisz elleni háborúba
345–341:
VI. szicíliai háború, Krimisszosz – görög győzelem
343–341:
Első samnis háború – samnisok elfoglalják Capuát, segélykérés Rómához
344:
Makedón terjeszkedés a Balkánon a Duna vonaláig
341:
Capua: Róma megszerzi a Campania feletti ellenőrzést
340:
Latin háború – Trifernum: Róma legyőzi a latinokat és a campaniabelieket
340:
A latin szövetség feloszlatása, latinok integrálása a hatalmi szférába
340:
Makedónok elfoglalják Bizáncot – athéni hajók elkobzása, háború a görögökkel
338:
Khaironeia: Makedóniáé a vezető szerep Görögországban
333:
Makedón–görög hadjárat a Perzsa Birodalom ellen – Granikosz, Isszosz
332:
Türosz bevétele, makedón egyiptomi hadjárat
331:
Gaugamela, döntő makedón győzelem a perzsákon
329:
Makedón hadjárat Baktriába és Szogdániába, Jaxartész
327:
Második samnis háború
326:
Makedón hadjárat Indiába, Hidaszpész: fellázad a makedón hadsereg
323:
Nagy Sándor halála, Herakleia: Görög győzelem a makedónok felett
321:
A Makedón Birodalom felosztása – a kormányzó Perdikkasz
321–320:
Első diadokhosz háború – Perdikkast megölik,a birodalom második felosztása
319–315:
Második diadokhosz háború – Antigonosz Eumenész ellen, Gabiene
315–31l:
Harmadik diadokhosz háború – Gáza, Szeleukosz megalapítja birodalmát
311–306:
VII. szicíliai háború, görög expedíciós hadjárat Karthágó ellen
307:
Ptolemaiosz támadása Görögországban Demetriosz ellen – Ptolemaiosz veresége
306:
Nilus: Ptolemaiosz győzelme Antigonosz felett – IV. diadokhosz háború
304:
Római–samnis békekötés, Róma megszilárdítja pozícióit
302:
Szövetség Antigonosz ellen
301:
Ipszosz: döntő szövetséges győzelem – Demetriosz Athénba megy
 
 
Az összeurópai stratégia első megjelenése (Kr. e. 300–200)
299:
Etruriai betörés, Clusinum
298–290:
Harmadik samnis háború
295:
A gall szövetséges hadsereg megsemmisítő veresége a rómaiaktól, Sentinum
288–286:
Ötödik diadokhos háború – Pürrhosz hatalmának felemelkedése
280–275:
Pürrhosz itáliai hadjáratai – 280: Herakleia, 279: Asculum
Kelta invázió kezdete Görögország felé
275:
Végleges római győzelem Pürrhosz felett
264–241:
I. pun háború – római tengerhajózás fejlesztése, Eknomos
255:
Badragas: Partraszállt római sereg megsemmisítése
246:
III. szíriai háború, Andros (246) – szeleukida vereség
241:
Döntő római tengeri győzelem: Aegates
241–237:
Zsoldosháború Karthágó ellen, Szardinia és Korzika római elfoglalása
230–218:
Folyamatos római terjeszkedés – 228: Kalózháború
226–220:
Gall háború – 225: Telamon, 223: Platentia
219–202:
II. pun háború (nagy mediterrán háború)
219–217:
IV. szíriai háború, Raphia – ptolemaidák győzelme
219:
Saguntum ostroma
218–202:
Hannibál itáliai hadjárata – 217: Trasimenus, 216: Cannae, 212: Syracusai
215–205:
Első makedón háború (makedón–pun szövetség)
206:
Ilipa: Punok feladják Hispániát
204–202:
Római hadjárat Afrikában – 202: Zama
202–191:
V. szíriai háború, Panium
 
 
A Római Birodalom kialakulása (Kr. e. 200–30)
200–197:
Római ultimátum Makedóniának – második makedón háború
Makedón–szeleukida szövetség létrehozása
200:
V. szíriai háború, Panium
197:
Künoszkephalai: döntő római győzelem
195:
Szeleukida-terv (Hannibál tanácsára) Róma stratégiai bekerítésére
192–188:
Szeleukida–római háború – III.Antiokhosz és Hannibál átkel Európába
191:
Thermopülei: Északról áttörnek a rómaiak
190:
Magnesia: Döntő római győzelem, Miocennus fok: győzelem a tengeren
181–179:
I. keltiber háború (keltiber lázadás)
171–167:
Harmadik makedón háború, háború Kisázsiában
168: Pydna:
Döntő római győzelem – II. illír háború (III. makedón háború)
155–139:
Luzitán háború
154–133:
II. keltiber háború
150 k:
Boius–tauriscus szövetség a Dél-Dunántúlon
150–148:
IV. makedón háború
149–140:
Hispán háború
149–146:
III. pun háború – Massinissa elleni háború
146:
Akháj háború, Korinthosz
141 k.:
Erős boius és scordiscus támadások dél felé (hadjáratok 109-ig tartanak)
136–132:
Szicíliai rabszolgalázadás
120 k.:
Kimber és teuton vándorlás kezdete
111–105:
Jugurtha elleni háború – Muthul, Cirta
107:
Marius lesz a Jugurtha elleni háború fővezére
105:
Kimberek és teutonok megverik a rómaiakat – Rhone, Arausio
104:
Marius hadseregreformja
102:
Hispániában megverik a kimbereket, Itália ellen vonulnak, Aquae-Sextiae,
101:
Vercellae (Raudiumi-mező)
97:
Római – dardán háború
91–89:
Szövetséges háború a római polgárjogokért
88:
Zavargások Rómában
88–85:
Első mithridatészi háború – Sulla fővezér – Pontuszi szövetség a kalózokkal
86:
Athén elfoglalása, Khaironeia, Orchomenosz
85:
Békekötés, Sulla visszatér és bevonul Rómába
74–66:
Harmadik mithridatészi háború, Sertorius felkelése Ibériában
73–71:
Spartacus felkelése
67:
Pompeius Magnus hadjárata a kalózok ellen
60:
Első triumvirátus megkötése (Caesar, Pompeius, Crassus)
60–50:
Dák offenzíva a kelták ellen (Burebista)
58–51:
Caesar meghódítja Galliát
58:
Hadjárat a helvétek és germánok ellen – Bibracte, Elzász
57:
Belgák legyőzése – Sambre
56:
Hadjárat az aquitanok és venetek ellen, Loire
53:
Crassus hadjárata a parthusok ellen, Carrhae
52–51:
Nagy gall lázadás, Avaricum, Alesia
49–48:
Polgárháború Caesar és Pompeius között
49:
Ilerda: Caesar Hispaniában leveri Pompeius legióit
48:
Pharszalosz: Caesar döntő győzelme – Pompeiust megölik
48–45:
Polgárháború Caesar és Pompeius fiai között
47:
Pharnakesz elleni háború, Zela: „Veni, vidi, vici”
46:
Thapsus: Utolsó csaták a köztársaságiakkal Afrikában, Munda (45)
42:
Harc Caesar utódlásáért: Philippi
43–37:
S. Pompeius kalózflottája blokád alatt tartja Itáliát
36:
Phraaspa: Antonius vesztes hadjárata a párthusok ellen
35–31:
Octavianus pannon–dalmát hadjárata
31:
Actium: Octavianus döntő győzelme
 
 
A római császárság (Kr. e. 30.–Kr. u. 460)
12–11:
Drusus germán expedíciói
12:
Tiberius győzelmei a pannonokon – Dráva körzetében
10:
M. Virinius hadjárata az Alföldön a dákok és bastarnusok ellen
1 k:
Maroboduus germán birodalma
5:
A római flotta eléri Skandináviát, Tiberius legyőzi a burgundokat
5 k.:
Dák-szarmata támadás Moesia ellen
6:
Pannon – dalmát auxiliáris csapatok lázadása
8:
Varus expedíciója a teutoburgi erdőben
16:
Germanicus győztes expedíciója Germániában – Idistaviso
18:
Lázadás Numidiában – Tacfarinas partizántevékenységet folytak – Karthágó
30 k.:
Reformok a római hadseregben – Itáliában csak pretorianusok
41:
Sikertelen római hadjárat az Északi-tenger partján (megerősítik a Duna-határt)
50 k.:
A Limes nem védelmi jellegű, hanem összpontosítást elősegítő erdőrendszer
50:
Britannia meghódításának kezdete, Brentwood
66:
Kitör a zsidó háború
69:
Polgárháború a birodalomban
70:
Titus elfoglalja Jeruzsálemet
77–84:
Agricola sikerei Britanniában – a terület pacifikálása: Grauoius hegy
85:
A germán Limes kiépítésének kezdete, markomann–szarmata háború
88:
Dák támadás, Tapae: Domitianus megveri a dákokat
92:
Súlyos harcok a dák birodalommal és a markomannokkal
100 k.:
A római hajók eljutnak Kattigarába (Kína)
101–107:
Traianus dák hadjáratai – Dácia provincia, 106: Sarmisegetusa
113–115:
Traianus párthus hadjárata – jelentős sikerek
122–136:
A Hadrianus-fal építése Britanniában (120 km)
148:
Rlőrehozzák kelet felé a germán Limest – fatornyok helyett kőépítmények
150 k.:
Gót vándorlás, fokozódó barbár támadások
162–166:
Nagy párthus háború – váltakozó sikerek
166–174:
Első markomann háború
177–180:
Második markomann háború, háború a jazigokkal
179:
Engedély a szabad germánoknak a római hadseregben való alkalmazására
Carnuntum: M. Aurelius nagy győzelme a markomannokon
180–185:
E Limes további erősítése
194:
Severus háborúja Niger ellen – Issos
195–196:
Párthus háború
196–197:
Severus háborúja Albinus ellen – Lion
233:
Alemannok áttörik a raetiai Limest – a Limesnek mint határnak feladása
234–235:
M. Thrax hadjárata a rajnai germánok ellen
238:
Gótok áttörik a limest az Al-Dunánál
251:
Decius császár elesik a gótok elleni harcban – Abrittus
253:
Aemilianus hadjárata Itáliába Gallus ellen
256:
A perzsák elfoglalják Antiochiát
258:
Gallianus lovasserege (Aurealus) megveri az ellencsászárt – Mursa
259:
Postumus katonai parancsnok megveri a frankokat – galliai birodalom
260:
Nagy roxolán támadás, Pannonia elpusztítása
269:
Gothicus leveri az összgermán szövetséget – Naissus
270:
Placentia: az alemannok legyőzik Aurelianust – Rómában új falakat építenek
275:
Germánok elpusztítják Gallia több részét
290:
Gepidák és vandálok nagy gótellenes hadjárata
294:
Nagy jelentőségű római győzelem a szarmatákon, erődépítések
312:
Pons Milvius: Constantinus nagy győzelme Maxentius ellencsászár felett
324:
Constantinus egyeduralkodó marad
332:
Római – szarmata szövetség a gótok ellen
351:
Mursa: Magnentius legyőzi Constantius ellencsászárt
357:
Julianus hadvezér legyőzi az alemannokat – Strassburg
358 k.:
A frankok letelepednek Toxandriában
360 k.:
A bizánciak kifejlesztik a görögtüzet
363:
Julianus perzsa hadjárata, Ktesziphon – 30éves béke a perzsákkal
375:
A hunok szétverik a Keletigót Birodalmat – gót vándorlás
378:
A gótok megsemmisítik a római hadsereget, Hadrianopolis
379:
Hun–gót támadás Pannonia ellen
394:
Stilicho lesz a Nyugatrómai Birodalom katonai főparancsnoka
395:
A Római Birodalom végérvényesen kettéválik
400 k.:
Hun főerők a Fekete-tengertől északra
401–403:
Stilicho minden katonai erő bevonásával elhárítja Alarik betörését, Verona
406:
Rómaiak feladják a Rajna-határt
430 k.:
Hunok elfoglalják a Duna–Tisza közét, a birodalom kiépítése
436:
Aetius hun segítséggel szétveri a burgundok birodalmát
439:
Független Nyugati-gót Birodalom
445:
Attila egyeduralkodó lesz
451:
Catalaunum: Döntetlen csata Attila és Aetius között
454:
Nerdao: Arderich leveri Attila fiait, a gepida hatalom kezdete Erdélyben
455:
A vandálok kirabolják Rómát
 
 
10. A középkori hatalmi rendszerek kialakulása (Kr. u. 460–907)
476–478:
Odoaker az úr Itáliában, germánokból verbuvált sereggel
485–486:
Frank–római háború – Soissons (486)
482–484:
Ibér–perzsa háború – bizánci hadjárat a perzsák ellen
486:
Chlodvig szembefordul a rómaiakkal – Soissons – Syagrius leverése
489:
Theodorik lerohanja Itáliát, leveri Odoakert, Verona
490 k.:
Frank hadjárat az alemannok és burgundok ellen
500 k.:
Mons Bodonicus: döntő angol vereség a britektől (Artur)
507:
Frank–vizigót háború – Voville
533:
Belizár expedíciós hadserege Afrikában, Ad Decimum
526–536:
Bizánci–szasszanida háború, Dara (530)
532:
Frank–burgund háború, Autun – burgund király legyőzése
536:
Belizár elfoglalja Dél-Itáliát
537:
Artur életét veszti az angolok elleni harcban, Camlan (?)
539:
Frank hódítás Velencében
540–561:
Perzsa–bizánci háborúk
541:
Totila gót kirély visszahódítja Itália nagy részét
541–562:
Lázi háború, Onoguris (556)
554:
Bizánci–frank háború, Casulius folyó
546:
A gótok elfoglalják Rómát
550 k.:
Türkök döntő győzelme az arabokon, letelepedés a Kaszpi-tengernél
552:
Narses hadjárata Itáliában, Taginae: Döntő gót vereség
568:
Longobárdok lerohanják Itáliát
586–615:
Bizánci–szasszanida háború, Solachon (586), Antiochia (613)
599:
Vvar támadás a bizánci dunai határ ellen
603:
Nagy Bolgária megalapítása
613
Bizánci–szasszanida háború, Antiochia
620:
Herakleios bizánci császár hadseregreformja – katonáskodó bérlőrendszer
632:
Első arab támadás Bizánc ellen, Yarmouk (636)
635–690:
Fríz–frank háború, Dorestad (690)
638:
A mohamedánok elfpglalják Jeruzsálemet a bizánciaktól
642–652:
Arab–kazár háború
669:
A kazár szövetség szétveri a bolgár birodalmat
674–678:
Konstantinápoly sikertelen arab ostroma
680–688:
Bizánci–bolgár háború
687:
Tertry: II.Pipin legyőzi Neustria majordomusát
700 k.:
Orosz törzsek a vikingeket alkalmazzák zsoldosként (vagy fordítva)
704–718:
Bizánci–bolgár háború
711:
Arab támadás Hispaniában – Jeresz de la Fronteria
715–718:
Frank polgárháború
722:
A reconquista kezdete az Ibériai-félszigeten
730 k.:
Frank gyalogos hadsereg – lovagság kialakulásának kezdete
732:
Poitiers: Martell Károly megveri az arabokat
735–737:
Grúz–Umayyad háború
740:
Arab–bizánci háború, Akroinon
751:
Kis Pipint a pápa megerősíti hatalmában
755–774:
Frank hadjáratok a longobárdok ellen
756–775:
Bizánci–bolgár háború
771:
Károly (Pipin fia) egyeduralkodó lesz
772–804:
Frank–szász és hispán háborúk
774:
Pavia: döntő longobárd vereség a frankoktól
779:
A frank magánhadseregek betiltása – a nemesség fegyvereket vásárol
781–785:
Nagy szász felkelés a frankok ellen, Suntal, Detmond
787:
Sikertelen beneventumi támadás a frankok ellen
789:
Első viking rajtaütés Európán
790–796:
Bizánci–bolgár háború, Drinápoly (791)
791–796:
Nagy Károly avar hadjáratai (?), mindenképpen sikertelenek
795:
Spanyol őrgrófság megalapítása, Narbonne
800:
Velence város hatálmi felemelkedésének kezdete
801–811:
A reconquista folytatódik az Ibériai-félszigeten
802:
Avar hadjárat a frankok ellen, Guntionis: avarok elfoglalják a várat
805:
Krum bolgár király hadjárata az avarok ellen
808:
Göttük dán király felépíti a Danewerke védelmi vonalat
811:
Nikephorosz az avarokat hívja segítségül a bolgárok ellen, Hadrianopolis (813)
814:
Károly császár meghal
817–843:
Polgárháborúk, a frank birodalom többszöri felosztása
827:
Bolgár támadás a Kárpát-medence keleti része ellen
828:
Egbert egyesíti az angol államokat
830:
Paplagoniai hadjárat a Rusz ellen
830 k.:
Levédiából magyar kalandozás a kazárok ellen, Sarkel felépítése
835:
A dánok feldúlják Kentet, dán flotta a Rajnán
839–950:
Bolgár–szerb háborúk
840 k.:
Magyarok különválnak és végleg elszakadnak a kazároktól (?)
840 k.:
A dunai bolgárok a magyarokat hívják segítségül az Al-Dunához
843:
Verduni szerződés (frank birodalom három részre osztása)
845:
A dán flotta 120 hajóval feldúlja Párizst (?)
854–1000:
Horvát–bolgár háborúk
860–867:
Hétéves háború Jeufosse szajnai viking támaszpont ellen (?)
860:
Bizánci–rusz (orosz–svéd) háború
862:
Etelközből portya a keleti frank területekre a Kárpád-medencén keresztül
863k.:
Kijev ostroma és megsarcolása a magyarok által
865–877:
A viking „Nagy Hadsereg” Angliában, Ededington, Sommerseti mocsarak
866:
A viking „Nagy Hadsereg” feldúlja Észak-Franciaországot
880:
Ribermonti szerződés: felosztott frank birodalom határai véglegesek
881:
Közös kalandozás a kabarokkal együtt Ausztria területére
885–886:
Párizs ostroma: 100 hajó, 6000 fő
890:
Magyar–bizánci háború, Alpár (Zalán)
891:
Löwen: a viking sereg szétverése – viking támadások megtorpannak
893:
Magyar segítség a bizánci hadseregnek a bolgárok ellen (Madara)
899:
Itáliai hadjárat Arnulf kérésére, Brenta
900:
A Dunántúl elfoglalása – szövetség a bajorokkal
902:
Morvaország elpusztítása bajor kérésre
903:
Bajor–magyar háborúskodás kezdete
907:
Bajor támadás, Pozsony ostroma, Ennsburg
A hadviselés művészete I.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 059 971 9

Történelem

A könyv alapvető célja segítséget nyújtani az európai történelmi-hadtörténelmi események megértéséhez a haditechnika és a katonai tevékenység fejlődésén, e fejlődés mozgatórugóin keresztül.

Ahhoz, hogy a hadtudomány és a harcászat kialakulását, összefüggéseit folyamatokban tudjuk vizsgálni, néhány a történelemben használatos és általánosan elismert fogalmat figyelmen kívül kell hagynunk. Az egyik a társadalmi rendszer kérdése. A tárgyalt korszakot "rabszolgatartó társadalom" névvel illetik. Számunkra például ennek nincs jelentősége, hiszen a rabszolgák kisebb-nagyobb tömege semmiféle hatást nem gyakorolt a katonai tevékenység fejlődésére. Fontos ellenben a földtulajdon, illetve a pénz szerepe a gazdasági-társadalmi életben. Ha a földművelés a meghatározó a társadalomban, akkor általános hadkötelezettséget, paraszthadseregeket várhatunk (például Sumer, Egyiptomi Óbirodalom, római királyság). Amikor a pénz, a pénzforgalom szerepe előtérbe kerül, a jól felszerelt zsoldoskatonaság jelenik meg a maga harcászati, hadászati elveivel.

A korok szerinti felosztás szintén nem szerencsés. Az őskor-ókor-középkor szétválasztás azt sugallja, hogy ezek határán valami fontos változás történt. Ez hadművészeti szempontból semmi esetre sincs így, a fejlődés folyamatos, törés csak egyes kultúrákban, helyi körülmények között következhetett be. Ezért mi az idő szerinti besorolást alkalmazzuk.

Végül még egy megjegyzés a haditechnikai, harcászati fejlődéssel kapcsolatban. Leszögezhetjük, hogy a technikai fejlődés Európa egészére nézve folyamatos, természetesen helyi sajátosságokkal. A fő változások a társadalmi rendszerrel, berendezkedéssel kapcsolatban a fegyvernemek egymáshoz való viszonyaként jelentkeznek. Ezek a változások erősítve vagy gyöngítve a társadalmak agresszivitásával, birodalmi elhivatottságával vezetnek egyes államok magas szintű, jól szervezett katonai kultúrájához, hadtudományához. A könyvben különös figyelmet fordítunk a magyar (sztyeppei) haditechnikának, hadművészetnek, mivel e területen még napjainkban is él és elterjedt a csak nyilazó, barbár hordák megalázó és téves képzete.

A könyv nem (csak) hadtörténeti áttekintést nyújt, hanem a hadművészet mozgatórugóit, fejlődését követi. Ezt kiegészíti egy folyamatos haditechnikai elemzés. Az elméleti részeket hadjáratok és jelentősebb csaták leírása illusztrálja, sok csatatérképpel és a hadműveleti eseményeket bemutató térképlappal. A szárazföldi erők fejlődésének bemutatása mellett nagy súlyt helyezünk a vár- és erődépítészet változásainak tárgyalására, és a fejlődés menetének rajzokon történő bemutatására. A kötetet részletes katonai kronológia egészíti ki.

Hivatkozás: https://mersz.hu/winkler-a-hadviseles-muveszete-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave