Kiss György

A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme

(Egy lehetséges megközelítés a munkajogviszony tartalmának vizsgálatához)


Bevezetés

Az ígéret (promise, das Versprechen, promesse) jogintézményének feldolgozása a szerződési jog egyik legösszetettebb feladata.1 Ennek egyik oka, hogy az ígéret és a szerződés közötti kapcsolat mind az elméletben, mind a gyakorlatban meglehetősen eltérő megítélésben részesül,2 továbbá magának az ígéretnek, illetve az ígéret egyes típusainak kötőerejét is különböző módon értelmezik. Az ígéret a szerződés több létszakán keresztül húzódhat, így a pre-kontraktuális fázistól kezdve a teljesítés időszakán át lehet post-kontraktuális hatása is. Így az ígéret nemcsak a szerződés alapítására, hanem alakítására is jelentős hatással van, különös tekintettel a tartós jogviszonyt keletkeztető szerződések esetében, amelyek tartalma a kifejezett feltételek mellett számos hallgatólagos, mintegy beleértett feltételt (implied terms) is tartalmaz. Az ígéret jelentőségét és feldolgozásának viszonylagos bonyolultságát az is mutatja, hogy egyes elemzésekből úgy tűnik, mintha valamilyen teljesen önálló jogintézmény lenne, ugyanakkor többen kiemelik, hogy – különösen joghatásában – nem választható el az adott szerződés típusától, karakterétől.3 Továbbá, korántsem mellékes az egyes jogrendek szerződésről vallott felfogása, valamint a szerződés jogának fejlődéstörténete, egyes dogmák fokozatos átalakulása.4

A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 295 923 8

A monográfia célja a munkajogviszony kontraktuális alapjának újragondolása. A munkaszerződésnek a magánjogba történő beillesztése ugyanis olyan feszültséget keltett, amely a klasszikus szerződési tan alapján nem volt feloldható. A munkaszerződés mellérendeltségi és a munkajogviszony alá-fölérendeltségi jellegének lényegi különbözősége idővel magával hozta a munkavállaló védelme intézményrendszerének a kialakulását, amelynek elfogadása jogdogmatikai problémákat indukált. Mivel a védelem alapvetően közjogi eszközökkel valósult meg, több alkalommal megkérdőjeleződött a munkajognak a magánjog rendszerében való helye, és felerősödött a munkajog szociális jogi minősítése. Ezen a helyzeten ugyan lényegesen változtatott az ún. kollektív munkajog megjelenése, de egyes intézményeinek (kollektív szerződés, üzemi alkotmányjog, sztrájkjog) leképezése a tradicionális magánjog eszközeivel újabb kérdéseket vetett fel.

A múlt század hetvenes éveiben egy új szerződéses elmélet bontakozott ki. A relational contract teóriája a hosszú távú együttműködésre, a tartós szerződésekre (Dauerschuldvertrag vagy Langzeitvertrag, long-term contract), a szerződés ún. incomplete tartalmára, és a kapcsolatnak a változó körülmények közötti fenntartására épül. Természetesen nem minden típusú szerződés írható le a relational contract indikátoraival, ugyanakkor egyre gyakrabban merül fel a munkaszerződés relational contract-ként való minősítése, annak ellenére, hogy a legújabb munkavégzési, foglalkoztatási(?) módszerek ennek ellentmondani látszanak.

A szerző elsősorban azt vizsgálja, hogy az egyéni munkajogviszonyt jellemző alá-fölérendeltség ellenére, létezik-e olyan összetartó erő a munkaszerződés alanyai között, amely a felek kapcsolatát a magánjogi szerződés klasszikus elvei alapján képes meghatározni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-a-foglalkoztatas-rugalmassaga-es-a-munkavallaloi-jogallas-vedelme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave