Fóris Ágota, Bölcskei Andrea, Heltai János Imre (szerk.)

Nyelv, kultúra, identitás IV. Szociolingvisztika, névtan, nyelvtörténet


Az irodalmi nevek rendszerezése

Az irodalmi művekben szereplő nevek első felosztása Arisztotelésztől származik, aki a komédiák „költött” (fiktív) neveit (pl. Philuméne – ’a szeretett’) megkülönböztette a tragédiákban szereplő átvett, valóságos nevektől (pl. Ödipusz, Xerxész). A 19. századtól kezdve megnőtt az (előbb irodalomtudományi, majd nyelvészeti) érdeklődés az irodalmi nevek iránt. A magyar szakirodalomban Kovalovszky (1934) osztályozása tűnik klasszikusnak. A német nyelvű szakirodalomban Debus (2012) meglátása szerint a valós nevek (onimák) és az irodalmi nevek (poetonimák) párhuzamos névállományokat alkotnak. Ugyanakkor a kitalált név (fiktív név) nem azonos a „talált” (valós névanyagból merített, fikcionalizált) névvel, amely az új, irodalmi kontextusban új értelmet nyer. Tóth László (2016) értelmezésében az irodalmi név lehet fikcionális és nem fikcionális (pl. önéletrajzban, dokumentumregényben), azonban ez utóbbiak viselője is csak kvázi-valós névviselő.

Nyelv, kultúra, identitás IV. Szociolingvisztika, névtan, nyelvtörténet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 538 5

A tanulmánykötet a XXVII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson elhangzott előadások írott, lektorált változatát tartalmazza a „nyelv, kultúra, identitás” témaköréhez kapcsolódva; egyúttal betekintést nyújt az alkalmazott nyelvészet legújabb kutatási eredményeibe. A könyvben a szociolingvisztika és nyelvhasználat, az alkalmazott névtan és az alkalmazott nyelvtörténet területére eső tanulmányok olvashatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nyelv-kultura-identitas-4-szociolingvisztika-nevtan-nyelvtortenet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave