Gerse Károly

Kazánok

2., javított kiadás


5.6.1. Besugárzott fűtőfelületek

A besugárzott fűtőfelületeknél a sugárzással közölt hőáram a tűztéri hősugárzásból adódik, amelyet csökkenteni kell a térrészből továbbsugárzott hőmennyiséggel. Így a tűzteret követő első besugárzott fűtőfelület sugárzásos hőfelvétele:
 
(5.155)
 
Emellett a besugárzott felületek konvektív hőátadás eredményeként is felvesznek hőt az átáramló füstgázból. Gyakorlati szempontból e felületeket (az (5.167/a) összefüggéssel) konvektív hőátadásra kell méretezni az előbbi sugárzásos hőfelvétellel csökkentett összes hasznos hőfelvételre.
 
5.22. ábra. A sugárzást áteresztő felület értelmezése [5.14]
 
Besugárzott, továbsugárzott hőmennyiség: A tűzteret követő első térrészbe besugárzott hőmennyiség az (5.147) képlettel számítható. Ennek a tűzteret követő fűtőfelületen nem hasznosult része továbbsugárzódik:
 
(5.156)
 
ahol
a füstgázsugárzás feketeségi foka a számított (besugárzott függöny) fűtőfelületen:
 
 
(5.135/a)
 
 
a belépő és kilépő felület közötti szögtényező:
 
 
(5.157)
 
 
helyesbítő tényező (5.20. ábra alapján), csak a tűzteret követő első felületnél veendő figyelembe,
a sugárzást áteresztő felület (5.22. ábra) a számított és a következő felület között [m2],
tüzelőanyagtól függő helyesbítő tényező, értéke szén- és olajtüzelés esetén 0,5, földgáztüzelés esetén 0,5, palatüzelés esetén 0,2,
a felület előtti és utáni számított füstgázhőmérséklet negyedik hatványának számtani középértéke [K],
L
a fűtőfelület hossza az áramlási középvonal mentén [m],
a besugárzott függönyök távolsága [m].
 
Miután a felület utáni füstgázhőmérséklet a kisugárzott hőmennyiségtől is függ, az előbbi számítás csak iterációval végezhető el. A további fűtőfelületeknél a besugárzott hőmennyiség azonos az előző fűtőfelületről, illetve térrészből kisugárzott hőmennyiséggel. A kisugárzott hőmennyiség számítása több, egymást követő besugárzott függöny esetén is azonos módon ((5.147) képlettel) végezhető (a helyesbítő tényező elhagyásával).
 
A füstgázsugárzás feketeségi foka: A füstgázsugárzás feketeségi fokának számításánál csak a gázsugárzás és szénportüzelés esetén a porsugárzás elnyelési tényezőjét vesszük figyelembe. Rostélytüzelésnél értéke elhanyagolható. Biomassza-tüzeléseknél a porsugárzást a tüzelési módtól, tüzelőanyagtól függően kell figyelembe venni.
 
(5.137/a)
 
Egyenértékű rétegvastagság: Az egyenértékű rétegvastagság fal-túlhevítők esetén az (5.144) képlettel, befüggesztett függönyök esetén az
 
(5.158)
 
kifejezéssel számítható. Előbbi összefüggésben , , a függönyök közötti térrészek szélessége, mélysége és magassága [m]. Azonos méretű csövekből álló csőkötegek esetén az egyenértékű rétegvastagság:
 
(5.159)
 
ahol
csőátmérő [m],
keresztirányú csőosztás [m],
áramlásirányú csőosztás [m].
Hengeres sugárzó terek (csövek) esetén:
 
(5.160)

Kazánok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 492 0

Háztartásokban, ipari üzemekben, erőművekben széleskörűen alkalmaznak tüzelőanyag elégetésével vagy más módon bevezetett hőmennyiség hőhordozó közeggel történő hasznosítására szolgáló berendezéseket: kazánokat. A könyv ezek tervezésének, üzemeltetésének, vizsgálatának szerteágazó konstrukciós, hőtechnikai, áramlástani, szilárdságtani, vegyészeti és más ismereteit foglalja össze, az egyetemi oktatásban és a gyakorlati életben is hasznosítható módon. Az elméletet élő gyakorlattal ötvözve elsősorban erőműi, ipari, távhőszolgáltató kazánokkal foglalkozik, de a folyamatokra, szerkezeti kialakításra, gyakorlati viselkedésre vonatkozó utalások kisebb berendezéseknél is alkalmazhatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gerse-kazanok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave