A hűtlen kezelés (Btk. 376. §) és a hanyag kezelés (Btk. 377. §), jóllehet különálló paragrafusokban kerültek szabályozásra, lényegében csaknem ugyanazon deliktum szándékos és gondatlan alakzatának tekinthetők, ezért bemutatásukra együttesen kerül sor. E bűncselekmények elkövetési tárgya már nem dolog, hanem idegen vagyon, ami nem pusztán birtokba vehető testi tárgyakból (és hozzájuk hasonló, büntetőjogi értelemben ugyancsak dolognak tekinthető elemekből áll), hanem számos más vagyonrészből is állhat. Így az ingó- és ingatlantulajdon, a bankszámlán lévő pénzösszeg ugyanúgy a vagyonhoz tartozónak tekinthető (aktívum), miként egy kintlévő, még be nem hajtott követelés (passzívum). Az elkövetési magatartás kötelességszegés (illetve a hanyag kezelés esetében még a kötelesség elhanyagolása is). A büntetőjog dogmatikájából következően tevéssel és mulasztással egyaránt el lehet azt követni, hiszen nem csupán az tekinthető kötelességszegésnek, ha valaki tilalmazott magtartást tanúsít (azaz tesz), hanem az is, aki előírt cselekményt nem fejti ki (vagyis mulaszt). Hűtlen kezelés esetében a vagyonkezelési kötelezettség törvényen vagy más jogszabályon, de akár szerződésen is alapulhat, míg a hanyag kezelés esetében kizárólag törvényen, ebből fakadóan a gyakorlatban csupán állami vállalatok vonatkozásában jöhet szóba a gondatlan bűncselekményi változat megvalósulása. A bűncselekmények eredménye a vagyoni hátrány, amelynek keretében tehát, mint már történt rá utalás, nemcsak az effektív értékcsökkenést kell figyelembe venni, hanem az elmaradt hasznot is. Így például, ha a cégvezető a vállalat tulajdonában álló járműveket nem a cég érdekében, hanem saját részre használja (például a saját telkén történő építkezéshez fuvarozásra), a vagyoni hátrányba – ilyen irányú szakértői állásfoglalás alapján – azt az összeget is indokolt beleszámolni, amelytől annak folytán esett el a vállalat, hogy a járművek távollétük alatt, a cég javára történő, rendeltetésszerű használatuk elmaradása folytán ekkor nem termeltek bevételt. De ugyanígy elköveti a hűtlen kezelés bűntettét, aki a zrt. vezérigazgatójaként gépkocsik közvetlen lízingelése helyett a zrt. számára hátrányosabb feltételek mellett olyan lízingcéggel való bérleti szerződés megkötésére ad utasítást, amelyet ő alapított, és amelynek ügyvezetője a szerződések megkötésekor a zrt. jogásza volt, és a vállalatnak ezzel vagyoni hátrányt okoz.1