Szabó G. Zoltán, Szörényi László

Kis magyar retorika

A KITÉRÉS (egressus vagy digressio)

A kitérés minden beszédrészben előfordulhat, de legtöbbször a narratio közepén vagy végén helyezkedik el abból a célból, hogy elkerülje a hirtelen átmenetet a részletezéshez (propositio). Mivel a zökkenésmentes folyamatosságot szolgálja, ezért nem áll ellentétben a rövidség követelményével. Legtöbbször leírásban (descriptio) valósul meg, ezért vagy emberek és helyek dicséretét tartalmazza, vagy tájleírásokat, esetleg régebben történt vagy mesés dolgok elbeszélését. Igen művészien alkalmazza pl. Mikszáth Kálmán A Krúdy Kálmán csínytevései című kisregényében: mielőtt a tulajdonképpeni cselekményre, vagyis arra kerülne sor, hogy az úri betyár, Krúdy Kálmán hogyan járt túl Balassa Antal báró eszén, beiktat egy hosszúra nyúlt anekdotát a báró apjának életéből, aki bezzeg (fiával ellentétben) értett a nők meghódításához, és mindenki eszén túljárt. Az író érzékelteti is, hogy ennek a kitérésnek milyen szerkezeti szerepet szán:

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 491 3

Irodalom Nyelvészet

A kötet a klasszikus, hagyományos retorika témaköreit tárgyalja, beleértve mindazt, amit a pozitivizmus korától a „stilisztika” fogalomkörébe utaltak. Mind a prózai, mind a verses alkotások elemzéséhez, értelmezéséhez nyújt egy – a modern irodalomtudományban újra időszerűvé vált – szemléletmódot. Foglalkozik a művek nagyszerkezetének kérdéseivel csakúgy, mint részegységeivel s a tropusok és alakzatok teljes körével, megadva a görög és latin terminusok jelentését. Miközben az ókori és a modern nemzetközi szakirodalomra támaszkodik a témák kifejtésekor, a fogalmakat a magyar irodalomra alkalmazza. A szerzők gazdag példatára Zrínyitől Pilinszkyig, Pázmánytól Esterházyig terjed, bemutatva, miképp működnek a kétezer éves retorikai formák az élő magyar irodalomban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szabo-szorenyi-kis-magyar-retorika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero