A föld használatát az Fftv. szabályai szerint haszonbérlet, felesbérlet, részesművelés, szívességi földhasználat [Fétv. 68. § (1) bekezdés], illetve rekreációs célú földhasználat jogcímén lehet megszerezni [Fftv. 38. § (1) bekezdés]. [A mezőgazdasági földek használatának új szabályairól lásd még Csák Csilla – Hornyák Zsófia: A mezőgazdasági földek használatának új szabályai. Őstermelő, 2014/1. sz., 8–12. o.; Olajos István: A termőföld használata az erdő- és mezőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény alapján. In: Korom Ágoston (szerk.): Az új magyar földforgalmi szabályozás az uniós jogban. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2013, 121–135. o.; Bobvos Pál: A föld használata és hasznosítása. In: Bobvos Pál (szerk.): A földforgalom és földhasználat alapintézményei. JATEPress, Szeged, 2015, 73–96. o.]. A jogcímek taxációjának célja a különféle földhasználati jogcímekben megbúvó és a törvényi szabályok kijátszására irányuló jogalkalmazói visszaélések visszaszorítása (lásd az Fftv. 38. §-ához fűzött indokolást). Az Fftv. a földre vonatkozó haszonélvezeti jog jogosultját a használat és hasznosítás szempontjából a földtulajdonossal egy tekintetben kezeli, figyelembe véve azt is, hogy a Fétv. a föld tulajdonjogának, illetve haszonélvezeti jogának megszerzéséhez kapcsolódó rendelkezéseit egy helyen taglalja (lásd Fétv. IV. Fejezet), valamint az Fftv. a közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog esetében az Fftv. tulajdonszerzési szabályainak alkalmazását írja elő [Fftv. 37. § (1) bekezdés]; sőt, a tulajdonszerzési jogosultság, a szerzési, valamint birtokmaximumok tekintetében kifejezetten előírja, hogy a tulajdonjog alatt a haszonélvezeti jogot kell érteni [Fftv. 37. § (3) bekezdés]. Így már érthető az Fftv. birtok-fogalmának megalkotása is, hiszen a törvény dogmatikailag a földre vonatkozó tulajdonjogot és a haszonélvezeti jogot együttesen rendeli kezelni a birtokszámításnál, és a birtok fogalmából következően ebbe be kell számítani az összes, bármely más érvényes jogcímen használatban álló földet is. Az Fftv. 10. § (2) bekezdése a földművesnek nem minősülő személy tekintetében a ’birtokában álló föld’ fogalmat használja. Ugyanakkor a földszerzési maximum a tulajdonjogot és haszonélvezeti jogot rendeli összeszámítani [Fftv. 16. § (1) bekezdés], míg a birtokmaximum tekintetében a jogszabály már ismét a birtokában levő föld meghatározást említi [Fftv. 16. § (2) bekezdés]. A föld mint speciális tulajdoni tárgy tekintetében a polgári jogi általános dogmatikát áttörve szükséges együtt szemlélni a tulajdoni és haszonélvezeti, sőt az egyéb használati jogokat is.