A férfiak átlagos (2718 kcal/nap), főleg a cereáliákból, húsokból, húskészítményekből és zsiradékokból származó energiabevitele szignifikánsan nagyobb volt, mint a nőké. Mindkét nem esetében a legfiatalabb korcsoport energiabevitele volt a legmagasabb. A zömében állati eredetű fehérjebevitelben a nemek és a korcsoportok között nem volt jelentős eltérés. A zsírbevitel esetében a korcsoportok között eltérés volt: a középkorú lakosság zsírenergia-aránya volt a legnagyobb. A fehérje mennyisége hazai ajánlásnak megfelelő mértékű volt, míg a zsír bevitele meghaladta az ajánlás mértékét. A férfiak koleszterinbevitele jelentős mértékben meghaladta a nők átlagos napi értékét. Korcsoportos különbség csak a férfiaknál volt megfigyelhető, a legidősebb korosztály bevitele volt a legalacsonyabb értékű. A nagyobb energiabevitelnek megfelelően a férfiak átlagos szénhidrátbevitele nagyobb volt, mint a nőké. A fiatal és idős korcsoport szénhidrát-energiaaránya szignifikánsan nagyobb volt a középső korcsoport értékeinél, a hazai ajánlás értékét (55–60 E%) azonban nem haladta meg. A nőknél a hozzáadott cukor (az étel/élelmiszer ízesítése kristálycukorral, mézzel, melasszal, fruktóz tartalmú kukoricasziruppal, malátasziruppal vagy cukornádsziruppal) nagyobb mértékben járult hozzá az összenergia beviteléhez. A fiatal férfiak és nők energiabevitelében a hozzáadott cukrok jelentősen nagyobb értéket mutattak, mint a másik két korcsoportban, az arány azonban megfelelt a magyar ajánlásnak. A hazai felnőtt lakosság átlagos élelmirost-bevitele mindkét nem esetében elmarad a hazai ajánlás (25 g) értékétől. A 2009-es vizsgálat eredményeivel összevetve a bevitel értéke csökkent.