Medialitási jelenségek a magyar nyelvben
AP vagy VP?
Tartalomjegyzék
- Medialitási jelenségek a magyar nyelvben
- Impresszum
- ELŐSZÓ
- 1. BEVEZETÉS
- 2. A MEDIALITÁS
- 3. AZ IGÉK BENNHATÓ–MEDIÁLIS MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE A MAGYAR NYELVÉSZETI SZAKIRODALOMBAN
- 4. A -t KÉPZŐS MELLÉKNÉVI IGENEVEK
- 4.1. Bevezetés
- 4.2. Mit tudunk a -t képzős melléknévi igenevekről?
- 4.3. Összefoglalás
- 4.1. Bevezetés
- 5. A HATÁROZÓI IGENEVEK
- 5.1. Bevezetés
- 5.2. Mit tudunk a határozói igenevekről?
- 5.3. A -vA képzős határozói igenevek közötti különbségek
- 5.4. A -vAmód és a -vAállapot képzős határozói igenevek elemzése
- 5.5. A -vÁn képzős határozói igenév
- 5.6. A van-os határozói igeneves szerkezet
- 5.7. Összefoglalás
- 5.1. Bevezetés
- 6. A MŰVELTETÉS ÉS A BENNHATÓ–MEDIÁLIS–TÁRGYAS IGEOSZTÁLYOZÁS
- UTÓSZÓ
- IRODALOM
- RÖVIDÍTÉSEK, JELEK
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 440 1
A Medialitási jelenségek a magyar nyelvben című munka a magyar nyelv egy jelentős, de a magyar nyelvtudomány által méltánytalanul elfelejtett jelenségét, a medialitás jelenségét vizsgálja, illetve megnyilvánulásának egyes formáit. E munka három, első látásra közös vonással nem rendelkező nyelvi jelenség sajátosságait járja körül, a határozói igenevek, a -t képzős melléknévi igenevek és a műveltető igealakok képezhetőségét. Azért első látásra, mert e három morfoszintaktikai jelenség képezhetőségét igencsak eltérő mechanizmusok irányítják ugyan, mégis van nekik egy nagyon fontos, ám általában szem elől tévesztett közös tulajdonságuk: érzékenyek az igék bennható, mediális és tárgyas osztályaira, azaz képezhetőségük az ige szerkezetének felépítésétől is függ. A szerző legfőbb célja annak bizonyítása, hogy a bennható-mediális-tárgyas igefelosztásnak helye van a magyar nyelvtudományban.
Hivatkozás: https://mersz.hu/bene-medialitasi-jelensegek-a-magyar-nyelvben//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero