Kiss György

A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme

(Egy lehetséges megközelítés a munkajogviszony tartalmának vizsgálatához)


A Dresdner Entwurf megoldása, jelentősége

Mindezek után a kérdés mégis az, hogy a születendő BGB hogyan tudta érvényesíteni ezeket a követelményeket, vagy inkább elvárásokat a saját szerződéses rendszerében, a szerződés által. A BGB tárgyalását megelőzően nem mellőzhető az 1863 és 1866 között készült Dresdner Entwurf einen allgemeinen Obligationenrechts, azért sem, mert a BGB első tervezete kötelmi jog részének megalkotásánál segítségül szolgált.1 A tervezet ugyanis kimerítő részletességgel szabályozza a bérleti szerződést, azonban szigorúan a dologbérletre korlátozottan (538–575. §), majd a haszonbérletet (576–589. §), és ezektől szerkezetileg is elkülönítetten azokat a szerződéseket, amelyeknek tárgya valamilyen szolgáltatás vagy mű (eredmény) teljesítése ellenérték fejében.2 Ez a fejezet öt részre tagozódik, és magába foglalja a szolgálati szerződést (Dienstverdingung), a vállalkozási szerződést (Werkverdingung), a kiadói szerződést (Verlagsvertrag), az alkuszi szerződést (Mäklervertrag) és végezetül a díjkitűzést (Auslobung).

A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 295 923 8

A monográfia célja a munkajogviszony kontraktuális alapjának újragondolása. A munkaszerződésnek a magánjogba történő beillesztése ugyanis olyan feszültséget keltett, amely a klasszikus szerződési tan alapján nem volt feloldható. A munkaszerződés mellérendeltségi és a munkajogviszony alá-fölérendeltségi jellegének lényegi különbözősége idővel magával hozta a munkavállaló védelme intézményrendszerének a kialakulását, amelynek elfogadása jogdogmatikai problémákat indukált. Mivel a védelem alapvetően közjogi eszközökkel valósult meg, több alkalommal megkérdőjeleződött a munkajognak a magánjog rendszerében való helye, és felerősödött a munkajog szociális jogi minősítése. Ezen a helyzeten ugyan lényegesen változtatott az ún. kollektív munkajog megjelenése, de egyes intézményeinek (kollektív szerződés, üzemi alkotmányjog, sztrájkjog) leképezése a tradicionális magánjog eszközeivel újabb kérdéseket vetett fel.

A múlt század hetvenes éveiben egy új szerződéses elmélet bontakozott ki. A relational contract teóriája a hosszú távú együttműködésre, a tartós szerződésekre (Dauerschuldvertrag vagy Langzeitvertrag, long-term contract), a szerződés ún. incomplete tartalmára, és a kapcsolatnak a változó körülmények közötti fenntartására épül. Természetesen nem minden típusú szerződés írható le a relational contract indikátoraival, ugyanakkor egyre gyakrabban merül fel a munkaszerződés relational contract-ként való minősítése, annak ellenére, hogy a legújabb munkavégzési, foglalkoztatási(?) módszerek ennek ellentmondani látszanak.

A szerző elsősorban azt vizsgálja, hogy az egyéni munkajogviszonyt jellemző alá-fölérendeltség ellenére, létezik-e olyan összetartó erő a munkaszerződés alanyai között, amely a felek kapcsolatát a magánjogi szerződés klasszikus elvei alapján képes meghatározni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-a-foglalkoztatas-rugalmassaga-es-a-munkavallaloi-jogallas-vedelme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave