Gerse Károly

Kazánok

2., javított kiadás


3.2. Forrás végtelen térben [3.1]

A végtelen térben kialakuló forrásnál a hőátadás folyamata a felület fűtésének nagyságától függően különböző szakaszokra osztható (3.2. ábra).
 
3.2. ábra. Az elgőzölgés szakaszai [3.1]: A – természetes konvekció, B – buborékos forrás kezdete (ONB,) C –buborékos forrás kis hőterhelésnél, C’ – buborékos forrás nagy hőterhelésnél, D – kritikus hőterhelés, E – átmeneti tartomány, F – filmelgőzölgés
 
Kis hőterhelésnél a fűtött felület felett természetes konvekció indul meg (A). A kialakuló határréteg vastagsága a megfigyelések szerint egyfázisú vízáramlásra
 
(3.7)
 
általában 0,1 mm. A hőátadási tényező vízszintes, sík felület felett Tishenden és Saunders szerint az
 
(3.8)
 
képletből számítható, ahol [m] a felület átmérője, az egyenletből kiejthető, [1/oC] a térfogati hőtágulási együttható, vízre =7,2 10-4 1/oC. Más felületekre és közegekre összefüggések az irodalomban [3.1] találhatók.
 
A buborékos forrás tartományában (B, C, C’) a gőzképződési középpont körül kialakuló viszonyokat részletesen a 3.3. ábra mutatja. A hőterhelés növelésével a falhőmérséklet növekedésnek indul. A legelső buborék annál a hőterhelésnél keletkezik, amelynél a határrétegben kialakuló hővezetésre jellemző hőmérséklet-eloszlás
 
(3.9)
 
a buborékos forrásra jellemző, a (3.6) képletből számítható hőmérséklet-eloszlás görbéjét érinti. Az ekkor kialakuló felhőmérséklet, a buborékos forrás megindulásához szükséges falhőmérséklet (ONB, Onset of Nucleate Boiling). Az ekkor keletkező buborék sugara . Ennek és a határréteg δ vastagságának viszonya a falbeli hőmérséklet-elosztástól is függ. Hsu szerint = 2, Han, Griffith szerint = 1,5.
 
3.3. ábra. Hőmérséklet-eloszlás buborékos forrásnál [3.1]
 
Természetesen a hőbevezetés intenzitásának növelésével a termikus határréteg vastagsága is megnő. Ha a folyadék hőmérséklete a telítési hőmérséklettel azonos, elfogadott a = 2 arány figyelembevétele. Ez az előbbi 0,1 mm határréteg-vastagsággal 50 μm-es buborékokat eredményezne, ennek keletkezéséhez 1 oC túlhőmérséklet () is elégsége lenne. A valóságban 10–15 oC túlhőmérsékletre van szükség. A határréteg δ vastagsága, a forrás megindulásához szükséges falhőmérséklet és hőáram, illetve az kritikus érdesség-méret a (3.6) és (3.9) képletekből = 2 figyelembevételével meghatározható. A 3.3. ábráról az is látható, hogy a hőterhelés növelésével további – -nál nagyobb, illetve kisebb méretű – gőzképződési középpontok is aktivizálódnak.
A buborékos forrásra a falhőmérséklet
 
(3.10)
 
alakú empirikus összefüggésekkel számítható, ahol és a közeg fizikai jellemzőitől függő állandók, általában 0,25–0,5 között van.
A hőátadási tényező számítására az irodalomban több összefüggés található. A legismertebbek Mihejev képletei [3.4]. Vízre a 0,2–100 bar nyomástartományban
 
(3.11)
 
illetve
 
(3.12)
 
ahol [bar], [W/m], [W/m2K] mértékegységgel helyettesítendő.
Rohsenow összefüggése a felület minőségének hatását is figyelembe veszi [3.1]:
 
(3.13)
 
ahol
 
(3.14)
 
(3.15)
 
A kitevők: = 0,33, = 0,77, de vízre = 0. Az [kJ/kg] a közeg adott nyomáshoz tartozó párolgáshője. Levezethető, hogy
 
(3.16)
 
amiből a falhőmérséklet közvetlenül számítható. A tényező a felület minőségétől és a párolgó közegtől függ. Értéke vízre, ha a hőátadó felület
polírozott réz:
0,0128,
köszörült, polírozott acél:
0,0080,
teflonnal bevont acél:
0,0058,
savazott acél:
0,0133,
mechanikailag polírozott acél:
0,0132.
 
Foster–Zuber a buborékméret és a buboréknövekedési sebesség felhasználásával
 
(3.17)
 
alakú kifejezést kapott, ahol a (3.6) képletből meghatározott egyensúlyi buboréksugár. A termikus diffúziós tényező a folyadékfázisra 0 oC-on = 13,1·10–8, 150 oC-on = 17,3·10–8, 300 oC-on = 13,2·10–8 m2/s.
A VDI-Wärmeatlas [3.18] a Gorenflo-módszer [3.25] alapján egy = 0,1 relatív nyomású, = 0,4 μm rézcsőre vonatkozó, közepes felületi érdességű (elszakadási átmérő), = 20 kW/m2 hőáramsűrűségű vonatkoztatási állapotra meghatározott értékhez viszonyítva az
 
(3.18)
 
képlettel javasolja a forrásra vonatkozó hőátadási tényező meghatározását. A képletben, vízre:
 
a hőátadási tényező alapértéke [W/m2K], vízszintes rézcsőre = 5600 W/m2K,
hőáramsűrűség [kW/m2],
az eltérő érdesség, illetve
az eltérő nyomás miatti korrekciós tényező,
a nyomástól függő kitevő.
 
Bár a módszer alkalmazása egyszerűnek tűnik, a megbízhatóság érdekében ajánlott a (3.13) vagy a Stephan Preußer [3.18] által a vonatkoztatási állapotra javasolt
 
(3.19)
 
illetve a Stephan Abdelsalam [3.25] által kidolgozott
 
(3.20)
 
képlet alkalmazása (utóbbi képlet a tényleges állapotra adja a -szám értékét, nincs szükség korrekcióra). Előbbi összefüggésekben a jellemző geometriai (buborékelszakadási átmérő) méret értékét a
 
(3.21)
 
kifejezéssel, vízre = 45° értéket helyettesítve javasolják számítani.
 
3.4. ábra. A buborékméret és a falhőmérséklet változása buborékos forrásnál [3.1]
 
A falhőmérséklet a buborékos forrás tartományában nem állandó, hanem a buborék alakjától függően változik. A buborék alakjának, méretének, illetve a falhőmérséklet nagyságának kapcsolatát a 3.4. ábra mutatja. A határrétegbeli gyors változások miatt a (3.9) képlet szerinti lineáris hőmérséklet-eloszlás nem tud kialakulni, a hőmérsékletprofil alakja a buborékleszakadástól mért idő függvényében változik. A buborékképződés csak akkor indul meg, amikor a tranziens folyadék-hőmérséklet a (3.6) egyenlet szerinti, egyensúlyi állapotra számítható hőmérsékletprofilt érinti (3.5. ábra). A buborékképződés megindulása utáni falhőmérséklet-csökkenés az intenzív hőelvonás hatására következik be. Miután a buborék a felültettől elemelkedett, a hőelvonás csökken, ami a falhőmérséklet növekedését idézi elő.
 
3.5. ábra. Hőmérséklet-eloszlás buborékos forrásnál, átmeneti állapotban [3.1]
 
A kritikus hőfluxus (D) nagysága a Kutateladzétől származó
 
(3.22)
 
képlettel számítható, ha a folyadék telített állapotban van. Aláhűtött folyadéknál
 
(3.23)
 
ahol Ivey és Morris szerint
 
(3.24)
 
Az átmeneti tartományra (E) jelenlegi ismeretek szerint megbízható számítási összefüggésekkel nem rendelkezünk. Filmelgőzölgésnél (F) a hőátadás a határrétegen át történik. A buborékok a folyadékfázis határán – miután a felület szabálytalan, instabil – meghatározott távolságban () és időben követik egymást. A követési távolság, hullámhosszúság
 
(3.25)
 
Taylor szerint [3.30]
 
(3.25/a)
 
Filmelgőzölgés (F) esetén a hőátadási tényező végtelen térben történő forrásnál is a vízszintes csövekre vonatkozó összefüggés felhasználásával számítható [3.3]:
 
(3.26)
 
ahol
a cső, sík felület, jellemző vékonyréteg-mérete [m],
a rövid, vízszintes csőre vonatkozó hőátadási tényező, lamináris filmelgőzölésre [W/m2K].
Ez Bromley szerint
 
(3.27)
 
A képletben a korrigált párolgáshő [kJ/kg]:
 
(3.28)
 
A korrigált párolgáshő számítására Sadasivan és Lienhard [3.27] a következő összefüggést javasolja (a Jakob-szám – – képletében értékét elhagyva):
 
(3.28/a)
 
Az előbbi számításoknál az anyagjellemzőket a határréteg átlaghőmérsékletén kell figyelembe venni. Ha túl nagy a felületi hőmérséklet (300 °C felett [3.26]), a sugárzásos hőcserét is figyelembe kell venni. Ekkor
 
(3.29)
 
ahol
 
(3.30)
 
a sugárzásos hőátadási tényező. A képletben ε a fűtött felület emissziós tényezője.
A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a végtelen térben áramló és egyidejűleg elgőzölgő vagy egyenlőtlenül fűtött felületen elgőzölgő közeg hőátadási jellemzőit kell meghatározni. Előbbire Bergles, Rohsenow alapján [3.25], utóbbira [3.28] tartalmaz számítási eljárásokat.

Kazánok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 492 0

Háztartásokban, ipari üzemekben, erőművekben széleskörűen alkalmaznak tüzelőanyag elégetésével vagy más módon bevezetett hőmennyiség hőhordozó közeggel történő hasznosítására szolgáló berendezéseket: kazánokat. A könyv ezek tervezésének, üzemeltetésének, vizsgálatának szerteágazó konstrukciós, hőtechnikai, áramlástani, szilárdságtani, vegyészeti és más ismereteit foglalja össze, az egyetemi oktatásban és a gyakorlati életben is hasznosítható módon. Az elméletet élő gyakorlattal ötvözve elsősorban erőműi, ipari, távhőszolgáltató kazánokkal foglalkozik, de a folyamatokra, szerkezeti kialakításra, gyakorlati viselkedésre vonatkozó utalások kisebb berendezéseknél is alkalmazhatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gerse-kazanok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave