Gerse Károly

Kazánok

2., javított kiadás


3.4.2. Homogén modell

A nyomásveszteség számításához a homogén modell feltételeinek megfelelően kell a (3.120/a) egyenlet egyes tagjait meghatározni. A súrlódási nyomásveszteség átlagsebességet és átlagsűrűséget feltételezve
 
(3.122)
 
ahol az átlagos fajtérfogat:
 
(3.123)
 
a kétfázisú csősúrlódási veszteségtényező:
 
(3.124)
 
ennek számításához , a kétfázisú Reynolds-szám, illetve , a keverék átlagos viszkozitásának ismerete szükséges. Utóbbira vonatkozóan csak azt tudjuk biztosan, hogy = 0 esetén =, = 1 esetén =, kell legyen. Meghatározására
Mc Adams:
 
(3.125)
Dukler:
 
(3.126)
 
Cicchitti:
 
(3.127)
 
alakú kifejezést javasol. Ezek közül a (3.125) közelíti meg legjobban a valóságot, így a feltevések szerinti
 
(3.128)
 
egyenletben a kétfázisú súrlódási nyomásveszteség korrekciós tényezője, amely a kétfázisú súrlódási nyomásveszteségnek a csőbe belépő folyadékfázis nyomásveszteségéhez viszonyított arányát fejezi ki:
 
(3.129)
 
A geodetikus nyomáskülönbség a
 
(3.130)
 
képlettel számítható.
A gyorsítási nyomáskülönbség a (3.120) egyenletből, figyelembe véve, hogy állandó:
 
(3.131)
 
Így a számításához a fajtérfogat csőhossz menti változását kell megvizsgálni. A (3.123) képletből, ha a folyadékfázis összenyomhatóságát elhanyagoljuk:
 
(3.132)
 
A veszteségtagokat a (3.120/a) egyenletbe helyettesítve és a értékét kifejezve:
 
(3.133)
 
Figyelembe véve, hogy 1, továbbá, hogy a hőfelvétel, és a cső hossza mentén állandó, az előbbi kifejezést 0 és között integrálva a
 
(3.134)
 
 
képlet adódik, a kétfázisú áramlás nyomásveszteségének számítására, a homogén modell szerint. Orosz kísérleti tapasztalatok alapján a súrlódási nyomásveszteség számításánál a homogén modell elsősorban kis nyomásoknál (p < 50 bar), kis gőztartalmaknál (x < 30÷40%) és nagy tömegáram-sűrűségeknél ( > 2000 kg/m2s) ad elfogadható eredményt.

Kazánok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 492 0

Háztartásokban, ipari üzemekben, erőművekben széleskörűen alkalmaznak tüzelőanyag elégetésével vagy más módon bevezetett hőmennyiség hőhordozó közeggel történő hasznosítására szolgáló berendezéseket: kazánokat. A könyv ezek tervezésének, üzemeltetésének, vizsgálatának szerteágazó konstrukciós, hőtechnikai, áramlástani, szilárdságtani, vegyészeti és más ismereteit foglalja össze, az egyetemi oktatásban és a gyakorlati életben is hasznosítható módon. Az elméletet élő gyakorlattal ötvözve elsősorban erőműi, ipari, távhőszolgáltató kazánokkal foglalkozik, de a folyamatokra, szerkezeti kialakításra, gyakorlati viselkedésre vonatkozó utalások kisebb berendezéseknél is alkalmazhatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gerse-kazanok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave