Az egészségi állapot populációszinten jól jellemezhető a halálozással és megbetegedéssel kapcsolatos statisztikai mutatókkal, mint például a születéskor várható élettartam. E mutatók tükrében egyfajta vázlatos képet kaphatunk egy ország egészségügyi helyzetéről. Az életminőség jellemzéséhez azonban ez kevés. Az életminőség, csakúgy, mint az egészségi állapot, maga is komplex jelenség. Többek között magában foglalja a lakásviszonyokat, a munkahelyi státust és a tágabb értelemben vett életszínvonalat (Bergner, 1989). Ezzel szemben az egészséggel kapcsolatos életminőség ennél szűkebb fogalom, és ennek részeként szokták emlegetni az élettartamot, az egészségbeli károsodásokat és funkcióbeli korlátozásokat, tüneteket, valamint az egészség önértékelését (Patrick–Deyo, 1989). Az életminőség kérdése leggyakrabban az egészségi állapotban bekövetkező jelentős változás során merül fel, ami lehet például valamilyen gyógykezelés vagy más beavatkozás (Novák–Stauder–Mucsi, 2003). Az életminőség-vizsgálatok leggyakrabban a bio-pszicho-szociális modell alapján létrehozott indikátorokat alkalmazzák, amelyek jól tükrözik az egészségi állapot három dimenzióját: a biológiai (élettani) struktúrát, a mentális/pszichikai működéseket, valamint a szociális/társas funkcionálást.