Tartalomjegyzék

• A CSÁSZÁR ÚJ ELMÉJE
• Impresszum
• Előszó
• Tanács az olvasónak: a matematikai egyenletek olvasásához
• Köszönetnyilvánítás
• Prológus
• chevron_right1. Lehet-e egy számítógépnek esze?
  • Bevezetés
  • A Turing-próba
  • Mesterséges intelligencia
  • Az „öröm” és a „fájdalom” egy MI-megközelítése
  • Az EMI és Searle kínai szobája
  • Hardver és szoftver
• chevron_right2. Algoritmusok és Turing-gépek
  • Az algoritmusfogalom háttere
  • Turing koncepciója
  • A numerikus adatok kettes rendszerbeli kódolása
  • A Church–Turing-tétel
  • Számok, amelyek nem természetes számok
  • Az univerzális Turing-gép
  • A Hilbert-féle probléma megoldhatatlansága
  • Hogyan győzzünk le egy algoritmust?
  • Church lambda-kalkulusa
• chevron_right3. Matematika és valóság
  • Tor’Bled-Nam országa
  • Valós számok
  • Hány valós szám van?
  • A valós számok „valóssága”
  • Komplex számok
  • A Mandelbrot-halmaz felépítése
  • A matematikai fogalmak platóni valósága?
• chevron_right4. Igazság, bizonyítás, meglátás
  • Hilbert programja a matematikában
  • Formális matematikai rendszerek
  • Gödel tétele
  • Matematikai meglátás
  • Platonizmus vagy intuicionizmus?
  • Gödel-típusú tételek Turing eredményéből
  • Rekurzívan felsorolható halmazok
  • Rekurzív-e a Mandelbrot-halmaz?
  • A nemrekurzív matematika néhány példája
  • A Mandelbrot-halmaz és a nemrekurzív matematika
  • Bonyolultságelmélet
  • Bonyolultság és kiszámíthatóság a fizikai dolgokban
• chevron_right5. A klasszikus világ
  • A fizikai elmélet helyzete
  • Euklideszi geometria
  • Galilei és Newton dinamikája
  • A newtoni dinamika mechanisztikus világa
  • Kiszámítható-e az élet a biliárdgolyó-világban?
  • Hamiltoni mechanika
  • Fázistér
  • Maxwell elektromágneses elmélete
  • Kiszámíthatóság és a hullámegyenlet
  • A Lorentz-féle mozgásegyenlet; elfutó részecskék
  • Einstein és Poincaré speciális relativitáselmélete
  • Einstein általános relativitáselmélete
  • Relativisztikus kauzalitás és determinizmus
  • Kiszámíthatóság a klasszikus fizikában: hogyan is állunk?
  • Tömeg, anyag és valóság
• chevron_right6. Kvantumvarázslatok, kvantumtitkok
  • Kell-e a filozófusoknak a kvantumelmélet?
  • A klasszikus elmélet problémái
  • A kvantumelmélet kezdetei
  • A kétrés-kísérlet
  • Valószínűségi amplitúdók
  • Egy részecske kvantumállapotai
  • A határozatlansági elv
  • Az U és R fejlesztési eljárások
  • Részecskék két helyen egyszerre?
  • Hilbert-tér
  • Mérések
  • A spin és az állapotok Riemann-gömbje
  • A kvantumállapotok objektivitása és mérhetősége
  • Egy kvantumállapot másolása
  • A foton spinje
  • Nagy spinű objektumok
  • Sokrészecskés rendszerek
  • Einstein, Podolsky és Rosen „paradoxonja”
  • Kísérletek fotonokkal: egy probléma a relativitással kapcsolatban?
  • Schrödinger-egyenlet, Dirac-egyenlet
  • Kvantum-mezőelmélet
  • Schrödinger macskája
  • Különféle álláspontok a létező kvantumelméletben
  • Mi marad nekünk?
• chevron_right7. Kozmológia és az idő aránya
  • Az idő folyása
  • Az entrópia elkerülhetetlen növekedése
  • Mi az entrópia?
  • A második főtétel működésben
  • Az alacsony entrópia eredete a világegyetemben
  • Kozmológia és az ősrobbanás
  • Az ősi tűzgolyó
  • Megmagyarázza-e az ősrobbanás a második főtételt?
  • Fekete lyukak
  • A téridő-szingularitások szerkezete
  • Mennyire volt speciális a Nagy Robbanás?
• chevron_right8. Kutatjuk a kvantumgravitációt
  • Miért a kvantumgravitáció?
  • Mi van a Weyl-féle görbületi hipotézis mögött?
  • Időaszimmetria az állapotvektor-redukcióban
  • Hawking doboza: kapcsolat a Weyl-féle görbületi hipotézissel?
  • Mikor redukálódik az állapotvektor?
• chevron_right9. Igazi agyak és modellagyak
  • Milyen is az agy?
  • Hol van a tudatosság székhelye?
  • Agyhasításos kísérletek
  • Vaklátás
  • Információfeldolgozás a látókéregben
  • Hogyan működnek az idegi jelek?
  • Számítógépes modellek
  • Az agy alakíthatósága
  • Párhuzamos számítógépek és a tudatosság „egyetlen” volta
  • Van-e szerepe a kvantummechanikának az agyműködésben?
  • Kvantumszámítógépek
  • Túl a kvantumelméleten?
• chevron_right10. Hol rejtőzik az ész fizikája?
  • Mire való az értelem?
  • Mit tesz valójában a tudatosság?
  • Az algoritmusok természetes kiválasztódása?
  • A matematikai meglátás nemalgoritmikus természete
  • Ihlet, meglátás, eredetiség
  • A gondolkodás nem szóbeli jellege
  • Állati tudatosság?
  • Kapcsolat Platón világával
  • Egy nézet a fizikai valóságról
  • Determinizmus és erős determinizmus
  • Az emberszabású elv
  • Parkettázások és kvázikristályok
  • Egy lehetséges kapcsolat az agy alakíthatóságával
  • A tudatosság időkésései
  • Az idő különös szerepe a tudatos érzékelésben
  • Következtetés: egy gyermek nézőpontja
• Epilógus
• Irodalom

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 928 3

Az Európai Unió sajátos autonóm jogrendszerrel rendelkezik, amely jellemzői alapján elkülönül mind a tagállami, mind pedig a nemzetközi jogtól. Az uniós jog a Bíróság jogértelmező-jogfejlesztő gyakorlata, vagy a szerves jogfejlődés alapján kimunkált doktrínákkal rendelkezik, amelyek részben szokatlanok a belső jogokban, részben eltérő tartalommal használhatók. Az Európai Unió jogának alakításában egyaránt fontos szerepet játszanak a tagállamok és a jogalkotási felhatalmazással felruházott uniós intézmények. A jogalkotás eredményei azok az elsődleges, másodlagos és speciális jogforrások, amelyek ismerete fontos, hiszen mindennapi életünket, jogaink és kötelezettségeink alakulását is befolyásolják.

Az Európai Uniót a jog ereje tartja össze, ezért a sajátosan születő jogforrások érvényesülése szempontjából kiemelkedő jelentősége van az Európai Unió Bírósága által folytatott jogértelmező gyakorlatnak. Az Európai Unió Bírósága összetett feladatot lát el, sokféle eljárási formában biztosítja az uniós polgárok, a tagállamok és az uniós intézmények részére a joghoz jutást. Kiemelkedő jelentőségű az eljárások közül az előzetes döntéshozatali eljárás, ez a tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága közötti sajátos együttműködés, amelynek célja az uniós jog egységes értelmezésének és érvényesülésének biztosítása.

Az Európai Unió sokféle jogot biztosít közvetlenül a polgárai számára. Az egységes belső piac arra épül, hogy hozzájuthatunk más tagállam termékeihez, az Unión belül szabadon mozoghatunk, vállalhatunk munkát más tagállamban, a diákok széles körben kapnak lehetőséget tanulmányaik más tagállamban történő folytatására. A szakképesítések, diplomák kölcsönös elismerése hozzásegíti a munkavállalókat és vállalkozókat az európai mobilitáshoz. A vállalkozások más tagállamban is nyújthatnak szolgáltatásokat, ott szabadon letelepedhetnek, és a határon átnyúló tőkemozgások útjában álló akadályok is lebontásra kerülnek. A vállalkozások és a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartja és védi a gazdasági verseny tisztességes feltételeit rendező szabályozás. Ez a könyv ezekben a témakörökben segíti az tájékozódást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/europai-jog-az-europai-unio-jogrendszere//