1. A delimitatív akcióminőségű igék az ún. expresszív szóképző igeosztályok egyik csoportját alkotják. Ezt az expresszivitást a szubjektív jelentéselem váltja ki, amely vonatkozhat 1) a cselekvés idejére vagy 2) a cselekvés emocionális értékelésére. A szubjektív elem nemcsak stilisztikailag árnyalja, gazdagítja a delimitatív igék jelentését, hanem előtérbe kerülése jelentésváltozásokat is előidézhet bennük. Mind a cselekvés idejének szubjektív felfogása, mind pedig a cselekvés emocionális értékelése a delimitatív igék alapjelentéséből, a пo- igekötő kicsinyítő hatásából, képességéből eredeztethető. Török Gábor szerint a diminutívák nem csupán az objektív kicsinység ábrázolására szolgálnak a nyelvünkben, hanem a beszélő érzelmi állásfoglalását is kifejezik, pl. a „fiúcska = kedves (édes, aranyos, drága, bájos) kis fiú” (Török 1976: 80–83). Ez az érzelmi többlet, a pozitív értékelés expresszív többletjelentése a képzésmódból, a kicsinyítő formánsokból, az igék vonatkozásában a kicsinyítő пo- igekötőből származik. Az orosz nyelvészek a пo- igekötőnek ezt a fontos járulékos jelentéspotenciáját nem veszik észre; innen az a bizonytalanság, amely a delimitatív igék jelentésének megítélésében tapasztalható.