MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Kazánok
2., javított kiadás
7.2.4. Egyéb szerkezeti elemek
Fenekek: A hengeres övek lezárására – a hengeres öv méretétől, a felhasználási céltól, a nyomástól függően – különféle fenekeket alkalmaznak. Kazándoboknál nagy nyomás esetén a szoknyalemez nélküli félgömb, közepes, kisebb nyomások esetén a domborított fenekek (7.60. ábra) alkalmazása szokásos. Elgőzölögtető, túlhevítő kamrákat kisebb, közepes nyomások esetén a 7.63. ábrán (b), nagyobb nyomások esetén a 7.63. ábrán (c) vázolt sík fedelekkel zárnak le. Lapos fenekeket (7.60. ábra (d) illetve 2.27. ábra) csak kisebb nyomásoknál és olyan esetben alkalmaznak, amikor merevítésüket a csatlakozó szerkezeti elemek (lángcső, füstcsövek, támcsapok stb.) biztosítani tudják, és további merevítésekre (merevítőrudak, sarokmerevítők stb.) csak az előbbiek kiegészítésére van szükség.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m713kaz_5784/#m713kaz_5784 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m713kaz_5784/#m713kaz_5784)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m713kaz_5784/#m713kaz_5784)
7.60. ábra. Hengeres övek lezárására alkalmazott fenekek
Az előbbiekből adódóan a félgömb és a lapos fenekek általában egyedi, a hengeres öv méretéhez, falvastagságához igazodó méretekben készülnek. A domborított fenekek közül a sekély és mély domborítású fenék több országban szabványosítva van, a felhasználók a szabványokban szereplő választékból válogathatnak. A korábbi, már hatálytalanított hazai szabványok más fenéktípusokra is tartalmaztak méretsorozatokat. A domborított fenekek gömbövének , sarokgörbületének sugarára, szoknyalemezének magasságára ipari szokványok alakultak ki, ezek jellemző értékeit a 7.26. táblázat foglalja össze. A külső átmérők általában 25 mm-es, az falvastagság 1 mm-es lépcsőkkel választhatók. A gyártók egyedi rendelésre, eltérő méretekkel is készítenek fenekeket.
Gömbövek falvastagsága: A félgömb fenekek, illetve a domborított fenekek gömbövének falvastagságát belső nyomásra történő méretezés esetén az
illetve az
illetve az
képletek alkalmazhatók, ahol
illetve a
kifejezésekből kiadódó kisebb érték [7.101]. Amennyiben ez kisebb a méretezési nyomásnál, az falvastagságot a szükséges mértékben tovább kell növelni.
A TRD 303 [8] alapján a behorpadás elleni biztonságot a
kifejezéssel kell ellenőrizni. Az biztonsági tényező értékét az előírás alapján a 7.27. táblázat tartalmazza. A közbenső falvastagság értékekre lineáris interpoláció végezhető. A (7.177) és (7.177/a) összefüggések összehasonlítása, valamint a 7.27. táblázatban megadott biztonsági tényezők alapján megállapítható, hogy a hatályos méretezési előírás alapján ugyanolyan megengedhető nyomáshoz nagyobb falvastagság választandó, mint a TRD alapján.
Domborított fenekek falvastagsága: Domborított fenekek esetén a falvastagságot a gömböv ((7.172), (7.173), (7.174), (7.175) képletek), hengeres szoknyalemez ((2.1/b), illetve (7.29) képletek) és a sarokgörbület alábbi, (7.178) összefüggéssel kiszámítható falvastagsága közül a legnagyobb értékre kell választani [7.17].
Az előbbi képletben
ahol
|
együttműködő hengeres öv belső nyomással terhelt felülete [mm2],
|
||
|
együttműködő gömböv belső nyomással terhelt felülete [mm2],
|
||
|
hengeres öv merevítő (együttműködő) felülete [mm2],
|
||
|
görbület merevítő (együttműködő) felülete [mm2],
|
||
|
gömböv merevítő (együttműködő) felülete [mm2],
|
||
|
együttműködő hossz a hengeres övre [mm],
|
||
|
együttműködő hossz a gömbövre [mm].
|
||
A szokásos fenéktípusokra meghatározására a szakirodalom diagramokat, illetve számítási összefüggéseket ad meg. A hatályos méretezési előírás [7.17] alapján az tartományban:
-
sekély domborítású fenékre
-
mély domborítású fenékre
A TRD 303-ban [8] megadott, hivatkozott szabvánnyal azonos értékeket tartalmazó diagram tartományban elvégzett, ±0,5% pontosságú regressziós közelítése alapján
-
sekély domborítású fenékre
-
mély domborítású fenékre
A TRD-előírás a legkisebb falvastagságot nem korlátozza, de falvastagság alatt előírja a szoknyalemez horpadásra történő ellenőrzését [8].
Kivágással gyengített fenekek: A kivágások (7.61. ábra) által okozott gyengítések figyelembevétele, a merevítések számításának alapelve azonos a hengeres öveknél alkalmazott eljárással. Ugyanakkor a nyílások kialakítására korlátozások érvényesek:
-
nem alkalmazható kivágás a fenék külső peremétől számított szélességű gyűrűben [7.17],
-
két kivágás közötti gát nem lehet kisebb a két kivágás fél átmérőinek összegénél, illetve a közöttük lévő középponti szög nem lehet kisebb a szabványban [7.17] megadott képlettel számítható értéknél, ellenkező esetben a kivágásokat egy kivágásként kell számítani,
-
a merevítés nélküli kivágás csak ≤ 0,1 estén alkalmazható, és mérete nem lehet nagyobb a gömböv együttműködő hosszúságának 14 százalékánál [7.17],
-
tárcsás merevítések csak 250 °C alatt alkalmazhatók, a hegesztési varrat méretének el kell érni legalább a merevítőtárcsa falvastagságának 70 százalékát, és a merevítő-keresztmetszet számításánál csak a tárcsa lemezvastagságának 70 százaléka vehető figyelembe,
-
az együttműködő hosszúságot (az értelmezést a 7.62. ábra mutatja) a gömbövre az , a merevítőcsőre az összefüggéssel lehet figyelembe venni.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m713kaz_5830/#m713kaz_5830 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m713kaz_5830/#m713kaz_5830)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m713kaz_5830/#m713kaz_5830)
7.61. ábra. Kivágások a fenekeken
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m713kaz_5834/#m713kaz_5834 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m713kaz_5834/#m713kaz_5834)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m713kaz_5834/#m713kaz_5834)
7.62. ábra. A kivágás merevítése
A gyengítési tényező egyedi kivágásra [7.17] szerint a
összefüggéssel határozható meg, ahol az egyes betűk jelentését a 7.62. ábra mutatja. A gyengítési tényező meghatározását a gömböveken elhelyezkedő merőleges kivágásokra a TRD 303-ban [8] megadott diagramok könnyítik meg. Olyan esetekben, amikor a merevítés megengedhető szilárdsági jellemzője eltér az alapanyagétól, az ellenőrzést (a TRD 303 szerint gömbövekre is érvényes) (7.37/b) egyenlőtlenség alapján kell elvégezni.
Lapos domborítású „lángcső”-fenekek: Domborított fenekekkel készített nagy vízterű kazánoknál sima lángcsövek esetén lapos domborítású fenekeket alkalmaznak. Ennek oka, hogy a lapos domborítású fenék, bizonyos merevsége ellenére, még képes a lángcsövekből adódó erőhatások kismértékű elmozdulással történő kiegyenlítésére (2.15. ábra). A sekély vagy mély domborítású fenekek nagyobb merevségük következtében utóbbi feladatra már alkalmatlanok. A TRD 304 [8] előírás erre tekintettel kifejezetten tiltja sekély vagy mély domborítású fenekek sima lángcsővel, illetve lapos domborítású fenekek hullámos lángcsővel történő alkalmazását. A kellő alakváltozási képesség biztosítására mind a lángcső, mind a köpenylemez körül megfelelő szabad távolságot kell biztosítani.
képletet adja meg. A szilárdsági jellemzőt a (7.32) képlet alapján a 7.61. ábrán (b) vázolt kialakítás esetén = 1,8 biztonsági tényezővel kell kiszámítani. A méretezési hőmérséklet: fűtetlen fenekek esetén az üzemi hőmérséklet +20 °C, fűtött fenekek esetén az üzemi hőmérséklet +50 °C.
A 7.26. táblázatban megadottól eltérő egyedi () lapos domborítású fenekek és a 7.61. ábrán (a) vázolt, csonkkal merevített kivágások esetén a falvastagságot a
képlettel kell meghatározni. Ez esetben a szilárdsági jellemzőt = 1,5 értékű biztonsági tényezővel kell számítani. A kivágással gyengített gömbövekre vonatkozó alaktényezőt véges elemes számítások [7.153], illetve a TRD 303-ban megadott diagramok ([8], [7.14], [7.154]) alapján lehet figyelembe venni. Minden esetben ellenőrizni kell, hogy a merevítő csonk hossza az alábbi feltételt kielégíti-e:
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m713kaz_5847/#m713kaz_5847 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m713kaz_5847/#m713kaz_5847)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m713kaz_5847/#m713kaz_5847)
7.63. ábra. Fedelek, kamráknál alkalmazott fenekek [8]
Síklapok, lapos fenekek méretezése: A nyílások, kamrák lezárására alkalmazott sík fenekek (7.63. ábra), illetve a nagy vízterű kazánoknál alkalmazott lapos fenekek (7.64. ábra) minimális falvastagságának megállapítása általánosságban a
alakú képlettel történhet, ahol a már ismert jellemzőkön túlmenően
|
a fenék, fedél kialakítástól függő tényező,
|
|
|
elliptikus, négyszögletes lapok kis/nagy tengelyének arányától függő tényező,
|
|
|
a síklapokon lévő kivágásoktól függő tényező,
|
|
|
jellemző méret [mm], értéke a mértékadó felület alakjától, méretétől függ:
|
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m713kaz_5854/#m713kaz_5854 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m713kaz_5854/#m713kaz_5854)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m713kaz_5854/#m713kaz_5854)
7.64. ábra. Sík kazánfenekek méretezése
Merevített lapos fenekek: A nagy vízterű kazánokra vonatkozó hatályos szabályozás [7.101] a merevített lapos fenekek számítását az
összefüggéssel írja elő, ahol
|
a lapos fenék befogásától, felfekvésétől, merevítésétől, fűtésétől függő, 0,27–0,6 közötti számértékű alaktényező,
|
||
|
a mértékadó felület környezetétől függő tényező, értéke:
|
||
|
|
–
|
amennyiben a mértékadó felületet határoló körvonal négy vagy több támasztási ponton (merevítőcső, merevítőrúd, sarokmerevítés, sarokgörbület stb., 7.65. ábra) megy át, = 1,
|
|
|
–
|
amennyiben a mértékadó felületet határoló körvonal három támasztási ponton (7.64. ábra) megy át, értékét a átmérőjű, legalább két támasztási ponton átmenő segédkörök középpontjáig rajzolható hosszúságú ívek vagy szakaszok hosszának figyelembevételével, a szabvány diagramja alapján kell megállapítani.
|
A méretezéshez irányadó csőfalhőmérséklet számítására a 2.2.1. fejezet ad iránymutatást ((2.15), (2.18), (2.19) képletek).
A lapos kazánfenekek és a hengeres öv kapcsolata: A nagy vízterű kazánok fenékcsatlakozásainak lehetséges kialakítását a 2.27. ábrán már összefoglaltuk. A vázolt megoldások közül általánosan csak a (7.60. ábra b és d szerinti) domborított, peremezett, tompahegesztéssel csatlakozó fenekek alkalmazhatók.
A költségek szempontjából a legkedvezőbbnek a támasztott (2.27. ábra (c)) fenekek alkalmazása tűnik. Ennél azonban a fenéken a hegesztési hely környezetében a lemez hengerlési irányára merőleges feszültségek keletkeznek, miközben az általánosan felhasznált kazánlemezek ebben az irányban rosszabb és vizsgálatokkal nem ellenőrzött szilárdsági jellemzőkkel bírnak. Ennek ellenére különféle nemzeti szabványok lehetővé tették támasztott fenekek alkalmazását, és a könyv összeállításának idején hatályos EU-előírás [7.101] sem tiltja. Egyes tagállamokban ugyanakkor a gyártók által elvégzett vizsgálatokat [7.121] követően IV. kategóriába (1.2. fejezet) tartozó berendezéseknél alkalmazását tiltják. Más tagállamok alkalmazásukat úgynevezett „z minőségű”1 lemezek felhasználásához kötik, az EU-szabályozás azonban ilyen kikötést nem tartalmaz.
A hegesztés környezetében ébredő jelentős járulékos feszültségek miatt a behegesztett kazánfenekek (2.27. ábra (b)) alkalmazása is csak korlátozásokkal célszerű [7.121], [7.155]:
-
csak kisebb nyomású kazánoknál jöhet szóba,
-
a kazán hengeres öve és a fenék csak HII (P265GH) minőségű anyagból készülhet,
-
a köpeny és a lángcső között az egyébként szokásosnál nagyobb távolságot kell kialakítani,
-
a kazán átmérőjét, hosszát az alakváltozási lehetőségek figyelembevételével kell megválasztani,
-
a köpeny megfelelő túlnyúlását biztosítani kell,
-
a hegesztési varratnak a vízoldalon repedésmentesnek kell lenni, és ezt rendszeresen ellenőrizni kell.
A merevítések méretezése: A sík fenekek merevítésére és ezzel a szükséges falvastagság csökkentésére különféle megoldások lehetségesek. Ezek három csoportba sorolhatók:
-
Falra felhegesztett merevítőbordák, amelyeknél a merevítés a fal teherviselő képességének növelésével történik. A nagy járulékos igénybevételek következtében az egyéb megoldásokhoz viszonyítva alacsonyabb biztonsági színvonalat jelentenek, ezért alkalmazásuk csak más, kedvezőbb módszerekkel nem merevíthető szerkezeti részletek merevítésére javasolt. A repedésveszély miatt gyakori (legalább évenkénti) roncsolásmentes hibakereső vizsgálattal történő ellenőrzés indokolt. Kialakításukra az alkalmazásuk esetén irányadó alaktényezőre a hatályos szabványban [7.101] található iránymutatás.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m713kaz_5868/#m713kaz_5868 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m713kaz_5868/#m713kaz_5868)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m713kaz_5868/#m713kaz_5868)
7.65. ábra. Sík kazánfenekek merevítése
-
Sarokmerevítések, amelyeknél az erőátvitel a szomszédos (rendszerint kazánköpeny-) felületre történik. A kedvező erőbevezetést biztosító optimális kialakítást a hatályos szabvány [7.101] ismerteti. A hengeres övhöz viszonyított hajlásszögük ne haladja meg a 30 fokot. A lemezvastagságot a hengeres öv lemezvastagságának 50–150 százaléka közé kell választani. Méretezésüket (gerincmagasság megállapítása) az adott sarokmerevítés által tehermentesített fenékfelületet terhelő erő (összességében a füstcsövek által nem merevített körcikk-felület − 7.65. ábra (a) − és a méretezési nyomás szorzata) alapján, húzásra kell elvégezni. A fenék falvastagságának számításánál az erre a merevítéstípusra vonatkozó alaktényezőt kell figyelembe venni.
-
Merevítőrudak, támcsapok, merevítőcsövek, amelyek a merevítést a szemközti falra ható azonos erővel biztosítják. Méretezésük a sarokmerevítésekhez hasonlóan az egyéb módon nem merevített felületrészeket terhelő erő alapján történik. A füstcsőkötegekben minden cső kialakítható a körülötte lévő csőfalat merevítő csőként (7.66. ábra (a)), a csőkötegek szélén levő csöveket azonban (7.65. ábra) az alakváltozásokat biztosító védőtávolságokon belül lévő csőfalrészeket terhelő erőhatásokra is méretezni kell. A merevítőrudak, támcsapok hegesztését megfelelő erősségűre kell kialakítani. A szemrevételezéssel nem ellenőrizhető, belső oldalon esetlegesen megjelenő repedések kellő időben történő felismerésére a rudak, csapok végét „kémlelő”-furatokkal (7.66. ábra (b)) kell ellátni. A merevítőcsövek, támrudak csőfalakba történő csatlakoztatását, hegesztéseik kialakítását a vonatkozó szabvány [7.101] részletesen szabályozza. Behengerelt csövek merevítőcsőként még peremezés esetén sem használhatók. Ilyen csöveket tartalmazó csőfalmező merevítéséről a peremén elhelyezett, megfelelő kialakítású, hegesztett merevítőcsövekkel kell gondoskodni. Ezekben a húzófeszültség a leggyengébb részen sem haladhatja meg a 80 N/mm2 értéket.
Az előbbi merevítéstípusok közül a költségek, a gyártás szempontjából legkedvezőbbnek a támrudak alkalmazása tűnik. Ezek azonban − a kellő merevítéshez szükséges távolsággal beépítve − a belső szerkezeti vizsgálatot végzők számára átjárhatatlanok, így megakadályozzák az alattuk elhelyezkedő szerkezeti részek közvetlen ellenőrzését. Megfontolandó a jobb anyagminőségek alkalmazása is. Ezekkel ugyan kisebb falvastagságok, keresztmetszetek adódnak, ugyanakkora erő hatására azonban lényegesen nagyobb alakváltozást szenvednek el, így változó igénybevételek hatására könnyebben meghibásodhatnak.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m713kaz_5872/#m713kaz_5872 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m713kaz_5872/#m713kaz_5872)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m713kaz_5872/#m713kaz_5872)
7.66. ábra. A csőközök merevítése, merevítőrúd
A lapos kazánfenék és köpeny összeerősítésével, a merevítések kialakításával összefüggésben említettek is rámutatnak arra, hogy bizonyos megoldások alkalmazásával lényegesen olcsóbb berendezések készíthetők. Ezek a ma szokásos, elsősorban a beruházási költségeket minimalizáló közbeszerzések során kiszoríthatják a jobb minőségű, immanens (beépített) biztonsággal tervezett és gyártott berendezéseket [7.121]. Ezért a költségek értékelése során, a beruházási költségek helyett, az élettartamra vonatkozó minden (beszerzési, üzemeltetési, felügyeleti, karbantartási stb.) költségelem együttes figyelembevétele célszerű.
Falvastagság-pótlékok: Az előző összefüggések alapján számított falvastagságot, a hengeres övekhez hasonlóan, a negatív gyártási tűrések és az üzem közben várható korrózió miatt a fenekeknél is meg kell növelni, és az így kiadódó értéket a járatos lemezvastagságra kell kerekíteni.
Hőfeszültségek, változó igénybevételek: A fenekekben a sugárirányú hőmérséklet-különbségből ébredő hőfeszültségek számítása a hengeres öveknél ismertetett (7.68/a), (7.68/b) összefüggések alapján történhet. A , geometriai formatényezőket a fenék alakjának (gömböv, síklap) megfelelően kell, a 7.16. táblázatban összefoglalt képletekkel, meghatározni. A hőfeszültségekre vonatkozó feszültségkoncentrációs tényezőt a TRD 303 Anlage 1-ben ismertetett számítási eljárás [8] egyéb érték hiányában = 1,5 számértékkel javasolja figyelembe venni. A furatperemeken a belső nyomásból adódó csúcsfeszültséget a
képlettel kell számolni, ahol
|
feszültségkoncentrációs tényező, számértékére a TRD 303 Anlage 1
|
||
|
|
–
|
|
|
|
–
|
|
|
|
–
|
értéket javasol,
|
Az esetleges ovalitás hatását nem kell figyelembe venni.
A tervezett ciklusszámok biztonságos elviseléséhez megengedett hőmérséklet-különbségek, hőmérséklet-változási sebességek, illetve az üzemi értékek figyelembevételével várható meghibásodást okozó ciklusszámok meghatározását a 7.2.2.3. fejezetben ismertetett eljárás alkalmazásával lehet elvégezni.
Csőbehengerlés: Nagy vízterű kazánoknál még a könyv összeállításának idején is alkalmazták a csövek behengerlését. Régebben gyártott, még üzemben lévő vízcsöves kazánok dobcsatlakozásainál, ferde csöves kazánoknál is gyakran előfordul. Kialakítása régebben kézzel, segéderővel forgatott görgős présekkel (hengerléssel) történt, ma csaknem kizárólagosan megfelelő célszerszámmal végzett hidraulikus préselést alkalmaznak [7.157], [7.158]. A kézi behengerlés − még a széles körű alkalmazás, így gyakorlott szakmunkások esetén is − nagyon egyenlőtlen minőséget tett csak lehetővé [7.156].
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m713kaz_5883/#m713kaz_5883 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m713kaz_5883/#m713kaz_5883)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m713kaz_5883/#m713kaz_5883)
7.67. ábra. Csőrögzítés feltágítással [7.157]
A hengerlés közben és eredményeként kialakuló alakváltozásokat, nyomásokat a 7.67. ábra mutatja. Kezdetben a préselés hatására a cső képlékeny alakváltozást szenved, a csőfalnak történő felütközés után kellő préselési nyomás hatására a csőfalban is képlékeny alakváltozás következik be, majd a préselés megszűnését követően mindkét elemben maradó alakváltozás marad vissza, amelynek nagyságát a préselés után a csőfal és a cső között kialakuló, úgynevezett tapadási nyomás ( [N/mm2]) határozza meg. Ennek nagyságát [7.156] alapján a
Az előbbi összefüggésekben
|
a préselés során a fészekben kialakuló maximális nyomás (7.67. ábra (a)) [N/mm2],
|
|
|
a cső anyagának folyáshatára [N/mm2],
|
|
|
a fal átmérőviszonya (a külső átmérő értelmezését lásd a 7.67. ábrán (b)),
|
|
|
a cső átmérőviszonya,
|
|
|
a csőfal anyagának rugalmassági együtthatója [N/mm2],
|
|
|
a cső anyagának rugalmassági együtthatója [N/mm2],
|
|
|
Poisson-szám,
|
|
|
a behengerlés hossza [mm],
|
|
|
a súrlódási tényező a behengerelt cső és csőfal között.
|
A TRD 305 [8] a behengerlés tartóerejére alakú tapasztalati képletet közöl, ahol sima fészekbe hengerelt csövekre ≤ 150, horonnyal ellátott fészekbe hengerelt csövekre ≤ 300, peremezett csövekre ≤ 400 N/mm2. Az keresztmetszetet a kétszeres cső falvastagság (amely nem lehet nagyobb, mint a csőátmérő 10 százaléka) és a 40 mm-nél kisebb cső falvastagság szorzataként kell számolni.
| 1 | Azok a vastagsági irányban igénybe vett lemezek sorolhatók ebbe a kategóriába, amelyek szilárdsági, alakváltozási jellemzőit nemcsak a hengerlési (x) és arra merőleges (y) irányban, hanem a falvastagságra merőlegesen (z irányban) is ellenőrízték. Ezen túlmenően teljes körű ultrahangos hibakereső vizsgálatot is el kell végezni. A megfelelő értékek eléréséhez előfeltétel a kéntartalom normál értékekhez viszonyított csökkentése, illetve a hengerlés során a kiinduló anyaghoz viszonyított legalább 1/3 arányú áthengerlés (falvastagság-csökkentés). A szakítóvizsgálat során mért kontrakció nagyságától függően Z15, Z25, Z35 osztályok (a szám a kontrakció százalékát jelöli) lehetségesek. |
Tartalomjegyzék
- Kazánok
- Impresszum
- Előszó a második kiadáshoz
- Bevezetés
- 1. Kazánok általános jellemzői
- 2. Kazántípusok általános ismerte
- 3. Kétfázisú hőátadás, áramlás fűtött felületen
- 3.1. A gőzképződés alapvető folyamatai [3.1]
- 3.2. Forrás végtelen térben [3.1]
- 3.3. Hőátadás és gőzfejlesztés csőben
- 3.4. A kétfázisú közeg áramlásának alapjai
- 3.1. A gőzképződés alapvető folyamatai [3.1]
- 4. Vízoldali folyamatok, vízelőkészítés, gőztisztaság
- 5. Hőtechnikai számítások
- 6. Füstgázoldali folyamatok, légtechnikai számítások
- 7. Gőzkazánok elemeinek szilárdsági számítása
- 8. A gőzkazánok üzemeltetése
- Függelék
- 1. függelék
- 2. függelék
- 3. függelék
- 4. függelék
- 5. függelék
- Szerkezeti anyagok
- a) Szerkezeti anyagok összetétele
- b) Hagyományos lemezanyagok folyáshatára [7.63]
- c) Növelt szilárdságú lemezanyagok folyáshatára [7.63]
- d) Jellemző dobanyagok tartamszilárdsága [7.63]
- e) Kamrák lemezanyagainak tartamszilárdsága [7.63]
- f) Rozsdamentes lemezanyagok folyáshatára [7.65]
- g) Rozsdamentes lemezanyagok tartamszilárdsága [7.65]
- h) Ötvözetlen, gyengén ötvözött csőanyagok folyáshatára [7.70]
- i) Ötvözetlen, gyengén ötvözött csőanyagok tartamszilárdsága [7.70]
- j) Hagyományos csőanyagok folyáshatára [7.70]
- k) Hagyományos csőanyagok tartamszilárdsága [7.70]
- l) Növelt szilárdságú csőanyagok folyáshatára [7.70]
- m) Növelt szilárdságú csőanyagok tartamszilárdsága [7.70]
- n) Rozsdamentes csőanyagok folyáshatára [7.71]
- o) Rozsdamentes csőanyagok tartamszilárdsága [7.71]
- p) Korszerű anyagok folyáshatára [7.30], [7.74, 7.75, 7.76], [7.79, 7.80], [7.83]
- q) Korszerű anyagok tartamszilárdsága [7.25], [7.74, 7.75], [7.79, 7.80, 7.81, 7.82, 7.83]
- a) Szerkezeti anyagok összetétele
- Szerkezeti anyagok
- Irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 492 0
Háztartásokban, ipari üzemekben, erőművekben széleskörűen alkalmaznak tüzelőanyag elégetésével vagy más módon bevezetett hőmennyiség hőhordozó közeggel történő hasznosítására szolgáló berendezéseket: kazánokat. A könyv ezek tervezésének, üzemeltetésének, vizsgálatának szerteágazó konstrukciós, hőtechnikai, áramlástani, szilárdságtani, vegyészeti és más ismereteit foglalja össze, az egyetemi oktatásban és a gyakorlati életben is hasznosítható módon. Az elméletet élő gyakorlattal ötvözve elsősorban erőműi, ipari, távhőszolgáltató kazánokkal foglalkozik, de a folyamatokra, szerkezeti kialakításra, gyakorlati viselkedésre vonatkozó utalások kisebb berendezéseknél is alkalmazhatók.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gerse-kazanok//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
