Balogh Balázs, Fülemile Ágnes

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Fejezetek a regionális csoportképzés történeti folyamatairól


KÜLSŐ ÉS BELSŐ KAPCSOLATOK

Az utóbbi több mint száz év kutatása alapján szembetűnő, hogy egy olyan korán felfedezett és kutatott táj esetében is, mint Kalotaszeg, mennyire nem ismerjük az alulról szerveződő társadalom struktúráját, változó kapcsolatrendszerét. Sok tekintetben a 19. század végén tett megállapításokat tartja érvényesnek a tudományos közvélemény a mai viszonyokra is. Az eddigi Kalotaszeg-kutatás során vannak olyan fölhalmozódott ismereteink bizonyos részterületekről, amelyekben érvényesül a magyar–román együttélés kulturális vetülete is,1 ám az egyes falvakat összekötő vagy elválasztó kapcsolati szálaknak a részletes vizsgálatával adós maradt a tudományszakunk. Kalotaszeg társadalmának kutatásakor nem kerülhető meg a térség egyetlen települése sem, hiszen nemcsak az azonos felekezethez, nemzetiséghez tartozók s nemcsak a szomszédos települések lakói álltak és állnak kapcsolatban egymással.2 Területileg nem érintkező, olykor egymástól 25–30 kilométer távolságra fekvő falvak esetében is kimutatható szerves kapcsolat. Az emberi kapcsolatok szálainak térbeli rendszerét vizsgálva kérdezhetjük, hogy a kapcsolati szálak sűrűsödése és ritkulása Kalotaszegnek milyen térben és időben változó szövetét adják? Mikor, milyen behatásra „feslik fel” a kapcsolati háló, és hol, miért ,,Stoppolódik be” olykor Kalotaszeg szövedéke? A kapcsolathálók működését befolyásoló történeti folyamatok is elemzést igényelnek.

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 558 3

Több mint tíz éve végzünk társadalom-néprajzi kutatásokat Kalotaszegen. Folytatni kívánt vizsgálataink révén eddig a térség mintegy 70 településéhez fűz bennünket tereptapasztalat. A könyv Kalotaszeg társadalmának kapcsolatrendszeréről szerzett ismereteink legfontosabbnak ítélt témaköreit egységes gondolati rendszerbe foglalva mutatja be. A házasodási körök vizsgálata alapján elemezzük a kapcsolathálók térbeli szerkezetét, a táji struktúra szerveződését. Kitérünk a vizsgált terület nem paraszti társadalmára, nem református vallási csoportjaira, nem magyar etnikai közösségeire, a „kalotaszegi identitás” meglétére, illetve hiányára, a magyar, illetve román „térvesztés” kérdéseire és a peremterületek problematikájára. Az egyes közösségek közötti kapcsolatokat befolyásoló történeti (középkori és kora-újkori) előzmények bemutatását a Kalotaszegre vonatkozó régészeti, történeti, művészettörténeti és nyelvészeti ismeretek hiánypótló összefoglalásának szántuk. Végül a rendkívül összetett interetnikus kapcsolatok vizsgálataiból a magyar–román viszony feszültségeit elemezzük az 1940–1944-es időszak konfliktusainak tükrében. Ez a korszak hordozza magában a legmélyebb sérelmeket, ennek az időszaknak az eseményei napjainkig meghatározzák az egyes magyar és román közösségek egymáshoz való viszonyát, gazdasági kapcsolatait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-fulemile-tarsadalom-tajszerkezet-identitas-kalotaszegen//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave