Halmai Péter

Mélyintegráció


Kilábalás és visszaesés: az EU-gazdaság helyreállásának nehéz útja

A súlyos pénzügyi krízist követő kilábalás (az aktuális kibocsátást tekintve) 2009 után az EU-tagállamokban is megkezdődött. 2011-ig annak modellje (ld. 6.7. ábra) a pénzügyi kríziseket követő helyreállás jellemzői szerint alakult (ld. Reinhart–Rogoff (2009a). Annak üteme azonban átlagosan mérsékeltebb volt, mint a korábbi krízisek esetében. E dinamikát döntő mértékben a korlátozott háztartási kereslet és a szoros hitelfeltételek fékezték. Több sebességgel történő helyreállás volt a jellemző, az egyes tagállamok közötti jelentős eltéréssel. A kilábalás előrehaladásával egyidejűleg azonban a kezdeti bankkrízis hatása a közpénzügyekre egyre erőteljesebbé vált. Mindezek miatt egyre súlyosabb szuverén adósságkrízis alakult ki. A banki és a szuverén adósságkrízis közötti kölcsönhatás felerősödése megnövelte a reálgazdaságot érintő hatást. Kedvezőtlen visszacsatolás jött létre a pénzügyi és a reálszektor között (Furceri–Zdienicka, 2012).

Mélyintegráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 556 9

Az európai integráció, a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) a regionális rendszerek mindmáig egyedi, kivételesen mély és széles formája. A GMU – a pénzügyi összefüggéseken túl – a szélesebb integrációs folyamatba is beillesztést igényel. Az integrációelmélet reálgazdasági (kereskedelem- és növekedéselméleti) összefüggései is megkerülhetetlenek.

A kötet újszerű értelmezési keretrendszerének kiindulópontja a kereskedelmi integráció. A kereskedelemelmélet a hagyományos (a konvencionális határintézkedésekre irányuló) regionális konstrukciók meghaladásaként „mély” (kereskedelmi) integrációnak tekinti a szabályozási konvergenciát (s esetleg további „mély” elemeket) is tartalmazó új generációs regionális megállapodásokat. A mélység az európai integráció tekintetében is döntő jelentőségű dimenzió. Egyrészt kifejezi a leginkább előrehaladott regionális integráció elért szintjét (állapotát). Másrészt jelzi a folyamat irányát: a mélyülő, egyre szorosabb integrációt, mint fejlődési irányzatot. A mély (regionális) integráció (a kötetben: mélyintegráció) rendszerként, konceptuális keretként történő értelmezése lényeges hozzájárulást ígér az átfogó elméletalkotáshoz.

A mű célja a mélyintegráció fő tartalmi jellemzőinek és rendszersajátosságainak a feltárása. Alapvető fontosságú kérdések: Melyek a mélyintegrációt megalapozó gazdasági mechanizmusok? Hogyan működnek azok? Melyek e mechanizmusok meghatározó tényezői?

Az "ökonómia" az alcímben a problémakör rendszerezett közgazdaságtani, sok esetben pedig politikai gazdaságtani interpretációját jelzi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/halmai-melyintegracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave