Tartalomjegyzék

• GYÁRTÁSI TŰRÉSEK ELEMZÉSE ÉS KAPCSOLATA A FOLYAMATSZABÁLYOZÁSSAL
• Impresszum
• Mottó
• Bevezetés
• chevron_right1. Tervezési és termelési körfolyamat
  • 1.1. Gyártás és szerelés
  • 1.2. A termék mint gyártmány vagy szerelvény
  • 1.3. Gyártási és szerelési folyamatok taglalása
  • 1.4. A szerelés összefoglaló (integráló) szerepe
  • chevron_right1.5. Tervezés
    • 1.5.1. Tervezési területek
    • 1.5.2. Tervezési szakaszok
    • 1.5.3. A tervezés módszere, szemlélete
• chevron_right2. Tárgyalapú (objektumorientált) tervezés
  • 2.1. A változás tervezése
  • 2.2. A gyártás és szerelés kölcsönhatása
  • 2.3. Gazdaságosság és hatékonyság
  • chevron_right2.4. Gyárthatóság és szerelhetőség
    • 2.4.1. Tagoltság
    • 2.4.2. Bázisok
    • 2.4.3. Számosság
  • 2.5. Minőség
  • 2.6. Műszaki méret
  • chevron_right2.7. Műszaki méretezés
    • 2.7.1. Műszaki méretezés bázisa
    • 2.7.2. Méretláncépítés
    • 2.7.3. Vektor méretláncok
    • 2.7.4. Lineáris méretláncok
    • 2.7.5. Műszaki méretláncok
    • 2.7.6. Műszaki méretláncok paramétereinek jelölése és értelmezése
• chevron_right3. Empirikus és determinisztikus eredő műszaki méret
  • 3.1. Lineáris méretlánc zárótagjának empirikus eredő mérete és méretszóródása
  • chevron_right3.2. Determinisztikus eredő műszaki méret
    • 3.2.1. Lineáris méretlánc zárótagjának determinisztikus eredő mérete
    • 3.2.2. Teljes cserélhetőségi szintű eredő méret és tűrés
• chevron_right4. Tűréselemzés valószínűségi alapjai
  • 4.1. Méretlánc elemzés valószínűségi alapjai
  • 4.2. A valószínűségi becslés és a statisztikai szabályozás 6σ módszere
  • chevron_right4.3. Sztochasztikus méretlánc elemzési alapfeladatok
    • 4.3.1. Cserélhetőségi szint
    • 4.3.2. Részleges cserélhetőségi szintű eredő zárótag
  • 4.4. Sztochasztikus eredő műszaki méret
  • 4.5. Tűrésteljesítési képesség
  • chevron_right4.6. Gyártási és szerelési minőségtervezés
    • 4.6.1. Méret- és tűréstervezési módszerek
    • 4.6.2. Méretezés (általános – globális – minőségtervezési megoldás)
    • 4.6.3. Tűrésbiztosítási módszerek
    • 4.6.4. Méret- és/vagy tűrésillesztés
    • 4.6.5. Szabályozás
• chevron_right5. Tűrésillesztés
  • 5.1. Empirikus (determinisztikus) tűrésillesztés
  • 5.2. Valószínűségi (sztochasztikus) tűrésillesztés
  • 5.3. Tűrésillesztés részleges cserélhetőségi módszerrel
  • 5.4. Tűrésillesztési együttható
• chevron_right6. Valószínűségi (sztochasztikus) tűrésszabályozás
  • chevron_right6.1. Tűrésszabályozás (avagy méret- és szórásillesztés)
    • 6.1.1. Méretszóródás szabályozása, avagy szórásillesztés
    • 6.1.2. Méretszabályozás, avagy a várható érték illesztése
  • chevron_right6.2. A tűrésszabályozás mint a tűrésillesztés és a folyamatszabályozás átmenete
    • 6.2.1. Szabályozási alapfogalmak és változók
    • 6.2.2. A tűrésszabályozás módszere
    • 6.2.3. A Cp=cP tűrésteljesítési vagy folyamatképesség szabályozása
    • 6.2.4. P tűrésteljesítési valószínűségi szint, avagy veszteségszint szabályozása avagy milliós darabszámra vetített megengedett selejt
    • 6.2.5. A „2xσ” tűrésteljesítési pontosság szabályozása
  • 6.3. A szabályozási pontosság fogalma és értelmezése
  • chevron_right6.4. Tűrésszabályozás alkalmazása
    • 6.4.1. Teljes körű tűrésszabályozás átlagos szabályozási elven
    • 6.4.2. Teljes körű tűrésszabályozás arányos szabályozási elven
    • 6.4.3. Részleges tűrésszabályozás azonos (átlagos) szabályozási elven
    • 6.4.4. Részleges tűrésszabályozás arányos szabályozási elven
  • 6.5. A Cp paraméter előírására kifejezett tűrésszabályozás alkalmazása
• chevron_right7. Folyamatalapú (folyamatorientált) tervezés és szabályozás
  • 7.1. Folyamatorientált tervezés
  • chevron_right7.2. Folyamatszabályozás
    • 7.2.1. A folyamatszabályozás bemeneti alapadatai
    • 7.2.2. A valószínűség-alapú folyamatszabályozás
    • 7.2.3. A folyamatszabályozás statisztikai módszere
    • 7.2.4. Mintavétel
  • chevron_right7.3. Statisztikai folyamatszabályozás (SPC – Statistical Process Control)
    • 7.3.1. A természetes eloszlás és a valószínűség
    • 7.3.2. A folyamatok elemzésének „6σ” módszere
    • 7.3.3. A folyamatok statisztikai alapú minősítése
    • 7.3.4. A statisztikai folyamatszabályozás lehetősége
  • chevron_right7.4. A folyamatszabályozás tervezése
    • 7.4.1. Minőségképesség
    • 7.4.2. Szabályozottság
  • chevron_right7.5. Folyamatszabályozás statisztikai alapja
    • 7.5.1. A statisztikai folyamatszabályozás (SPC) alapadatai
    • 7.5.2. A folyamat eredménysokaságának SPC alapjellemzői
    • 7.5.3. Folyamatszabályozási SPC paraméterek
  • chevron_right7.6. Statisztikai mintaadatok feldolgozása
    • 7.6.1. Terjedelem: a mintaadatok legnagyobb és legkisebb értékének különbsége
    • 7.6.2. Várható érték: a mintaadatok számtani átlaga
    • 7.6.3. Szórás: a várható értéktől mért átlagos eltérés (varianciaátlag)
    • 7.6.4. Kombinált szabályozottság szórás: szabályozottság jellemzők eredő szórása
    • 7.6.5. Folyamatképesség és folyamatteljesítmény és mutatói (Cp, Pp, Cpk, Ppk)
    • 7.6.6. Folyamat kombinált szabályozottság mutatója (Cpm)
    • 7.6.7. Folyamatszabályozási (tűrésteljesítési) veszteségszint (PPM)
  • chevron_right7.7. Folyamatszabályozás vezérlése
    • 7.7.1. Szabályozás
  • 7.8. Folyamatszabályozási jellemzők összehasonlítása
• Felhasznált források
• chevron_right8. Gyakorló példasorozat
  • 1. példa: Folyamatszabályozási alapértékek számítása
  • 2. példa: Gyártási jóságelemzés és fokozatai
  • 3. példa: Konstrukciós terv által vezérelt gyártásterv
  • 4. példa: Szereléshez illesztett gyártásterv
  • 5. példa: Gyártásterv váltás és jóságelemzés
• 9. Megoldások eredmény adatai
• chevron_right10. Megoldások részletes kifejtése
  • 1. példa: Folyamatszabályozási alapértékek számítása
  • 2. példa: Gyártási jóságelemzés és fokozatai
  • 3. példa: Konstrukciós terv által vezérelt gyártásterv
  • 4. példa: Szereléshez illesztett gyártásterv
  • 5. példa: Gyártásterv váltás és jóságelemzés

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 927 6

A fogyasztóvédelem – bár ókori gyökerekkel rendelkezik – hazánkban az 1990-es években indult erőteljes fejlődésnek. A pénzügyi területen ez a szemléletmód később, gyakorlatilag a devizahitelezés által előidézett társadalmi helyzetben került az érdeklődés – és a jogalkotás – fókuszába. Pedig ebben a szektorban talán még erőteljesebben jelentkeznek egyes, a fogyasztóvédelem létjogosultságát megalapozó problémák, mint az információs aszimmetria, a termékek, szolgáltatások összetettsége és változékonysága. Ráadásul a pénzügyi szektorba vetett bizalom megingása könnyen a gazdaság egészének válságához vezethet.

Minderre tekintettel indokolt, hogy ezen a területen is fokozott figyelmet kapjon a laikusok védelme és a felek viszonyának korrekt szabályozása. A téma összetettségére figyelemmel ugyanakkor a felmerülő problémák nem csak jogi természetűek, így azokra megoldást sem csak a jog eszköztárában kell keresnünk. A pénzügyi fogyasztóvédelem ezért nemcsak jogi szempontból vizsgálandó, helyesebb az egyébként is gyakran nehézkes jogági-jogágazati besorolás helyett a pénzügyi fogyasztóvédelemre egyfajta komplex szemléletmódként, eszközrendszerként tekintenünk.

A kötet egyik fő célkitűzése, hogy a gyorsan változó, terebélyesedő szabályanyag áttekinthetőségéhez megkíséreljen támpontokat, rendszerezési szempontokat, dogmatikai fogódzókat nyújtani. Ennek érdekében az elméleti megalapozás keretében kitér a pénzügyi szektor rendszerére, a fogyasztó fogalmával kapcsolatos kérdésekre, majd vizsgálja a téma fontosabb kapcsolódási pontjait a főbb jogterületekkel. A szabályozás fejlődésének tendenciáját a viszonylag részletes történeti összefoglaló segít megérteni.

A komplex normaanyag ismertetését a fontosabb nemzetközi (különösen az európai uniós) normák felvázolása után a magyar joganyag rendszerezett – több szempont szerint csoportosított – tárgyalása követi. Ezután a soft law területére evezve az alternatív szabályozás és vitarendezés lehetőségeire és néhány példájára világít rá. Az értekezést egy másik normarendszer, az etika perspektíváira történő kitekintés zárja le.

Hivatkozás: https://mersz.hu/veres-a-penzugyi-fogyasztovedelem-egyes-alapkerdesei//