Ilonszki Gabriella

Képviselők és képviselet Magyarországon a 19. és 20. században


1990 és 2006 között

Mivel a korszak képviselői arculatának részletesebb elemzésére önálló fejezetben kerül sor, így csak a pártcsaládok összehasonlítása szempontjából legfontosabb szempontokat mutatja be ez a rész. Mivel az 1990-es parlament az átmenet jegyében és nagyrészt amatőr képviselők részvételével működött – az 1990-es ciklusban szolgáló 415 képviselő közül közel 60%-a többé nem került vissza a parlamentbe –, és csak 1994-re stabilizálódott a pártcsaládi szerkezet (a Fidesz ekkor helyezkedett el a konzervatív pártcsaládban), ezért az 1994-es ciklus és a 2006-os ciklus adatainak összehasonlításával tekintjük át a pártcsaládok jellemzőit. Ezt mutatja a 13. táblázat. Ebbe néhány új szempont is bekerült: relevánssá vált a nők és férfiak aránya, a konszolidációs folyamatból következően az átlagos szolgálati idő és az életkor, viszont elvesztette relevanciáját az alapfokú végzettség, illetve a paraszti vagy munkásháttér. A felsőfokú végzettség esetében pedig egy új változó beiktatásával keressük a professzionalizáció forrásait, abból a feltevésből kiindulva, hogy leginkább a jogi és a közgazdasági végzettség az, amely a politikus hivatásnak megfelel. A pártcsaládok közül mindkét ciklusban hiányzik a szélsőjobb pártcsalád, és csak az 1994-es ciklusban jelenik meg az agrárpártok családja.

Képviselők és képviselet Magyarországon a 19. és 20. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 470 8

Mit tudhatunk meg annak a közel 5000 politikusnak-képviselőnek az adatait böngészve és elemezve, akik a 19. század utolsó harmadától napjainkig ültek-ülnek a parlamenti széksorokban? A kötet kronologikus és tematikus fejezeteivel igyekszik választ adni a kérdésre és amellett érvel, hogy miközben a képviselők jellemzői egy adott korszak „termékei", alapvetően befolyásolják az adott korszak folyamatait is. Ugyanakkor az egyes korszakok különböző társadalmi és politikai feltételei ellenére bizonyos politikusi tulajdonságok állandónak tekinthetők. A képviseleti demokrácia napjainkban sokszor hangoztatott problémái tehát szorosan összefüggnek a képviselők jellegzetességeivel. A kötet a magyarországi folyamatokat rendre összekapcsolja a szélesebb európai, és az 1990 utáni közép-európai változásokkal is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ilonszki-kepviselok-es-kepviselet-magyarorszagon-a-19-es-20-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave