Szabó G. Zoltán, Szörényi László

Kis magyar retorika


AZ ÁLLÍTÁSOK (STATUSOK) TANA

Statusnak nevezzük azt az állítást vagy vallomást, amely az ügy értelméhez segít. Quintilianus – a törvényszéki beszédből kiindulva – így határozza meg: a ’status’ a vádlott és a bíró által képviselt ügyek első összecsapása; ugyanis eredetileg a status abból keletkezett, hogy a vádló és a vádlott ellentmondó állításokat szegeztek szembe egymással. Irányadó a vádlott állásfoglalása, mert ez határozza meg a tárgyalás további menetét. Más elnevezései: constitutio, summa quaestio, görögül sztatisz. A törvényszéki beszédet mint modellt használva, többnyire négy fajtáját különböztetjük meg.


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 491 3

A kötet a klasszikus, hagyományos retorika témaköreit tárgyalja, beleértve mindazt, amit a pozitivizmus korától a „stilisztika” fogalomkörébe utaltak. Mind a prózai, mind a verses alkotások elemzéséhez, értelmezéséhez nyújt egy – a modern irodalomtudományban újra időszerűvé vált – szemléletmódot. Foglalkozik a művek nagyszerkezetének kérdéseivel csakúgy, mint részegységeivel s a tropusok és alakzatok teljes körével, megadva a görög és latin terminusok jelentését. Miközben az ókori és a modern nemzetközi szakirodalomra támaszkodik a témák kifejtésekor, a fogalmakat a magyar irodalomra alkalmazza. A szerzők gazdag példatára Zrínyitől Pilinszkyig, Pázmánytól Esterházyig terjed, bemutatva, miképp működnek a kétezer éves retorikai formák az élő magyar irodalomban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szabo-szorenyi-kis-magyar-retorika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave