Halász Gábor, Fazekas Ágnes, Lukács Teodóra (szerk.)

Az innovációs folyamatok dinamikája az oktatási ágazatban

Az oktatási innováció mérése

Az innovációkutatások területén megfigyelhető trendek között kiemelt figyelmet érdemel az innovációs folyamatok mérésére irányuló törekvés. A korábban említett definíciós nehézségek jelentős része éppen a mérésre irányuló erőfeszítéssekkel kapcsolatban fogalmazódik meg, tekintettel arra, hogy a mérésnek kemény feltétele a megfelelő definíció. E tekintetben különösen figyelemre méltó az a tevékenység, amelyet az Európai Bizottság és az OECD végzett az elmúlt évtizedben. Az előbbi által támogatott, többek között az oktatási innováció mérését támogató kutatások eredményeit korábbi tanulmányainkban bemutattuk (Fazekas–Halász, 2016), de talán itt is érdemes megemlíteni, hogy egy 2009-ben lebonyolított adatfelvétel szerint az európai pedagógusoknak több mint fele állítja azt, hogy gyakran „kísérletezik új tanítási és tanulási módszerekkel” (experimenting with new ways of teaching and learning), illetve körülbelül egyhatoduk folyamatosan teszi ezt. Igen magas hányaduk (81%) használ saját maga által készített forrásokat („resources produced by themselves”) és körülbelül 40% alkalmazza gyakran a projektmódszert, miközben 7-8%-uk állítja, hogy folyamatosan alkalmazza ezt (Cachia–Ferrari, 2010). Ezek az adatok igen magas szintű innovációs aktivitásra utalnak az európai oktatási rendszerekben, úgy persze, hogy az országok között rendkívül nagy eltérések vannak.

Az innovációs folyamatok dinamikája az oktatási ágazatban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 561 3

Pedagógia

Az innovációs folyamatok dinamikája az oktatási ágazatban című kötet válogatás az „Innova” kutatási projekt keretei között keletkezett tanulmányokból. A 2016-ban indult projekt célja az oktatási rendszerekben helyi és intézményi szinten keletkező innovációk és innovációs folyamatok feltárása volt. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának kutatói többféle kérdésre kerestek választ. Milyen tényezők alakítják az oktatási intézmények és ezek munkatársai innovációs viselkedését? Mitől függ, hogy a pedagógusok mindennapos munkavégzésük során kitalálnak-e a munkájuk eredményességét szolgáló újításokat, és mi az, ami ebben segítheti vagy gátolhatja őket? Mi ösztönzi, és mi fékezi az oktatási innovációk terjedését, ezek átadását vagy átvételét, akár szervezeteken belül, akár azok között? Milyen hatással vannak az újítások a munkavégzés eredményességére, és milyen feltételei vannak annak, hogy az innovációk javítani tudják az oktatás eredményességét?

A kutatók több ezer oktatási intézményben gyűjtöttek adatokat, interjúk sokaságát készítették vezetőkkel és munkatársakkal, sok tanórát és foglalkozást figyeltek meg. Adataik alapján az látható, hogy a magyar oktatási rendszer intézményeinek és az ezekben dolgozó munkatársaknak nagy hányada nyitott és képes arra, hogy a mindennapos munkavégzés során új megoldásokat találjon ki és ezeket megossza egymással. A kötetben megjelenő tanulmányok úgy lettek összeválogatva, hogy az olvasó a lehető legtöbb perspektívából ráláthasson az oktatásban zajló innovációk változatos világára. A szerkesztők e könyvet elsősorban leendő és gyakorló oktatás- és innováció-kutatóknak, pedagógusoknak, oktatóknak, intézményvezetőknek és oktatásfejlesztési szakembereknek ajánlják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/az-innovacios-folyamatok-dinamikaja-az-oktatasi-agazatban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero