Tartalomjegyzék

• A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban
• Impresszum
• Rövidítések jegyzéke
• Előszó
• Bevezetés
• chevron_right1. Dogmatikai alapok
  • 1.1. A szerződésmódosítás szabadsága
  • 1.2. Szerződésmódosítás és szerződésmódosulás
  • 1.3. A szerződésmódosítás kapcsolata más jogintézményekkel
  • 1.4. A szerződésmódosítás időbelisége
• chevron_right2. Szerződésmódosítás és nováció
  • 2.1. A kötelem önazonossága (identitása) mint elhatárolási szempont
  • chevron_right2.2. A nováció
    • 2.2.1. Nováció a római jogban és a pandektajogban
    • 2.2.2. A nováció „utóélete” – kitekintés a kortárs magánjogra
    • chevron_right2.2.3. A nováció a magyar magánjogban
      • 2.2.3.1. Novációmeghatározás a magánjogi törvénykönyv egyes szövegtervezeteiben
      • 2.2.3.2. Novációfelfogások a 20. század eleji magyar magánjogtudományban
      • 2.2.3.3. A magyar polgári törvénykönyvek és a nováció
      • 2.2.3.4. A nováció megközelítése a kortárs magyar magánjogtudományban
      • 2.2.3.5. A nováció értelmezése a bírói gyakorlatban
    • 2.2.4. A novációfogalom megalkotása
• chevron_right3. A szerződésmódosítás egyes esetei
  • chevron_right3.1. A szerződés felek általi módosítása
    • chevron_right3.1.1. A módosító szerződés
      • 3.1.1.1. A módosító ügylet alakja
      • 3.1.1.2. A módosító ügylet tartalma
      • 3.1.1.3. Jogkövetkezmények
    • chevron_right3.1.2. Egyezség
      • 3.1.2.1. A (polgári jogi) egyezség rendszertani besorolása
      • 3.1.2.2. Az egyezség fogalma és tartalma
      • 3.1.2.3. Az egyezség alakja és érvényessége
      • 3.1.2.4. Joghatások
    • chevron_right3.1.3. Az egyoldalú szerződésmódosítás
      • 3.1.3.1. Egyoldalú szerződésmódosítás jogszabály rendelkezése alapján
      • 3.1.3.2. Az egyoldalú szerződésmódosítás jogának szerződéses kikötése
      • 3.1.3.3. Az egyoldalú szerződésmódosítás jogára vonatkozó kikötés tisztességtelensége
    • 3.1.4. A szerződésmódosítás megtagadása
  • chevron_right3.2. Szerződésmódosítás bíróság által
    • 3.2.1. A körülményekben bekövetkező változás mint a bírói szerződésmódosítás előfeltétele
    • chevron_right3.2.2. A körülménybeli változások megközelítése egyes külföldi államok magánjogában
      • 3.2.2.1. Az előre nem láthatóság tana a francia magánjogban, és annak hatása, „utóélete” más államok jogában
      • 3.2.2.2. A körülménybeli változások kezelése az olasz magánjogban
      • 3.2.2.3. A körülmények megváltozásának kezelése a német magánjogban
      • 3.2.2.4. A körülménybeli változások kezelése az angol jogban
      • 3.2.2.5. Összegző gondolatok
    • 3.2.3. A bírói szerződésmódosítás kezdetei a hatályos Ptk.-t megelőző magyar magánjogban
    • chevron_right3.2.4. Bírói szerződésmódosítás a hatályos Ptk. szerint
      • 3.2.4.1. Általános megállapítások
      • 3.2.4.2. A bírósági szerződésmódosítás egyes feltételeinek részletes vizsgálata
    • chevron_right3.2.5. A bíróság általi szerződésmódosítás egyes sajátos esetei
      • 3.2.5.1. A tartási kötelezettséget tartalmazó szerződések módosítása
      • 3.2.5.2. A felhasználási szerződés bírósági módosítása
  • chevron_right3.3. Szerződésmódosítás jogszabály által
    • 3.3.1. Az állam szerződéses jogviszonyokba való beavatkozásának alkotmányos alapja
    • chevron_right3.3.2. Az állam szerződéses jogviszonyokba való beavatkozásának irányai
      • 3.3.2.1. Szerződéskötési kötelezettség előírása jogszabály által
      • 3.3.2.2. Alakisági előírások
      • 3.3.2.3. Jogszabály által meghatározott szerződéses tartalom
      • 3.3.2.4. Szerződésmódosítás jogszabály által
    • 3.3.3. A szerződés jogszabály általi módosítása a 20. század első felében
    • 3.3.4. Jogszabály általi szerződésmódosítás a kodifikált magyar polgári jogban
    • 3.3.5. A szerződéses jogviszonyok jogszabály általi módosítása és annak megjelenése az Alkotmánybíróság legújabb gyakorlatában
• Záró gondolatok
• chevron_rightIrodalomjegyzék
  • Magyar nyelvű szakirodalom
  • Idegen nyelvű szakirodalom
• chevron_rightJogszabályok jegyzéke
  • chevron_rightMagyar jogi szabályozás
    • Törvények
    • Kormány- és miniszteri rendeletek
  • Európai uniós jogi szabályozás
  • Külföldi jogi szabályozás
• chevron_rightJogalkalmazói döntések jegyzéke
  • Magyar joggyakorlat
  • Európai uniós joggyakorlat
  • chevron_rightKülföldi joggyakorlat
    • Németország
    • Ausztria
    • Franciaország
    • Anglia

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 926 9

A kötet szerzője a szerződésmódosítás kérdéskörének átfogó feldolgozására tesz kísérletet, és alapvetően lineáris gondolatvezetéssel viszi végig az Olvasót a szerződés módosításának különböző esetein, a szerződés felek általi módosításától kezdve a bírói szerződésmódosításon keresztül egészen a jogalkotói akarattal eszközölt szerződésváltoztatásig. A munka ugyanakkor jóval több, mint a szerződésmódosítás jogintézményére vonatkozó hatályos polgári jogi szabályanyag és bírói ítélkezési gyakorlat puszta bemutatása. A monográfia hidat képez a múlt és a jelen között, abból megismerhetjük a szerződéses jogviszony módosításának magánjogi gyökereit. A szerző átfogóan ismerteti a pandektajogászok, így például Liebe, Kunze, Windscheid, Dernburg és Salkowski, valamint Brinz és Salpius vonatkozó nézeteit, és színes képet ad a 20. század eleji magyar magánjogról. Grosschmid, Szladits, Szászy, Kolosváry és más régi magyar magánjogász professzorok tucatjának álláspontjait ismerteti és ütközteti, külön részt szentelve a nováció (szerződés megújítása) jogintézménye meghatározásának és a szerződésmódosítástól történő elhatárolásának, mely utóbbi kérdéskör napjainkban is egyre nagyobb érdeklődést vált ki a magánjoggal foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek körében.

A kötetet tovább színesíti, még érdekesebbé teszi a szerző által feldolgozott külföldi szakirodalom és joggyakorlat, amely földrajzilag és gondolatilag egyaránt új területekre kalauzolja el az Olvasót. Az utazás (gazdasági) válságokon is keresztülível, érinti a Brexit szerződésekre kifejtett hatását, míg a körülménybeli változások kezelésének különböző modelljei, a „Wegfall der Geschaftsgrundlage”, az „imprévision”, a „theory of frustration” vagy az „eccessiva onerosità sopravvenuta” kifejezések egy nemzeti és jogi határokon átívelő kirakós darabjaiként illeszkednek egymáshoz, amelyek végső soron – néhol szorosabban, más esetekben lazábban – mind-mind ugyanahhoz a kérdéskörhöz, a szerződés módosításához kapcsolódnak.

A munka alapvetően a tudományos feldolgozás igényével közelít a kötet borítóján címként meghatározott témához. A beltartalom azonban messze meghaladja a cím alapján bennünk megfogalmazódó elvárásokat, amennyiben az egyes fejezeteken végighaladva nemcsak a tudományos szakemberek, elméleti jogászok számára tartalmaz értékes és hasznos gondolatokat, hanem a hazai ítélkezési gyakorlat teljességre törekvő feldolgozása és a külföldi, német és francia jogesetek, valamint angol jogi precedensek hivatkozása által a gyakorlati szakemberek és a jogkereső közönség számára is kapaszkodót nyújthat a szerződésmódosításhoz kapcsolódó egyes kérdések megítélése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/juhasz-a-szerzodesmodositas-kerdeskore-a-magyar-polgari-jogban//