Fóris Ágota, Bölcskei Andrea, Heltai János Imre (szerk.)

Nyelv, kultúra, identitás IV. Szociolingvisztika, névtan, nyelvtörténet


Bevezetés

Az Amerikai Egyesült Államok politikai kommunikációjában a nyilvános beszédeknek már az ország történelmének kezdetétől kiemelkedő szerepe volt, mivel az Egyesült Államok népe ezeken keresztül szakított az „Óvilággal” és építette ki saját politikai elképzeléseit (Golway–Beeman 2012). A beszédek jelentőségét tovább fokozza, hogy a politikai kommunikáció kutatói szerint az Egyesült Államok elsőszámú vezetőjének, a mindenkori elnöknek az egyik legfontosabb szerepe, hogy a nyilvános felszólalásain keresztül közvetítse a polgárok felé a napirenden lévő politikai történéseket (Coe 2017). Ezen beszédek egyre növekvő fontosságát mutatja, hogy a számuk 1945 és 1985 között megháromszorozódott (Perloff 1998). A beszédek ilyen mértékű elterjedését a technológia fejlődése, illetve a rádió és a televízió megjelenése mellett az elnöki pozíció újradefiniálása is elősegítette; a 20. század során elindult folyamat a beszédek vonatkozásában azt jelentette, hogy az elnökök igyekeztek közvetlenebb viszonyt kialakítani a választókkal, szemben a 19. század távolságtartóbb elnökeivel (Tulis 2017). A változás egyik fontos szereplője Franklin Delano Roosevelt volt, aki Fireside chats című rádióműsoraival „humanizálta” az elnökséget (Perloff et al. 2008). A műsor során az elnök közvetlen, már-már baráti stílusban tájékoztatta az Egyesült Államok polgárait az aktuális politikai eseményekről (i. h.). Roosevelt elnöksége olyan mértékben forradalmasította az elnöki kommunikációt, hogy azt követően a többi elnök is hasonlóan könnyed hangvételű módon szólalt fel (Tulis 2017). A tendencia alól nem kivétel az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi elnöke, Donald J. Trump sem; Ahmadian et al. (2017) eredményei alapján azon beszédében is számos informális elem található, amelyben bejelentette, hogy indul a republikánus elnökjelöltségért. Az egyes politikusok ezen, az elnökjelöltséget bejelentő beszédeit összehasonlítva Ahmadian et al. (2017) kimutatták, hogy az elnökjelöltségért induló republikánusok közül Donald Trump beszéde tartalmazta a legkevésbé komplex szavakat.

Nyelv, kultúra, identitás IV. Szociolingvisztika, névtan, nyelvtörténet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 538 5

A tanulmánykötet a XXVII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson elhangzott előadások írott, lektorált változatát tartalmazza a „nyelv, kultúra, identitás” témaköréhez kapcsolódva; egyúttal betekintést nyújt az alkalmazott nyelvészet legújabb kutatási eredményeibe. A könyvben a szociolingvisztika és nyelvhasználat, az alkalmazott névtan és az alkalmazott nyelvtörténet területére eső tanulmányok olvashatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nyelv-kultura-identitas-4-szociolingvisztika-nevtan-nyelvtortenet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave