Gerse Károly

Kazánok

2., javított kiadás


2.2. Gőzkazánok

A kazánok felosztása: A kazánokat sokféle szempont szerint lehet csoportosítani. A gyakorlatban szokásos a nyomás, a tüzelőanyag, a tüzelési mód, a hőhordozó közeg, az alapvető konstrukciós jellemzők alapján történő felosztás:
  • Nyomás szerint kis (1,5–20 bar engedélyezési nyomás), közép (20–80 bar), nagy (80–140 bar), igen nagy nyomású (>140 bar), szuperkritikus (>221 bar), ultraszuperkritikus (>300 bar) kazánokat különböztetünk meg.
  • Tüzelőanyag, tüzelési mód szerint szokásos például a szénportüzelésű, rostélytüzelésű, fluidtüzelésű, olajtüzelésű, gáztüzelésű, biomassza-tüzelésű, nyomás alatti tüzelésű megnevezés. A technológiai folyamatok, gázturbinák hulladékhőjével fűtött, általában tüzelőberendezés nélküli kazánokra a hőhasznosító kazán elnevezés használatos.
  • A hőhordozó közeg alapján lehetnek gőzkazánok, meleg-, forróvizes kazánok, termoolajkazánok, más szerves hőhordozó közeggel működő kazánok.
  • Az alapvető szerkezeti jellemzők alapján nagy vízterű (láng- és füstcsöves), valamint vízcsöves kazánokat különböztetünk meg. A „nagy vízterű” jelző a kazándobban a termelt gőzmennyiséghez viszonyítva tárolt kazánvíz-mennyiségre utal, az arány a ma gyártott berendezéseknél általában 1–4 felett van. A korszerű vízcsöves kazánoknál ez az arány lényegesen kisebb 1-nél.
 
A következőkben az egyes típusokat az utóbbi osztályozás szerint tárgyaljuk részletesen, elsősorban a gőzkazánokat és sajátosságaikat ismertetve, de a 2.3. fejezetben kitérünk a meleg-, forróvizes kialakításokra is.

Kazánok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 492 0

Háztartásokban, ipari üzemekben, erőművekben széleskörűen alkalmaznak tüzelőanyag elégetésével vagy más módon bevezetett hőmennyiség hőhordozó közeggel történő hasznosítására szolgáló berendezéseket: kazánokat. A könyv ezek tervezésének, üzemeltetésének, vizsgálatának szerteágazó konstrukciós, hőtechnikai, áramlástani, szilárdságtani, vegyészeti és más ismereteit foglalja össze, az egyetemi oktatásban és a gyakorlati életben is hasznosítható módon. Az elméletet élő gyakorlattal ötvözve elsősorban erőműi, ipari, távhőszolgáltató kazánokkal foglalkozik, de a folyamatokra, szerkezeti kialakításra, gyakorlati viselkedésre vonatkozó utalások kisebb berendezéseknél is alkalmazhatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gerse-kazanok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave