Kiss György

A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme

(Egy lehetséges megközelítés a munkajogviszony tartalmának vizsgálatához)


Az l.c. operarum a mandatum viszonylatában

A munka fentiek szerinti megítélése teljesen eltérő volt a szabad szellemi tevékenység értékelésétől, amelynek mindig magas presztízse volt.1 Ebbe a körbe számos szellemi – de akár egyéb – tevékenység tartozott. Watson a mandatum eredetének elemzése során a másik fél megbízásából származó tevékenységeket mind a közjogban, mind a magánjogban vizsgálja. Munkájában érinti az állam nevében működő hadsereg és haditengerészet tevékenységét. A katonák és a tengerészek nem saját nevükben, hanem az állam helyett és nevében jártak el. Jogviszonyuk tartalma távol állt a magánjogi mandatum tartalmától, mások voltak a jogok és kötelességek, valamint a felelősség intézménye is. Egy azonban kétségtelen, hogy jogviszonyuk tartalma még távolabb állt az l.c. operarum tartalmától. Ami a közjogi értelemben vett mandatum-ot illeti, azt a katonai rendet, amely cselekvési lehetőséget adott a katonának vagy a tengerésznek, lehet ugyan mandatum-nak nevezni, de ennek semmi köze nem volt a magánjogi megbízási szerződéshez.2 Hasonlóan az állam nevében tevékenykedtek a köztisztviselők, azonban jogaik, privilégiumaik és kötelességeik szintén lényegesen különböztek a magánjogi szerződés alapján más részére eljáró személyek jogviszonyának tartalmától. Watson azonban két fontos közös tényezőre irányítja rá a figyelmet, nevezetesen a bizalomra a kötelességteljesítés során és a lojalitásra, a barátságra (amicitia), amelyek az l.c. operarum intézményének nem voltak szignifikáns elemei.3

A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 295 923 8

A monográfia célja a munkajogviszony kontraktuális alapjának újragondolása. A munkaszerződésnek a magánjogba történő beillesztése ugyanis olyan feszültséget keltett, amely a klasszikus szerződési tan alapján nem volt feloldható. A munkaszerződés mellérendeltségi és a munkajogviszony alá-fölérendeltségi jellegének lényegi különbözősége idővel magával hozta a munkavállaló védelme intézményrendszerének a kialakulását, amelynek elfogadása jogdogmatikai problémákat indukált. Mivel a védelem alapvetően közjogi eszközökkel valósult meg, több alkalommal megkérdőjeleződött a munkajognak a magánjog rendszerében való helye, és felerősödött a munkajog szociális jogi minősítése. Ezen a helyzeten ugyan lényegesen változtatott az ún. kollektív munkajog megjelenése, de egyes intézményeinek (kollektív szerződés, üzemi alkotmányjog, sztrájkjog) leképezése a tradicionális magánjog eszközeivel újabb kérdéseket vetett fel.

A múlt század hetvenes éveiben egy új szerződéses elmélet bontakozott ki. A relational contract teóriája a hosszú távú együttműködésre, a tartós szerződésekre (Dauerschuldvertrag vagy Langzeitvertrag, long-term contract), a szerződés ún. incomplete tartalmára, és a kapcsolatnak a változó körülmények közötti fenntartására épül. Természetesen nem minden típusú szerződés írható le a relational contract indikátoraival, ugyanakkor egyre gyakrabban merül fel a munkaszerződés relational contract-ként való minősítése, annak ellenére, hogy a legújabb munkavégzési, foglalkoztatási(?) módszerek ennek ellentmondani látszanak.

A szerző elsősorban azt vizsgálja, hogy az egyéni munkajogviszonyt jellemző alá-fölérendeltség ellenére, létezik-e olyan összetartó erő a munkaszerződés alanyai között, amely a felek kapcsolatát a magánjogi szerződés klasszikus elvei alapján képes meghatározni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-a-foglalkoztatas-rugalmassaga-es-a-munkavallaloi-jogallas-vedelme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave