Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


Compliance a pénzügyi szektorban általában

A compliance a pénzügyi szervezetek és vállalkozások világában az 1980-as évektől vált használatossá (külföldön). Kezdetben a pénzügyi szektor vállalatai azt vállalták, hogy létrehoznak egy olyan belső rendszert, amely garantálja, hogy az alkalmazottak betartják az alapvető, jogszabályban meghatározott működési feltételeket.1 Magyarországon a Hpt. 2018. január 1-jétől hatályos módosítása vezette be a „jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egység” (azaz dedikált compliance szervezeti egység) felállításának kötelezettségét. A módosítás indokolásában a jogalkotó a compliance-funkció alapvető célját is meghatározza: a hitelintézet jogszabályokban, illetve belső szabályzatokban meghatározott kötelezettségeinek teljesítésének elősegítése, a (jog)szabályok betartásának ellenőrzése, a nem szabályszerű magatartások feltárása és jelentése, javaslattétel a compliance-hiányosságok orvoslására, vezetői döntéshozatalhoz szükséges információk biztosítása, továbbá a hitelintézet és az ügyfelek, valamint a tulajdonosok érdekeinek a védelme. Az indoklás szerint a compliance-nek fontos szerepe van a hitelintézet belső kontrolljainak, kockázatkezelésének és az irányítási feladatainak folyamatos fenntartásában, illetve minősítésében, amely egyben a felügyeletet ellátó hatóság (azaz a Magyar Nemzeti Bank) alapérdeke is. A korábbi szabályozás – törvényi szabályozás hiányában – a pénzügyi felügyeleti hatóságok, illetve szakmai szövetségek compliance funkciót érintő iránymutatásainak való megfelelést jelentette csupán.

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave