Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


Jogalkotási lépések

Az Európai Tanács 2010-ben kezdett hozzá whistleblowing-ajánlások megtervezéséhez. Ennek keretében egy bizottság feltérképezte a témakört, elsősorban az USA szabályozásainak alapulvételével. Ezt követte az Európai Tanács Miniszteri Bizottságának 2014. április 30-i, az informátorok védelméről szóló CM/Rec(2014)7 számú ajánlása, amely a részes államok vonatkozó belső szabályozásának megalkotását sürgette, az emberi jogok szem előtt tartásával. Mindez az Európai Unió jogalkotására is hatással volt, így 2017. február 14. napján kiadásra került az Unió pénzügyi érdekeinek védelme körében a visszaélést bejelentő személyek szerepéről szóló állásfoglalás,1 amelyet követően megkezdődött a visszaélés-bejelentések átfogó, európai uniós szintű szabályozásának kidolgozása. Majd 2018. április 23. napján – az ún. rendes jogalkotási eljárás hivatalos kezdőpontjaként – az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelmének leendő, már említett irányelvéről. Legújabb eredményként pedig kiemelhető, hogy – miután az Európai Parlament 2018. november 20. napján, több módosítást követően, egyhangúlag megszavazta a dokumentumot2 – 2019. január 25-én az Európai Tanács is kinyilvánította álláspontját annak kapcsán.3 Végül, 2019. október 7. napján sor került a vonatkozó WB Irányelv elfogadására, amelyet külön, a következő pontban mutatunk be. Ezt követően pedig a kapcsolódó nemzetközi joggyakorlatot is indokolt elemezni.

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave