A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban
Az előre nem láthatóság tana a francia magánjogban, és annak hatása, „utóélete” más államok jogában
Tartalomjegyzék
- A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban
- Impresszum
- Rövidítések jegyzéke
- Előszó
- Bevezetés
- 1. Dogmatikai alapok
- 2. Szerződésmódosítás és nováció
- 2.1. A kötelem önazonossága (identitása) mint elhatárolási szempont
- 2.2. A nováció
- 2.2.1. Nováció a római jogban és a pandektajogban
- 2.2.2. A nováció „utóélete” – kitekintés a kortárs magánjogra
- 2.2.3. A nováció a magyar magánjogban
- 2.2.3.1. Novációmeghatározás a magánjogi törvénykönyv egyes szövegtervezeteiben
- 2.2.3.2. Novációfelfogások a 20. század eleji magyar magánjogtudományban
- 2.2.3.3. A magyar polgári törvénykönyvek és a nováció
- 2.2.3.4. A nováció megközelítése a kortárs magyar magánjogtudományban
- 2.2.3.5. A nováció értelmezése a bírói gyakorlatban
- 2.2.3.1. Novációmeghatározás a magánjogi törvénykönyv egyes szövegtervezeteiben
- 2.2.4. A novációfogalom megalkotása
- 2.2.1. Nováció a római jogban és a pandektajogban
- 2.1. A kötelem önazonossága (identitása) mint elhatárolási szempont
- 3. A szerződésmódosítás egyes esetei
- 3.1. A szerződés felek általi módosítása
- 3.2. Szerződésmódosítás bíróság által
- 3.2.1. A körülményekben bekövetkező változás mint a bírói szerződésmódosítás előfeltétele
- 3.2.2. A körülménybeli változások megközelítése egyes külföldi államok magánjogában
- 3.2.2.1. Az előre nem láthatóság tana a francia magánjogban, és annak hatása, „utóélete” más államok jogában
- 3.2.2.2. A körülménybeli változások kezelése az olasz magánjogban
- 3.2.2.3. A körülmények megváltozásának kezelése a német magánjogban
- 3.2.2.4. A körülménybeli változások kezelése az angol jogban
- 3.2.2.5. Összegző gondolatok
- 3.2.2.1. Az előre nem láthatóság tana a francia magánjogban, és annak hatása, „utóélete” más államok jogában
- 3.2.3. A bírói szerződésmódosítás kezdetei a hatályos Ptk.-t megelőző magyar magánjogban
- 3.2.4. Bírói szerződésmódosítás a hatályos Ptk. szerint
- 3.2.5. A bíróság általi szerződésmódosítás egyes sajátos esetei
- 3.2.1. A körülményekben bekövetkező változás mint a bírói szerződésmódosítás előfeltétele
- 3.3. Szerződésmódosítás jogszabály által
- 3.3.1. Az állam szerződéses jogviszonyokba való beavatkozásának alkotmányos alapja
- 3.3.2. Az állam szerződéses jogviszonyokba való beavatkozásának irányai
- 3.3.3. A szerződés jogszabály általi módosítása a 20. század első felében
- 3.3.4. Jogszabály általi szerződésmódosítás a kodifikált magyar polgári jogban
- 3.3.5. A szerződéses jogviszonyok jogszabály általi módosítása és annak megjelenése az Alkotmánybíróság legújabb gyakorlatában
- 3.3.1. Az állam szerződéses jogviszonyokba való beavatkozásának alkotmányos alapja
- Záró gondolatok
- Irodalomjegyzék
- Jogszabályok jegyzéke
- Jogalkalmazói döntések jegyzéke
Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.
Online megjelenés éve: 2020
Nyomtatott megjelenés éve: 2019
ISBN: 978 963 295 926 9
A kötet szerzője a szerződésmódosítás kérdéskörének átfogó feldolgozására tesz kísérletet, és alapvetően lineáris gondolatvezetéssel viszi végig az Olvasót a szerződés módosításának különböző esetein, a szerződés felek általi módosításától kezdve a bírói szerződésmódosításon keresztül egészen a jogalkotói akarattal eszközölt szerződésváltoztatásig. A munka ugyanakkor jóval több, mint a szerződésmódosítás jogintézményére vonatkozó hatályos polgári jogi szabályanyag és bírói ítélkezési gyakorlat puszta bemutatása. A monográfia hidat képez a múlt és a jelen között, abból megismerhetjük a szerződéses jogviszony módosításának magánjogi gyökereit. A szerző átfogóan ismerteti a pandektajogászok, így például Liebe, Kunze, Windscheid, Dernburg és Salkowski, valamint Brinz és Salpius vonatkozó nézeteit, és színes képet ad a 20. század eleji magyar magánjogról. Grosschmid, Szladits, Szászy, Kolosváry és más régi magyar magánjogász professzorok tucatjának álláspontjait ismerteti és ütközteti, külön részt szentelve a nováció (szerződés megújítása) jogintézménye meghatározásának és a szerződésmódosítástól történő elhatárolásának, mely utóbbi kérdéskör napjainkban is egyre nagyobb érdeklődést vált ki a magánjoggal foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek körében. A kötetet tovább színesíti, még érdekesebbé teszi a szerző által feldolgozott külföldi szakirodalom és joggyakorlat, amely földrajzilag és gondolatilag egyaránt új területekre kalauzolja el az Olvasót. Az utazás (gazdasági) válságokon is keresztülível, érinti a Brexit szerződésekre kifejtett hatását, míg a körülménybeli változások kezelésének különböző modelljei, a „Wegfall der Geschaftsgrundlage”, az „imprévision”, a „theory of frustration” vagy az „eccessiva onerosità sopravvenuta” kifejezések egy nemzeti és jogi határokon átívelő kirakós darabjaiként illeszkednek egymáshoz, amelyek végső soron – néhol szorosabban, más esetekben lazábban – mind-mind ugyanahhoz a kérdéskörhöz, a szerződés módosításához kapcsolódnak. A munka alapvetően a tudományos feldolgozás igényével közelít a kötet borítóján címként meghatározott témához. A beltartalom azonban messze meghaladja a cím alapján bennünk megfogalmazódó elvárásokat, amennyiben az egyes fejezeteken végighaladva nemcsak a tudományos szakemberek, elméleti jogászok számára tartalmaz értékes és hasznos gondolatokat, hanem a hazai ítélkezési gyakorlat teljességre törekvő feldolgozása és a külföldi, német és francia jogesetek, valamint angol jogi precedensek hivatkozása által a gyakorlati szakemberek és a jogkereső közönség számára is kapaszkodót nyújthat a szerződésmódosításhoz kapcsolódó egyes kérdések megítélése során.
Hivatkozás: https://mersz.hu/juhasz-a-szerzodesmodositas-kerdeskore-a-magyar-polgari-jogban//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero