Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere
Az elsődleges jogforrások
Tartalomjegyzék
- Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere
- Impresszum
- Rövidítések jegyzéke
- Előszó
- 1. Bevezetés
- 2. Az uniós jogrendszer jellemzői
- 3. Jogforrások az Európai Unióban
- 3.1. Az elsődleges jogforrások
- 3.2. A másodlagos jogforrások
- 3.2.1. Rendelet (regulation)
- 3.2.2. Irányelv (directive)
- 3.2.3. Határozat (decision)
- 3.2.4. Ajánlás (recommendation) és vélemény (opinion)
- 3.2.5. A jogforrásoknak a megalkotás módja szerinti felosztása
- 3.2.6. Egyéb csoportosítási lehetőségek
- 3.2.7. Néhány fontos formai szabály
- 3.2.8. Uniós szabályozási technikák
- 3.2.9. A közös kül- és biztonságpolitika jogforrási rendje
- 3.2.1. Rendelet (regulation)
- 3.3. Az Unió és a nemzetközi jog szabályai, illetve a speciális jogforrások
- 4. Az uniós bíráskodás és a bírósági eljárások
- 4.1. Az Európai Unió Bírósága által ellátott jogalkalmazási feladatok
- 4.2. Eljárási típusok az Európai Unió Bírósága előtt
- 4.3. A hatáskör megoszlása a Bíróság és a Törvényszék között
- 4.4. Az Európai Unió Bírósága előtti eljárás rendjének általános szabályai
- 4.5. Kötelezettségszegési eljárás
- 4.6. Semmissé nyilvánítási per
- 4.7. Mulasztási per
- 4.8. Kártérítési perek
- 4.9. Az Unió és alkalmazottai közötti viták
- 4.10. További közvetlen eljárások
- 4.11. Az előzetes döntéshozatali eljárás
- 4.11.1. A Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatására vonatkozó hatásköre
- 4.11.2. Az EUMSZ 267. cikke
- 4.11.3. Az érintett joganyag
- 4.11.4. Az előterjesztő szerv bíróság jellege
- 4.11.5. A szükségesség kérdése
- 4.11.6. Az elfogadhatóság kérdései
- 4.11.7. A Bíróság hatáskörének vizsgálata
- 4.11.8. A szükségesség, elfogadhatóság, hatáskör hiányának jogi következményei
- 4.11.9. Néhány eljárási kérdés
- 4.11.10. Az előzetes döntéshozatali kérdés előterjesztésének időpontja
- 4.11.11. A Bíróság előtti eljárás nyelve
- 4.11.12. Az előzetes döntés joghatása
- 4.11.13. A gyorsított előzetes döntéshozatali eljárás
- 4.11.14. A sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás
- 4.11.15. Egyszerűsített előzetes döntéshozatali eljárás
- 4.11.16. Az előzetes döntéshozatalra utalás formája, tartami követelmények
- 4.11.1. A Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatására vonatkozó hatásköre
- 4.12. Jogorvoslatok
- 4.13. Vélemény kérése iránti eljárás
- 4.14. Különleges eljárások
- 4.15. Főeljárásokhoz kapcsolódó eljárások vagy eljárási cselekmények
- 4.16. A jogértelmezési tevékenység jelentősége az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokban
- 4.16.1. A klasszikus jogértelmezési kánon
- 4.16.2. A klasszikus értelmezési kánonon túli, illetve az uniós jog sajátosságaiból fakadó értelmezési módszerek
- 4.16.2.1. Analógiás jogértelmezés
- 4.16.2.2. Jogdogmatikai értelmezés
- 4.16.2.3. Jogalkotói akarat, szándék szerinti értelmezés
- 4.16.2.4. A teleologikus (célkutató) értelmezés
- 4.16.2.5. Effet utile elv
- 4.16.2.6. A dinamikus jogértelmezés
- 4.16.2.7. Autonóm értelmezés
- 4.16.2.8. A jog-összehasonlító módszer
- 4.16.2.9. A különböző nyelvi változatok szerinti értelmezés
- 4.16.2.10. A Szerződés fényében való értelmezés
- 4.16.2.11. Jogelvek fényében történő értelmezés
- 4.16.2.12. A korábbi esetjog (precedensek) fényében történő értelmezés
- 4.16.2.13. Nemzetközi egyezmények fényében való értelmezés
- 4.16.2.14. Az alapjogok fényében való értelmezés
- 4.16.2.15. A tagállamok közös alkotmányos hagyományai fényében történő értelmezés
- 4.16.2.16. Erkölcsi értékek, közös jogi hagyományok, szokások fényében való értelmezés
- 4.16.2.17. Több módszer együttes alkalmazásával történő komplex értelmezés
- 4.16.2.1. Analógiás jogértelmezés
- 4.16.1. A klasszikus jogértelmezési kánon
- 4.1. Az Európai Unió Bírósága által ellátott jogalkalmazási feladatok
- 5. Az uniós jogból fakadó igényérvényesítés, a tagállam felelőssége
- 5.1. Az igényérvényesítés elvei
- 5.2. Az uniós jogból fakadó pénzügyi természetű követelések
- 5.3. Új bírósági hatáskörök
- 5.3.1. Bírósági felülvizsgálat lehetősége uniós jogi alapon
- 5.3.2. Sajátos bírósági felülvizsgálat uniós jogi alapon: az ügy újratárgyalása
- 5.3.3. Az eljárások jellegének átalakítása
- 5.3.4. Ideiglenes intézkedés
- 5.3.5. Kötelezettség az uniós joggal ellentétes nemzeti szabály félretételére
- 5.3.6. Új jogorvoslatok biztosítása
- 5.3.7. A tagállami kártérítési felelősség telepítése – mint új jogorvoslat biztosítása
- 5.3.8. Összegzés
- 5.3.1. Bírósági felülvizsgálat lehetősége uniós jogi alapon
- 6. A belső piac
- 6.1. A belső piac fogalma, kialakulása
- 6.2. Generális követelmények a belső piac jogára vonatkozóan: a diszkrimináció tilalma és az egyenlő bánásmód elve az uniós jogban
- 6.3. Előzetes megjegyzések a belső piaci szabadságokkal kapcsolatos esetjoghoz
- 6.4. Az áruk szabad mozgása
- 6.5. A személyek szabad mozgása
- 6.6. A letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
- 6.7. A tőke szabad mozgása
- 7. Az EU versenyjoga
- 7.1. A versenyjog funkciója
- 7.2. A versenyjog szabályozási területei
- 7.3. Néhány közös fogalmi kérdésről
- 7.4. Klasszikus antitrösztjog
- 7.4.1. A versenykorlátozó megállapodások tilalma
- 7.4.1.1. Elkövetési magatartás
- 7.4.1.2. Cél vagy hatás
- 7.4.1.3. Eredmény
- 7.4.1.4. A tagállamok közötti kereskedelem korlátozása
- 7.4.1.5. Az EUMSZ. 101. cikk (1) bekezdése megsértésének jogkövetkezményei
- 7.4.1.6. Egyedi mentesítés és csoportmentességek
- 7.4.1.7. A versenykorlátozó megállapodások csoportosítása
- 7.4.1.1. Elkövetési magatartás
- 7.4.2. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
- 7.4.3. A 101–102. cikk eljárási kérdései
- 7.4.4. Koncentrációk (összefonódások) ellenőrzése (fúziókontroll)
- 7.4.1. A versenykorlátozó megállapodások tilalma
- 7.5. Tagállamokra vonatkozó versenyszabályok
- 7.6. Fogyasztóvédelmi versenyjog
- 7.1. A versenyjog funkciója
- Bibliográfia
- Jogszabályok jegyzéke
Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.
Online megjelenés éve: 2020
Nyomtatott megjelenés éve: 2019
ISBN: 978 963 295 928 3
Az Európai Unió sajátos autonóm jogrendszerrel rendelkezik, amely jellemzői alapján elkülönül mind a tagállami, mind pedig a nemzetközi jogtól. Az uniós jog a Bíróság jogértelmező-jogfejlesztő gyakorlata, vagy a szerves jogfejlődés alapján kimunkált doktrínákkal rendelkezik, amelyek részben szokatlanok a belső jogokban, részben eltérő tartalommal használhatók. Az Európai Unió jogának alakításában egyaránt fontos szerepet játszanak a tagállamok és a jogalkotási felhatalmazással felruházott uniós intézmények. A jogalkotás eredményei azok az elsődleges, másodlagos és speciális jogforrások, amelyek ismerete fontos, hiszen mindennapi életünket, jogaink és kötelezettségeink alakulását is befolyásolják. Az Európai Uniót a jog ereje tartja össze, ezért a sajátosan születő jogforrások érvényesülése szempontjából kiemelkedő jelentősége van az Európai Unió Bírósága által folytatott jogértelmező gyakorlatnak. Az Európai Unió Bírósága összetett feladatot lát el, sokféle eljárási formában biztosítja az uniós polgárok, a tagállamok és az uniós intézmények részére a joghoz jutást. Kiemelkedő jelentőségű az eljárások közül az előzetes döntéshozatali eljárás, ez a tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága közötti sajátos együttműködés, amelynek célja az uniós jog egységes értelmezésének és érvényesülésének biztosítása. Az Európai Unió sokféle jogot biztosít közvetlenül a polgárai számára. Az egységes belső piac arra épül, hogy hozzájuthatunk más tagállam termékeihez, az Unión belül szabadon mozoghatunk, vállalhatunk munkát más tagállamban, a diákok széles körben kapnak lehetőséget tanulmányaik más tagállamban történő folytatására. A szakképesítések, diplomák kölcsönös elismerése hozzásegíti a munkavállalókat és vállalkozókat az európai mobilitáshoz. A vállalkozások más tagállamban is nyújthatnak szolgáltatásokat, ott szabadon letelepedhetnek, és a határon átnyúló tőkemozgások útjában álló akadályok is lebontásra kerülnek. A vállalkozások és a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartja és védi a gazdasági verseny tisztességes feltételeit rendező szabályozás. Ez a könyv ezekben a témakörökben segíti az tájékozódást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/europai-jog-az-europai-unio-jogrendszere//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero