Gerse Károly

Kazánok

2., javított kiadás


Bevezetés

Kazánokkal a mindennapi élet számtalan területén – kávéfőző, kuktafazék, melegvíz-fejlesztő, aszfaltkeverő és a sort hosszan lehetne folytatni – találkozunk. Legfontosabb alkalmazásuk azonban az energetikában – ipari és erőműi gőzkazánok, hőhasznosító kazánok, távfűtő melegvíz‑, forróvízkazánok – található. Fő feladatuk a hőenergia legjobb hatásfokkal, legkisebb költséggel, legnagyobb üzembiztonsággal történő átalakítása az adott technológia igényei szerint.
Fejlődésük során az ipari forradalom kezdetén, a XVIII. század második felében alkalmazott, rézlemezekből összeszegecselt, kívül fűtött, kis nyomású, telített gőzt előállító tartályoktól a XX. század végére eljutottunk a szuperkritikus nyomásig, a 700 °C frissgőz-hőmérséklet gyakorlati alkalmazásáig. A hatásfok néhány százalékról 90 százalék közelébe, szénhidrogén-tüzeléssel 90 százalék fölé nőtt. A kezdeti, csaknem mindennapos, halálos sérülésekkel járó kazánrobbanások teljesen megszűntek, a legkorszerűbb berendezések akár több évig is üzemelnek mindenfajta meghibásodás nélkül.
A nagy nyomás, a magas hőmérséklet, a nyomástartó részben tárolt, bármilyen kis tömörtelenségnél szabaddá váló hőenergia nagyon gondos tervezést, anyagválasztást, gyártást, minőség-ellenőrzést tesz szükségessé. A gyártáshoz alkalmazott speciális, nagy termelékenységű technológiák, különleges minőségi igények a gyártókat specializációra kényszerítették, számuk − különösen a felhasználó oldali szerkezetváltás miatti igénycsökkenés következtében − jelentősen csökkent. A minőséget szabadpiaci viszonyok mellett is garantálni kell, ezt az EU területén egységes szabványok, független, azonos követelményrendszert érvényesítő minőségbiztosító szervezetek segítik elő. Így a kazánok gyártása, üzemeltetése, karbantartása, hatósági ellenőrzése koncentrálódott, de még jelenleg is sok embernek ad munkát.
A szakembereket az egyetemeken oktatott célirányos tantárgyak keretében, illetve a gyártók, üzemeltetők, karbantartók, felügyelők szakmai műhelyeiben képzik. Számukra azonban a teljes témakört a kor szakmai színvonalán tárgyaló – a berendezésekkel kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges, szerteágazó konstrukciós, hőtechnikai, áramlástani, tüzeléstechnikai, vegyészeti és más ismereteket célirányosan összefoglaló – magyar nyelvű szakkönyv nem áll rendelkezésre.
A szerző célja e hiány pótlása: a folyamatok, konstrukciós alapelvek lényegesebb részleteinek bemutatásával az olvasót az összefüggések önálló megfontolására, alkalmazására késztetni. Munkájához az egyetemi oktatóként, szakértőként, vezetőként szerzett mintegy 45 éves gyakorlat, a nemzetközi szakirodalom, szabványok adják a hátteret. A mű elsősorban az erőműi, ipari, távhőszolgáltató kazánokkal foglalkozik, de a folyamatokra, szerkezeti kialakításra, gyakorlati viselkedésre vonatkozó utalások kisebb berendezéseknél is alkalmazhatók. A könyv, a szerző szándéka szerint, tüzeléstechnikával csak a kazánokban lejátszódó folyamatok, üzemi tulajdonságok megértéséhez, a szerkezeti kialakítás tervezéséhez szükséges mértékben kíván foglalkozni.
Az olvasónak feltűnhet, hogy az irodalomjegyzék sok régi cikkre, szakkönyvre hivatkozik. Ennek alapvető oka a szerző szándéka: az adott témakörben az eredeti, a szakterület fejlődése során megjelent korabeli közlemények szerzőire történő utalás. Természetesen a nyilvánosan hozzáférhető, korszerű irodalom is megjelenik. A szerző ezek mellett számos személyes közlésre, üzleti titkot tartalmazó dokumentumra is támaszkodott, ezeket azonban csak a közlő személyének, illetve az üzleti titkok tartalmának megőrzésével használta fel.
A könyv a Műegyetem egykori Kalorikus Gépek Tanszéke kazános tématerületen dolgozó oktatóinak, munkatársainak – dr. Bassa Gábor professzor, Juhász István főkonstruktőr, dr. Szabolcs Gábor tudományos tanácsadó, dr. Móricz István adjunktus, Pogány Ferenc adjunktus, dr. Radenkovits Péter tudományos munkatárs, Könczöl Sándor tudományos munkatárs uraknak – is emléket kíván állítani, hiszen a szerző, a kollektíva tagjaként, a közös munka eredményét is kamatoztatta.
A szerző ez úton is megköszöni Civin Vilmos úrnak a 4. fejezet átnézését, pontosításához, kiegészítéséhez adott javaslatait.

Kazánok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 492 0

Háztartásokban, ipari üzemekben, erőművekben széleskörűen alkalmaznak tüzelőanyag elégetésével vagy más módon bevezetett hőmennyiség hőhordozó közeggel történő hasznosítására szolgáló berendezéseket: kazánokat. A könyv ezek tervezésének, üzemeltetésének, vizsgálatának szerteágazó konstrukciós, hőtechnikai, áramlástani, szilárdságtani, vegyészeti és más ismereteit foglalja össze, az egyetemi oktatásban és a gyakorlati életben is hasznosítható módon. Az elméletet élő gyakorlattal ötvözve elsősorban erőműi, ipari, távhőszolgáltató kazánokkal foglalkozik, de a folyamatokra, szerkezeti kialakításra, gyakorlati viselkedésre vonatkozó utalások kisebb berendezéseknél is alkalmazhatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gerse-kazanok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave