Gombos Katalin

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere


A vállalat, vállalkozás fogalma

A klasszikus antitrösztjog területén valamennyi szabály a vállalkozásokra (vállalatokra)1 terjed ki. Ezért különös jelentősége van a vállalat, vállalkozás fogalmának. A vállalat vagy vállalkozás (undertaking) autonóm jelentéssel rendelkezik, fogalmát azonban uniós jogszabályok nem definiálják, azt a Bíróság esetjoga alapján tudjuk meghatározni. Az uniós versenyjogban funkcionális vállalkozás fogalommal találkozunk, azaz a vállalkozás, vállalat fogalmának központi eleme a gazdasági tevékenység2 (pl. termelés, szolgáltatás, forgalmazás), ezért minden ilyen tevékenységet végző entitás, függetlenül jogi személyiségétől és finanszírozásának módjától, az uniós versenyjog alanya lehet.3 Nonprofit szervezet (pl. közszolgálati médium) is lehet versenyjogi értelemben vállalkozás, ha gazdasági, kereskedelmi jellegű tevékenységet is végez. Társasági formától függetlenül az uniós antitrösztjog alanyává lehet válni, még arra sincsen szükség, hogy az illető vállalkozó legyen, ha gazdasági jellegű tevékenységbe kezd, például szabadalmi licencia szerződést köt valakivel. A fogalom tehát elsősorban közgazdasági és nem jogi megközelítést tükröz. A jogi státusz olyan szempontból is irreleváns, hogy a vizsgált magatartás alanya a magánszférában vagy az állami szektorban tevékenykedik-e. Közjogi természetű és alapvetően közhatalmi feladatot ellátó szerv is lehet adott tevékenysége vonatkozásában versenyjogi értelemben vett vállalat. Ugyanakkor egy egység, szervezet tevékenységére nem terjed ki az antitrösztjog hatóköre, vagyis nem tekinthető vállalatnak, ha annak ellenére, hogy gazdasági társasági formában működik, hatósági természetű feladatot végez. A szellemi szabadfoglalkozásúak is lehetnek alanyai az uniós versenyjognak. Nem szükséges feltétele a vállalati létnek, hogy az EU-tagállamban honos vállalkozás legyen.4 Ebben a körben ismert az ún. hatás-elv, amely alapján az uniós jog hatálya alá tartozik az EU területén kívüli székhelyű és tevékenykedő vállalkozás olyan versenyellenes tevékenysége is, amelyet, habár az EU területén kívül fejt ki, de amelynek káros hatása az EU-ban érződik. A vállalati lét szempontjából közömbös tehát:

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 928 3

Az Európai Unió sajátos autonóm jogrendszerrel rendelkezik, amely jellemzői alapján elkülönül mind a tagállami, mind pedig a nemzetközi jogtól. Az uniós jog a Bíróság jogértelmező-jogfejlesztő gyakorlata, vagy a szerves jogfejlődés alapján kimunkált doktrínákkal rendelkezik, amelyek részben szokatlanok a belső jogokban, részben eltérő tartalommal használhatók. Az Európai Unió jogának alakításában egyaránt fontos szerepet játszanak a tagállamok és a jogalkotási felhatalmazással felruházott uniós intézmények. A jogalkotás eredményei azok az elsődleges, másodlagos és speciális jogforrások, amelyek ismerete fontos, hiszen mindennapi életünket, jogaink és kötelezettségeink alakulását is befolyásolják.

Az Európai Uniót a jog ereje tartja össze, ezért a sajátosan születő jogforrások érvényesülése szempontjából kiemelkedő jelentősége van az Európai Unió Bírósága által folytatott jogértelmező gyakorlatnak. Az Európai Unió Bírósága összetett feladatot lát el, sokféle eljárási formában biztosítja az uniós polgárok, a tagállamok és az uniós intézmények részére a joghoz jutást. Kiemelkedő jelentőségű az eljárások közül az előzetes döntéshozatali eljárás, ez a tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága közötti sajátos együttműködés, amelynek célja az uniós jog egységes értelmezésének és érvényesülésének biztosítása.

Az Európai Unió sokféle jogot biztosít közvetlenül a polgárai számára. Az egységes belső piac arra épül, hogy hozzájuthatunk más tagállam termékeihez, az Unión belül szabadon mozoghatunk, vállalhatunk munkát más tagállamban, a diákok széles körben kapnak lehetőséget tanulmányaik más tagállamban történő folytatására. A szakképesítések, diplomák kölcsönös elismerése hozzásegíti a munkavállalókat és vállalkozókat az európai mobilitáshoz. A vállalkozások más tagállamban is nyújthatnak szolgáltatásokat, ott szabadon letelepedhetnek, és a határon átnyúló tőkemozgások útjában álló akadályok is lebontásra kerülnek. A vállalkozások és a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartja és védi a gazdasági verseny tisztességes feltételeit rendező szabályozás. Ez a könyv ezekben a témakörökben segíti az tájékozódást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/europai-jog-az-europai-unio-jogrendszere//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave