Tartalomjegyzék

• A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme (Egy lehetséges megközelítés a munkajogviszony tartalmának vizsgálatához)
• Impresszum
• Ajánlás
• Előszó
• chevron_rightBevezetés
  • 1. Általános helyzetfelmérés
  • chevron_right2. A munkajog lehetséges jövőbeli irányai
    • 2.1. A tradicionális munkajog megtartásának esélyei
    • 2.2. A „nem-klasszikus”, „atipikus” foglalkoztatási-munkavállalási módszerek hatása a munkajogra
    • 2.3. A munkaszerződés sajátosságait felhasználva visszatérés a klasszikus szerződési elvekhez
  • 3. Előzetes értékelés
• chevron_rightI. Fejezet: A munkaszerződés múltbeli gyökerei
  • chevron_right1. A locatio conductio operarum mint a későbbi munkaszerződés dogmatikai alapja
    • 1.1. A locatio conductio egységének versus trichotómiájának problematikája
    • 1.2. A munka értékelése a római társadalomban
    • 1.3. Az l.c. operarum a mandatum viszonylatában
    • 1.4. Az l.c. operarum az l.c. operis viszonylatában
    • 1.5. Az l.c. operarum tartalma, a felek ígérete
  • chevron_right2. A bérleti konstrukció továbbélése a XIX. században, a nagy magánjogi kodifikációk eredményei
    • 2.1. Bevezetés
    • chevron_right2.2. A bérlet teóriája a francia munkajogban
      • 2.2.1. Pothier szerződéstana
      • 2.2.2. A bérlet szabályozása a Code Civil-ben
      • 2.2.3. A munkaszerződés a Code du Travail-ban
    • chevron_right2.3. A bérlet továbbélése a pandektajogban
      • 2.3.1. Bevezető gondolatok a pandektisztikáról
      • 2.3.2. A pandektajog a bérletről: Puchta és Windscheid tanítása a bérletről
      • 2.3.3. Jhering értékelése a célelmélet alapján
      • 2.3.4. A Dresdner Entwurf megoldása, jelentősége
      • 2.3.5. A BGB óvatos nyitása
      • 2.3.6. Gierke kritikája
      • 2.3.7. Pothoff a munkajog problémájáról
      • 2.3.8. Lotmar munkaszerződés értelmezése
      • 2.3.9. Sinzheimer a munkajog jogrendszerbeli helyéről, önállóságáról
    • chevron_right2.4. A master-servant kapcsolat az angol common law rendszerében
      • 2.4.1. Kiindulópont: a contract
      • 2.4.2. A master és servant viszonya a korai common law rendszerében
      • 2.4.3. A contract of employment megjelenése a master-servant talaján
• chevron_rightII. Fejezet: Az ígéret jelentősége a munkaszerződés tartalmában, hatása a munkajogviszonyra
  • chevron_right1. Az ígéret általános problematikája
    • 1.1. Bevezetés
    • 1.2. Az ígéret fogalmi összetevőiről általában
    • chevron_right1.3. Az ígéret kötőereje
      • 1.3.1. Az ígéret történeti fejlődése annak kötőereje kontextusában – különös tekintettel a jogügylet keletkezésére
      • 1.3.2. A promise a common law rendszerében
      • 1.3.3. Az ígéret fogalmának és hatásának fejlődése az európai kontinentális jogban – természetjogi előképek
      • 1.3.4. Pothier a szerződésről és az ígéretről
      • 1.3.5. Az ígéret kötőereje a német jogban, a BGB megoldása
  • chevron_right2. Az ígéret a munkajogban
    • chevron_right2.1. Az ígéret eltérő dimenziói/rétegei a munkajogban
      • 2.1.1. A „munkához való jog” problematikája – avagy az államcél ígéret nélkülisége
      • 2.1.2. A munkáltató foglalkoztatási kötelessége a munkaszerződés kötelező tartalma alapján – a kötelező „ígérettétel”
      • 2.1.3. A munkáltató foglalkoztatási kötelessége mint implied term
      • 2.1.4. A jogalkalmazás hatása a német jogban
      • 2.1.5. A klauzulák ambivalens szerepe a francia jogban
    • 2.2. Létezhet-e kiterjesztő értelmezése a munkajogviszony rugalmas stabilitásának?
• chevron_rightIII. Fejezet: A szerződés (tanának) fázisai – a klasszikus szerződéstől a relational contract-ig; konvergenciák és divergenciák
  • 1. A szerződés tartalmának átalakulása, hatása a munkaszerződésre, illetve a munkajogviszonyra
  • chevron_right2. A relational contract elmélete, kialakulása, hatása és kritikája
    • 2.1. A relational contract theory kimunkálásának előzményei, lehetséges okai
    • 2.2. A relational contract elméletének összetettsége
    • chevron_right2.3. A relational contract kritikai elemzése
      • 2.3.1. Eisenberg kritikája a relational contract és a law of relational contract vonatkozásában
      • 2.3.2. Posner elemzése a felek kapcsolatai, a jogi és a nem jogi következmények szemszögéből
      • 2.3.3. A relational contract-ra vonatkozó néhány megjegyzés – egyéb szempontok alapján
• chevron_rightIV. Fejezet: A tradicionális munkajogviszony jellemzői – A munkajogviszony karakterének fő meghatározói: az alá-fölérendeltség és a jogviszony tartam jellege
  • chevron_right1. A munkajogviszony tartalmát meghatározó alá-fölérendeltség
    • 1.1. Az alá-fölérendeltség jogi természetéről
    • 1.2. Az alá-fölérendeltség kompenzálása a magánjogban – a munkavállaló jogállásához hasonló szerződő fél védelme
  • 2. A munkajogviszony tartam jellege
• chevron_rightV. Fejezet: A munkajogviszony tartalmának alakítási lehetőségei – a rugalmas stabilitás eszközei
  • 1. A magánjogi jogviszony tartalmának alakítási lehetőségeiről általában
  • chevron_right2. Az alakító jog rendeltetése és működése a munkajogviszonyban
    • 2.1. A munkajogban ható alakító jog a tradicionális magánjog és az egyoldalú alávetettséget kifejező munkajog relációjában – általános áttekintés
    • chevron_right2.2. A Direktionsrecht a német munkajogban – einseitige Leistungsbestimmung – einseitige Leitungsmacht
      • 2.2.1. A probléma exponálása a hatvanas és a hetvenes években
      • 2.2.2. A munkáltatói vezetői hatalom és a munkaszerződés kapcsolatának új megközelítése három évtizeddel később
    • chevron_right2.3. A klauzulák jelentősége a francia munkajogban
      • 2.3.1. A jogforrási hierarchia szerepe a munkajogviszony tartalmának alakításában; a munkaszerződés prioritása közjogi segítséggel
      • 2.3.2. A munkaszerződés módosítása és a munkajogviszony teljesítési feltételeinek változtatása közötti különbség
    • chevron_right2.4. Az implied terms mint kiindulópont az angol szerződési jogban
      • 2.4.1. Mi a rendeltetése az implied terms-nek?
      • 2.4.2. Az implied terms szerepe a munkaszerződésben
      • 2.4.3. A teljesítési feltételek egyoldalú alakításának joga és az implied terms kapcsolata
• chevron_rightVI. Fejezet: A munkaszerződés mint relational contract
  • 1. A relational contract hatása a munkajogra
  • chevron_right2. A munkaszerződés minősítése a relational contract kritériumainak tükrében
    • 2.1. A munkaszerződés elemzése önmagában, joghatása nélkül
    • 2.2. A munkaszerződés joghatása a munkajogviszony és a relational contract jogviszonyai
  • chevron_right3. A munkajog tartalmi követelményei a relational contract theory alapján
    • 3.1. A munkajog struktúrája, az individuális és a kollektív munkajog egysége; avagy kik lehetnek valójában a relational contract alanyai a munkajogban?
    • chevron_right3.2. A szerződés tartalmi kontrollja, a tisztességtelen szerződési feltételek problematikája a munkajogban
      • 3.2.1. A német jog megoldása az Allgemeine Geschäftsbedingungen alkalmazhatóságára a munkajogban
      • 3.2.2. A munkajog és az általános szerződési feltételek összefüggése a francia jogban
      • 3.2.3. A munkajog és az általános szerződési feltételek összefüggése az angol jogban
    • 3.3. A munkajogviszony rugalmas stabilitása a munkajogviszony gazdasági okok miatti megszüntetésének tükrében
  • 4. Létezik-e, illetve szükséges-e new social contract? – Összegzés
• Irodalom
• Summary
• Zusammenfassung

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 295 923 8

A monográfia célja a munkajogviszony kontraktuális alapjának újragondolása. A munkaszerződésnek a magánjogba történő beillesztése ugyanis olyan feszültséget keltett, amely a klasszikus szerződési tan alapján nem volt feloldható. A munkaszerződés mellérendeltségi és a munkajogviszony alá-fölérendeltségi jellegének lényegi különbözősége idővel magával hozta a munkavállaló védelme intézményrendszerének a kialakulását, amelynek elfogadása jogdogmatikai problémákat indukált. Mivel a védelem alapvetően közjogi eszközökkel valósult meg, több alkalommal megkérdőjeleződött a munkajognak a magánjog rendszerében való helye, és felerősödött a munkajog szociális jogi minősítése. Ezen a helyzeten ugyan lényegesen változtatott az ún. kollektív munkajog megjelenése, de egyes intézményeinek (kollektív szerződés, üzemi alkotmányjog, sztrájkjog) leképezése a tradicionális magánjog eszközeivel újabb kérdéseket vetett fel.

A múlt század hetvenes éveiben egy új szerződéses elmélet bontakozott ki. A relational contract teóriája a hosszú távú együttműködésre, a tartós szerződésekre (Dauerschuldvertrag vagy Langzeitvertrag, long-term contract), a szerződés ún. incomplete tartalmára, és a kapcsolatnak a változó körülmények közötti fenntartására épül. Természetesen nem minden típusú szerződés írható le a relational contract indikátoraival, ugyanakkor egyre gyakrabban merül fel a munkaszerződés relational contract-ként való minősítése, annak ellenére, hogy a legújabb munkavégzési, foglalkoztatási(?) módszerek ennek ellentmondani látszanak.

A szerző elsősorban azt vizsgálja, hogy az egyéni munkajogviszonyt jellemző alá-fölérendeltség ellenére, létezik-e olyan összetartó erő a munkaszerződés alanyai között, amely a felek kapcsolatát a magánjogi szerződés klasszikus elvei alapján képes meghatározni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-a-foglalkoztatas-rugalmassaga-es-a-munkavallaloi-jogallas-vedelme//