MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Kazánok
2., javított kiadás
3.1. A gőzképződés alapvető folyamatai [3.1]
A gőzképződés legegyszerűbb folyamata a buborékos forrás, ahol a közeg molekulái a folyadékfázisból gőzfázisba átlépve gömbalakot vesznek fel. A gömbalakot a molekulákat körülvevő folyadék felületi feszültsége biztosítja. A hajtóerő a folyadékréteg túlhevülése. A gömbbeli nyomás és a folyadéknyomás között a Laplace-féle összefüggés szerint
különbség van. Az előző képletben
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m713kaz_1944/#m713kaz_1944 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m713kaz_1944/#m713kaz_1944)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m713kaz_1944/#m713kaz_1944)
3.1. ábra. A gőzképződés nyomás- és hőmérsékletviszonyai [3.2]. 1: gőzmolekula, 2: gőzfázis, 3: gőzbuborék. a nyomáskülönbségnek megfelelő telítési hőmérséklet-különbség, a nyomáskülönbségnek megfelelő telítésihőmérséklet-különbség
A valóságban a molekulák több molekulából álló gőzbuborékba lépnek át. A 3.1. ábrán (a) 1-gyel jelölt – éppen fázishatáron lévő – molekulára a fázishatár alakjától függően a gőz- és folyadékfázis oldaláról különböző erők hatnak. Görbült fázishatárnál (3.1. ábra (b)) a folyadékoldalon több molekula van. Ezek a sík fázishatáron ébredőnél nagyobb erőt fejtenek ki a fázishatáron lévő molekulákra. Így ahhoz, hogy a molekula a folyadékfázisból a gőzfázisba lépjen, nagyobb nyomásra (energiára) van szükség [3.2]. Ezt a többletnyomást Thomson összefüggése alapján lehet meghatározni.
ahol
A sík fázishatárhoz viszonyított többletnyomás a (3.2) kifejezés átrendezésével: . A többletenergia biztosítására a folyadékot hőmérséklettel (3.1. ábra) túl kell hevíteni. A (3.1) egyenlet szerinti nyomáskülönbségből és értékéből
Az összefüggések – elfogadható hibával – a 0,01 << 1 tartományban adnak eredményt. Segítségükkel adott érdességi viszonyok () esetén a forrás megindulásához vagy fennmaradásához szükséges hőmérséklet-különbségek kiszámíthatók. A képletekből látható, hogy a forrás nem indulhat = 0 sugárról, a gőzbuborékok keletkezéséhez meghatározott méretű ( túlhevítéstől függő) gőzképződési középpontokra van szükség.
Tartalomjegyzék
- Kazánok
- Impresszum
- Előszó a második kiadáshoz
- Bevezetés
- 1. Kazánok általános jellemzői
- 2. Kazántípusok általános ismerte
- 3. Kétfázisú hőátadás, áramlás fűtött felületen
- 3.1. A gőzképződés alapvető folyamatai [3.1]
- 3.2. Forrás végtelen térben [3.1]
- 3.3. Hőátadás és gőzfejlesztés csőben
- 3.4. A kétfázisú közeg áramlásának alapjai
- 3.1. A gőzképződés alapvető folyamatai [3.1]
- 4. Vízoldali folyamatok, vízelőkészítés, gőztisztaság
- 5. Hőtechnikai számítások
- 6. Füstgázoldali folyamatok, légtechnikai számítások
- 7. Gőzkazánok elemeinek szilárdsági számítása
- 8. A gőzkazánok üzemeltetése
- Függelék
- 1. függelék
- 2. függelék
- 3. függelék
- 4. függelék
- 5. függelék
- Szerkezeti anyagok
- a) Szerkezeti anyagok összetétele
- b) Hagyományos lemezanyagok folyáshatára [7.63]
- c) Növelt szilárdságú lemezanyagok folyáshatára [7.63]
- d) Jellemző dobanyagok tartamszilárdsága [7.63]
- e) Kamrák lemezanyagainak tartamszilárdsága [7.63]
- f) Rozsdamentes lemezanyagok folyáshatára [7.65]
- g) Rozsdamentes lemezanyagok tartamszilárdsága [7.65]
- h) Ötvözetlen, gyengén ötvözött csőanyagok folyáshatára [7.70]
- i) Ötvözetlen, gyengén ötvözött csőanyagok tartamszilárdsága [7.70]
- j) Hagyományos csőanyagok folyáshatára [7.70]
- k) Hagyományos csőanyagok tartamszilárdsága [7.70]
- l) Növelt szilárdságú csőanyagok folyáshatára [7.70]
- m) Növelt szilárdságú csőanyagok tartamszilárdsága [7.70]
- n) Rozsdamentes csőanyagok folyáshatára [7.71]
- o) Rozsdamentes csőanyagok tartamszilárdsága [7.71]
- p) Korszerű anyagok folyáshatára [7.30], [7.74, 7.75, 7.76], [7.79, 7.80], [7.83]
- q) Korszerű anyagok tartamszilárdsága [7.25], [7.74, 7.75], [7.79, 7.80, 7.81, 7.82, 7.83]
- a) Szerkezeti anyagok összetétele
- Szerkezeti anyagok
- Irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 492 0
Háztartásokban, ipari üzemekben, erőművekben széleskörűen alkalmaznak tüzelőanyag elégetésével vagy más módon bevezetett hőmennyiség hőhordozó közeggel történő hasznosítására szolgáló berendezéseket: kazánokat. A könyv ezek tervezésének, üzemeltetésének, vizsgálatának szerteágazó konstrukciós, hőtechnikai, áramlástani, szilárdságtani, vegyészeti és más ismereteit foglalja össze, az egyetemi oktatásban és a gyakorlati életben is hasznosítható módon. Az elméletet élő gyakorlattal ötvözve elsősorban erőműi, ipari, távhőszolgáltató kazánokkal foglalkozik, de a folyamatokra, szerkezeti kialakításra, gyakorlati viselkedésre vonatkozó utalások kisebb berendezéseknél is alkalmazhatók.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gerse-kazanok//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
