Az egyes nyelvi szimbólumok a diskurzusvilágban nyernek értelmezést. A diskurzusvilág egy olyan mentális modell, amelyet a nyelvi szimbólumok, valamint a beszédszituációra és a diskurzus témájára vonatkozó kontextuális ismeretek együttesen alakítanak ki (vö. Tolcsvai Nagy 2001: 121–125, Tátrai 2011: 31). A diskurzusvilágot Langacker olyan mentális modellként határozza meg, „amely magába foglalja mindazon elemeket és viszonylatokat, amelyeken a kommunikáció alapul, és amelyeken a megnyilatkozó és a befogadó egyaránt osztozik a diskurzus folyamatának egy adott pontján” (Langacker 2001: 144).1 Langacker elgondolása szerint minden elemi mondat felfogható olyan instrukcióként, amelynek feladata az éppen adott diskurzusvilág módosítása. A diskurzusok így elemi mondatok olyan szekvenciáinak tekinthetők, amelyek pontról pontra módosítják, tovább építik a korábbi megnyilatkozásokkal már megképzett diskurzusvilágot. Hangsúlyozandó, hogy a diskurzusvilág itt követett értelmezésében a kommunikáció résztvevőinek csak azon háttérismeretei válnak a diskurzusvilág részévé, amelyeket a használatba vett nyelvi szimbólumok mozgósítanak. Vagyis a résztvevőknek a diskurzus témájával kapcsolatos ismeretei nem tekinthetők automatikusan a diskurzusvilág részének.