Képek

search

7. kép. Szucsági kisnemesi porta kapuja (fotó: Fülemile Ágnes)

Tartalomjegyzék

• TÁRSADALOM, TÁJSZERKEZET, IDENTITÁS KALOTASZEGEN • Fejezetek a regionális csoportképzés történeti folyamatairól
• Impresszum
• ELŐSZÓ
• chevron_rightBEVEZETÉS
  • KALOTASZEG BEHATÁROLÁSÁHOZ
  • A VIZSGÁLT TERÜLET
  • KÜLSŐ ÉS BELSŐ KAPCSOLATOK
  • ELMÉLETI PROBLÉMÁK A KALOTASZEGI NÉPRAJZI TÁJI CSOPORT KÖRÜLHATÁROLÁSÁNAK MÓDSZEREIBEN
  • JELEN MUNKA CÉLJA
• chevron_rightHÁZASSÁGI KAPCSOLATRENDSZEREK Kalotaszegen és környékén
  • chevron_rightTENDENCIASZERŰ JELENSÉGEK, TÁBLÁZATOK, TÉRKÉPEK
    • Házasodási körök, ,,hasonlóság”, közös mulatságba járás Kalotaszeg és tágabb környezete magyar közösségeiben (1–4. táblázat)
    • Néhány szempont az adatok értelmezéséhez
    • Összefüggések a települések közötti rangsor értelmezéséhez
  • chevron_rightA HÁZASSÁGI KAPCSOLATRENDSZEREK ALAPJÁN KIRAJZOLÓDÓ KISTÁJI STRUKTÚRA • (A házassági körök táblázatának és térképének együttes elemzése)
    • chevron_rightA ,,kalotaszegiek” házassági kapcsolatrendszereiből kifelé integrálódó egységek
      • A) JEGENYE
      • B) EGERES
      • C) GYALU
      • D) RÓMAI KATOLIKUS MAGYAROK
      • E) KÖZÉPLAK-MAGYARZSOMBORI HÁZASSÁGI KÖR AZ ALMÁS VÖLGYÉBEN
      • F) SZUCSÁG REFORMÁTUS KISNEMESEl
      • G) Györgyfalva és vidékének, AZ ÚGYNEVEZETT „ERDŐALJÁNAK” HÁZASSÁGI KAPCSOLATAI
    • chevron_rightA néprajzi Kalotaszeg kistáji körzetei a házasodási kapcsolatrendszerek alapján
      • A NYELVI JELENSÉGEK ÁLTAL MEGRAJZOLT TÁJI STRUKTÚRA
    • chevron_rightA Kalotaszeg-identitás rétegei a lokális önazonosság-tudat és a tájszemlélet tükrében
      • A KALOTASZEGI IDENTITÁS RÉGI ÉS ÚJ RÉTEGE
      • A KALOTASZEGI TÁJI IDENTITÁS LEGÚJABB ADOPTÁLÓI
• chevron_rightPÉLDÁK A TÁGABB TÉRHÁLÓ PROBLÉMÁINAK MEGRAGADÁSÁRA
  • NEMESI EREDETŰ FALVAK
  • A POLGÁROSODÁS PÉLDÁI
  • TÉRVESZTÉS
  • chevron_rightERDŐALJA (ADALÉKOK EGY KEVÉSSÉ ISMERT ERDÉLYI KISTÁJ MEGHATÁROZÁSÁHOZ KALOTASZEG SZOMSZÉDSÁGÁBAN)
    • A 20. század eleji állami telepítések
    • Házasodási körök
    • A „helytudat” és „térszemlélet”
    • Erdőalja jövőképe
• chevron_rightKALOTASZEG ÉS TÁGABB TERÜLETÉNEK TÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN
  • chevron_rightBIRTOKVISZONYOK
    • Királyi és egyházi birtokok
    • Várbirtokok
    • Nemesi birtokok
  • EGYHÁZI ÉS VILÁGI IGAZGATÁS
  • KORAI ETNIKAI KÉRDÉSEK
  • A KÖZÉPKOR MŰVÉSZETI EMLÉKEI KALOTASZEGEN
  • A „KÖZÉPKORI KALOTASZEG” PUSZTULÁSA
• chevron_rightETNIKAI FESZÜLTSÉGEK MAGYAROK ÉS ROMÁNOK EGYMÁSRÓL ALKOTOTT KÉPÉBEN, ÉS ENNEK ELŐZMÉNYEI AZ 1940–44 KÖZÖTTI KORSZAK KONFLIKTUSAIBAN
  • 1940. : A MAGYAR BEVONULÁS ÉS A „KIS MAGYAR VILÁG”
  • 1944. ŐSZE: A FRONT ÉS AMI UTÁNA KÖVETKEZETT
  • EGERES
  • INTERNÁLÁSOK ÉS AZ „OKTÓBERI NAGYVÁSÁR”
• chevron_rightZÁRÓ GONDOLATOK
  • A MAI HÁZASSÁGOKRÓL
  • A REGIONÁLIS IDENTITÁSVESZTÉS PERSPEKTÍVÁIRÓL
• chevron_rightIRODALOM
  • KÉZIRATOK, RAJZOK
  • HELYI KIADVÁNYOK
• Képek
• A könyvben említett települések nevei magyarul (az 1910-es helységnévtár szerint) és románul
• DOKUMENTUMOK

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 558 3

Több mint tíz éve végzünk társadalom-néprajzi kutatásokat Kalotaszegen. Folytatni kívánt vizsgálataink révén eddig a térség mintegy 70 településéhez fűz bennünket tereptapasztalat. A könyv Kalotaszeg társadalmának kapcsolatrendszeréről szerzett ismereteink legfontosabbnak ítélt témaköreit egységes gondolati rendszerbe foglalva mutatja be. A házasodási körök vizsgálata alapján elemezzük a kapcsolathálók térbeli szerkezetét, a táji struktúra szerveződését. Kitérünk a vizsgált terület nem paraszti társadalmára, nem református vallási csoportjaira, nem magyar etnikai közösségeire, a „kalotaszegi identitás” meglétére, illetve hiányára, a magyar, illetve román „térvesztés” kérdéseire és a peremterületek problematikájára. Az egyes közösségek közötti kapcsolatokat befolyásoló történeti (középkori és kora-újkori) előzmények bemutatását a Kalotaszegre vonatkozó régészeti, történeti, művészettörténeti és nyelvészeti ismeretek hiánypótló összefoglalásának szántuk. Végül a rendkívül összetett interetnikus kapcsolatok vizsgálataiból a magyar–román viszony feszültségeit elemezzük az 1940–1944-es időszak konfliktusainak tükrében. Ez a korszak hordozza magában a legmélyebb sérelmeket, ennek az időszaknak az eseményei napjainkig meghatározzák az egyes magyar és román közösségek egymáshoz való viszonyát, gazdasági kapcsolatait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-fulemile-tarsadalom-tajszerkezet-identitas-kalotaszegen//