Balogh Balázs, Fülemile Ágnes

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Fejezetek a regionális csoportképzés történeti folyamatairól

A KALOTASZEGI TÁJI IDENTITÁS LEGÚJABB ADOPTÁLÓI

Legújabb-Kalotaszeg kifejezés Kajántót és a Fenes-patak völgyét jelöli. A Fenes völgyének falvai közül, mint láttuk, a főúthoz közel eső Magyarlóna házassági kapcsolatait és kultúráját tekintve Nagykapus és a Nádas mente felé tájékozódik. Fenes, Szentlászló, Léta viselete sokban eltér a fenti falvak kalotaszegi öltözetétől. Kék színt használó, keresztszemes, nem írásos ingvállai, a párta, a kötény eltérő megoldásai, a fersingviselés mind olyan régiesebb jegyek, amelyek elég pregnánsan elkülönítik őket Kalotaszeg más tájaitól. Magyarlónán a következőképpen helyezik el magukat és a környező falvakat (ők magukat egyértelműen Kalotaszeghez sorolják): „De mi vagyunk a pereme, Szászfenes már biztosan nem Kalotaszeg. Ott sose volt viselet, az ottani magyarok is románosan jártak.” Magyarfenesről és Tordaszentlászlóról Lónán már nem tudták biztosan eldönteni: „Ők mások, voltak ugyan házasságok, de a viselet az más.” „Ők kékre alapoztak, Tordához húztak.” Lóna Kapusra hasonlít leginkább, „ők is olyan egyszerűbbek, de párta itt nem volt.”1 „Türére, Vistára is hasonlítunk, csak itt a viselet nem olyan cifra.” „A túlvölgyiek [értsd: Nádas mente] mások, cifrák.” Magyarfenesen is magukat Kalotaszeghez sorolják, de délre, a Jára felé a legmesszebb eső Magyarlétáról bizonytalanul azt mondják: „Létán túl már nem Kalotaszeg, de Léta is már inkább a havashoz tartozik.” „A románok a havashoz tartoznak.”

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 558 3

Néprajz

Több mint tíz éve végzünk társadalom-néprajzi kutatásokat Kalotaszegen. Folytatni kívánt vizsgálataink révén eddig a térség mintegy 70 településéhez fűz bennünket tereptapasztalat. A könyv Kalotaszeg társadalmának kapcsolatrendszeréről szerzett ismereteink legfontosabbnak ítélt témaköreit egységes gondolati rendszerbe foglalva mutatja be. A házasodási körök vizsgálata alapján elemezzük a kapcsolathálók térbeli szerkezetét, a táji struktúra szerveződését. Kitérünk a vizsgált terület nem paraszti társadalmára, nem református vallási csoportjaira, nem magyar etnikai közösségeire, a „kalotaszegi identitás” meglétére, illetve hiányára, a magyar, illetve román „térvesztés” kérdéseire és a peremterületek problematikájára. Az egyes közösségek közötti kapcsolatokat befolyásoló történeti (középkori és kora-újkori) előzmények bemutatását a Kalotaszegre vonatkozó régészeti, történeti, művészettörténeti és nyelvészeti ismeretek hiánypótló összefoglalásának szántuk. Végül a rendkívül összetett interetnikus kapcsolatok vizsgálataiból a magyar–román viszony feszültségeit elemezzük az 1940–1944-es időszak konfliktusainak tükrében. Ez a korszak hordozza magában a legmélyebb sérelmeket, ennek az időszaknak az eseményei napjainkig meghatározzák az egyes magyar és román közösségek egymáshoz való viszonyát, gazdasági kapcsolatait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-fulemile-tarsadalom-tajszerkezet-identitas-kalotaszegen//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero