Halász Gábor, Fazekas Ágnes, Lukács Teodóra (szerk.)

Az innovációs folyamatok dinamikája az oktatási ágazatban

Innováció és szervezet

Az innovációs folyamatok ágens-centrikus vizsgálata, mint láttuk – és mint a későbbiekben, a kutatásunk elméleti modelljét bemutató „Az Innova kutatás konceptuális keretei és elméleti modellje” című részben még részletesebben látni fogjuk – többféle ágens azonosítását és ennek megfelelően többféle elemzési egység meghatározását feltételezi. Ezek között – összhangban az előző részben hangsúlyozott összefüggésekkel – az oktatás területén kiemelt figyelmet érdemel a szervezet, azaz a pedagógiai tevékenységet folytató konkrét egységek (iskolák, képzőhelyek, egyetemi tanszékek stb.) mint társadalmi szervezetek. A szervezet nemcsak az innovációk keletkezésének helye és az innovációs folyamatok kontextusa, hanem célja vagy tárgya is lehet az innovációnak. A szolgáltatások, ezen belül a közszolgáltatás és még ezen belül az oktatás területén zajló innovációs folyamatokat tekintve a szervezeti innovációknak különösen nagy jelentősége van: jóval nagyobb, mint a termelőszférában kiemelkedő fontosságú termék-innovációknak. Az oktatási innovációk empirikus vizsgálata során arra lehet számítani, hogy ezek jelentős hányada érinti a szervezeti folyamatokat is. Arra is lehet számítani, hogy itt is az ImpAla kutatáshoz hasonló összefüggések tárulnak fel, azaz a szervezetek dinamikus képességei az innovációs folyamatokat éppúgy meghatározzák, mint az implementációs folyamatokat.

Az innovációs folyamatok dinamikája az oktatási ágazatban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 561 3

Pedagógia

Az innovációs folyamatok dinamikája az oktatási ágazatban című kötet válogatás az „Innova” kutatási projekt keretei között keletkezett tanulmányokból. A 2016-ban indult projekt célja az oktatási rendszerekben helyi és intézményi szinten keletkező innovációk és innovációs folyamatok feltárása volt. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának kutatói többféle kérdésre kerestek választ. Milyen tényezők alakítják az oktatási intézmények és ezek munkatársai innovációs viselkedését? Mitől függ, hogy a pedagógusok mindennapos munkavégzésük során kitalálnak-e a munkájuk eredményességét szolgáló újításokat, és mi az, ami ebben segítheti vagy gátolhatja őket? Mi ösztönzi, és mi fékezi az oktatási innovációk terjedését, ezek átadását vagy átvételét, akár szervezeteken belül, akár azok között? Milyen hatással vannak az újítások a munkavégzés eredményességére, és milyen feltételei vannak annak, hogy az innovációk javítani tudják az oktatás eredményességét?

A kutatók több ezer oktatási intézményben gyűjtöttek adatokat, interjúk sokaságát készítették vezetőkkel és munkatársakkal, sok tanórát és foglalkozást figyeltek meg. Adataik alapján az látható, hogy a magyar oktatási rendszer intézményeinek és az ezekben dolgozó munkatársaknak nagy hányada nyitott és képes arra, hogy a mindennapos munkavégzés során új megoldásokat találjon ki és ezeket megossza egymással. A kötetben megjelenő tanulmányok úgy lettek összeválogatva, hogy az olvasó a lehető legtöbb perspektívából ráláthasson az oktatásban zajló innovációk változatos világára. A szerkesztők e könyvet elsősorban leendő és gyakorló oktatás- és innováció-kutatóknak, pedagógusoknak, oktatóknak, intézményvezetőknek és oktatásfejlesztési szakembereknek ajánlják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/az-innovacios-folyamatok-dinamikaja-az-oktatasi-agazatban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero