Mélyintegráció
Többsebességű Európa? Differenciált integráció versus átfogó reform
Tartalomjegyzék
- MÉLYINTEGRÁCIÓ • A Gazdasági és Monetáris Unió ökonómiája
- Impresszum
- BEVEZETÉS
- 1. A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI ALAPJAI
- 1.1. A gazdasági integráció európai konstrukciója
- 1.2. A preferenciális kereskedelmi liberalizáció hatásai
- 1.3. A gazdasági integráció hatásainak mérése
- 1.4. Európai integráció és növekedési elmélet
- 1.5. Piacméret és méretgazdaságosság
- 1.6. Dinamikus hatások: szélesebb kereskedelem- és növekedéselméleti dimenzióban
- 1.7. Regionális integráció és ágazaton belüli kereskedelem
- 2. MÉLY INTEGRÁCIÓ: KONCEPCIÓ, KERETEK, MÓDSZERTAN
- 2.1. „Mély integráció” kereskedelempolitikai értelemben
- 2.2. Mély integráció: a megállapodások heterogenitása
- 2.3. Átalakuló kapcsolatok, új típusú kereskedelmi megállapodások. Az EU bővülő és mélyülő kapcsolati rendszere
- 2.4. Az EU-tagság előnyei. A brit példa
- 2.5. A mély integráció hatásai
- 2.6. Mély integráció versus „mélyintegráció”
- 2.7. A mélyintegráció modelljének fő jellemzői
- 2.7.1. Mély piaci integráció: a nem vámjellegű akadályok leépítése
- 2.7.2. A tényezőmozgások liberalizálása
- 2.7.3. Dinamikus hatások: növekvő termelékenység, növekedési bónusz
- 2.7.4. Konvergenciamechanizmusok
- 2.7.5. Monetáris integráció, egységes valuta
- 2.7.6. Tovagyűrűző hatások, funkcionális endogenitás
- 2.7.7. Szupranacionális szabályozás és intézmények
- 2.7.8. A szuverenitás új geometriája
- 2.7.9. Irreverzibilis konstrukció
- 2.7.1. Mély piaci integráció: a nem vámjellegű akadályok leépítése
- 2.1. „Mély integráció” kereskedelempolitikai értelemben
- 3. AZ OPTIMÁLIS VALUTAÖVEZET ELMÉLETE
- 3.1. Makroökonómiai elemzési keret: a nyitott gazdaság
- 3.2. Optimális valutaövezet
- 3.3. Az egységes valutaövezet előnyei
- 3.4. A valutaövezet költségei
- 3.5. Az optimális valutaövezet kritériumai
- 3.6. Endogén kritériumok
- 3.7. A rögzített árfolyam előnyei, illetve hátrányai
- 3.8. Optimális valutaövezet-e az euróövezet?
- 3.9. Optimális valutaövezetté válik-e az euróövezet?
- 3.10. Az egységes valutaövezet elméletének logikája
- 4. GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ, MONETÁRIS POLITIKA
- 4.1. A maastrichti rendszer (GMU 1.0) alapvető sajátosságai
- 4.2. Az eurórendszer felépítése és működése
- 4.2.1. N ország, N+1 központi bank
- 4.2.2. A rendszer struktúrája
- 4.2.3. A monetáris politika stratégiája
- 4.2.4. A Taylor-szabály
- 4.2.5. A szabályozás mechanizmusa
- 4.2.6. Végső hitelező funkció, a monetáris finanszírozás tilalma
- 4.2.7. Egységes pénz – egységes monetáris politika
- 4.2.8. Függetlenség és beszámoltathatóság
- 4.2.1. N ország, N+1 központi bank
- 4.3. A rendszer működési tapasztalatai
- 4.4. Mennyiségi lazítás
- 4.5. Néhány következtetés
- 5. GAZDASÁGPOLITIKAI KOORDINÁCIÓ. FISKÁLIS POLITIKA ÉS STABILITÁSI PAKTUM
- 5.1. Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások
- 5.2. Fiskális politika a monetáris unióban
- 5.3. Fiskális politikai externáliák
- 5.4. Fiskális politika az euróövezetben
- 5.5. A Stabilitási és Növekedési Paktum
- 5.6. Szerződés a GMU-beli Stabilitásról, Koordinációról és Kormányzásról
- 5.7. A stabilitási paktum ellentmondásai
- 5.8. Az Euró Plusz Paktum
- 5.9. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére irányuló eljárás (MIP)
- 5.10. Néhány tanulság
- 5.1. Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások
- 6. A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ RENDSZERE
- 7. KONVERGENCIAMECHANIZMUS AZ EURÓÖVEZETBEN
- 8. GAZDASÁGI REZILIENCIA, SOKKELNYELÉS, KILÁBALÁS
- 8.1. Gazdasági reziliencia
- 8.2. Gazdasági reziliencia, az egységes piac és a GMU. Szinergiák
- 8.3. Fennmaradó akadályok a belső piacon
- 8.4. Sokkokkal szembeni sebezhetőség
- 8.5. Sokkelnyelő kapacitás
- 8.6. Helyreállási képesség
- 8.7. Az egységes piac mélyülése és a reziliencia
- 8.8. Gazdasági reziliencia és GMU
- 8.9. A reziliencia tényezői és a releváns politikák
- 8.10. Tőkepiaci unió és gazdasági reziliencia
- 8.11. Európai és nemzeti reformok
- 8.12. Néhány tanulság
- 8.1. Gazdasági reziliencia
- 9. A GMU REFORMJA: GMU 2.0? REZILIENS EURÓÖVEZET FELÉ
- 9.1. Európai gazdasági kormányzás
- 9.2. Válságkezelés és reform
- 9.3. Dezintegráció az euróövezetből?
- 9.4. Rendszerszintű reform: GMU 2.0
- 9.5. GMU 2.0: felelősség versus szolidaritás?
- 9.5.1. A GMU 1.0 fenntarthatatlan egyensúlya
- 9.5.2. Integráltabb gazdasági és pénzügyi unió, reziliens struktúrák, a kockázatmegosztás növelése és az örökölt kockázat csökkentése
- 9.5.3. Pénzügyi unió: a kockázatmegosztás növelése és az örökölt kockázat csökkentése
- 9.5.4. Európai (euróövezeti) biztonságos (kockázatmentes) eszköz
- 9.5.5. Jobb egyensúly a piaci fegyelem és a fiskális felügyelet között
- 9.5.6. Központi stabilizációs kapacitás megteremtése
- 9.5.7. Az euróövezeti intézmények és a beszámoltathatóság erősítése
- 9.5.8. A bankunió kiteljesítése
- 9.5.9. A fiskális unió kérdőjelei
- 9.5.10. Euróövezeti költségvetés
- 9.5.11. A közös költségvetés rendszerének fejlesztése
- 9.5.12. Európai Valutaalap (EMF)
- 9.5.1. A GMU 1.0 fenntarthatatlan egyensúlya
- 9.6. Víziók és valóság
- 9.7. GMU-reform a mélyintegráció elemzési keretében
- 9.1. Európai gazdasági kormányzás
- 10. DIFFERENCIÁLT INTEGRÁCIÓ: GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓS MODELLEK
- 10.1. A differenciált integráció koncepciói és kategorizálása
- 10.2. A differenciált integráció típusainak és területeinek realitása
- 10.3. A differenciálás formái az EU-jog keretén kívül
- 10.4. Az Európai Unió mint a differenciált integráció rendszere
- 10.5. A differenciált integráció magyarázata: kölcsönös függés és átpolitizáltság
- 10.6. Krízis és differenciált integráció
- 10.7. Elmélet: krízis és integráció
- 10.8. A válságok eltérő következményei
- 10.9. Komparatív elemzés
- 10.10. Differenciált dezintegráció
- 10.11. Néhány következtetés
- 10.1. A differenciált integráció koncepciói és kategorizálása
- 11. DEZINTEGRÁCIÓ: A BREXIT ESETE
- 11.1. A dezintegráció elméleti sémája
- 11.2. A dezintegráció alapkérdése: fennmarad-e reálgazdasági integráció?
- 11.3. Puha versus kemény Brexit
- 11.4. Az EU kapcsolatok lehetőségei
- 11.5. Az EU elhagyásának gazdasági hatása az Egyesült Királyságra
- 11.6. Következtetések. A populizmus ára
- 11.1. A dezintegráció elméleti sémája
- 12. ÚJ INTEGRÁCIÓS PARADIGMA FELÉ
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 556 9
Az európai integráció, a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) a regionális rendszerek mindmáig egyedi, kivételesen mély és széles formája. A GMU – a pénzügyi összefüggéseken túl – a szélesebb integrációs folyamatba is beillesztést igényel. Az integrációelmélet reálgazdasági (kereskedelem- és növekedéselméleti) összefüggései is megkerülhetetlenek. A kötet újszerű értelmezési keretrendszerének kiindulópontja a kereskedelmi integráció. A kereskedelemelmélet a hagyományos (a konvencionális határintézkedésekre irányuló) regionális konstrukciók meghaladásaként „mély” (kereskedelmi) integrációnak tekinti a szabályozási konvergenciát (s esetleg további „mély” elemeket) is tartalmazó új generációs regionális megállapodásokat. A mélység az európai integráció tekintetében is döntő jelentőségű dimenzió. Egyrészt kifejezi a leginkább előrehaladott regionális integráció elért szintjét (állapotát). Másrészt jelzi a folyamat irányát: a mélyülő, egyre szorosabb integrációt, mint fejlődési irányzatot. A mély (regionális) integráció (a kötetben: mélyintegráció) rendszerként, konceptuális keretként történő értelmezése lényeges hozzájárulást ígér az átfogó elméletalkotáshoz. A mű célja a mélyintegráció fő tartalmi jellemzőinek és rendszersajátosságainak a feltárása. Alapvető fontosságú kérdések: Melyek a mélyintegrációt megalapozó gazdasági mechanizmusok? Hogyan működnek azok? Melyek e mechanizmusok meghatározó tényezői? Az "ökonómia" az alcímben a problémakör rendszerezett közgazdaságtani, sok esetben pedig politikai gazdaságtani interpretációját jelzi.
Hivatkozás: https://mersz.hu/halmai-melyintegracio//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero