Kiss György

A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme

(Egy lehetséges megközelítés a munkajogviszony tartalmának vizsgálatához)


Az ígéret kötőereje a német jogban, a BGB megoldása

Az ígéret (Versprechen) és a szerződés (Vertrag) kapcsolata sajátosan alakul a német jogban, amelynek történeti előzménye – a pandektisztikán túl – elsősorban a BGB megalkotásának időszakára nyúlik vissza.1 A pandektisztikát azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen a korábbi természetjogi felfogáshoz képest éppen a pandektisztikában következett be egy „szekuláris” paradigmaváltás az ún. Willenserklärungsmodell tekintetében.2 Savigny a római jog adaptációját tartalmazó munkájának harmadik kötetében foglalkozik a jogügylet (Rechtsgeschäft) problematikájával.3 Ennek keretében adja meg a szerződés általános fogalmát, amely szerint „Vertrag ist die Vereinigung mehrerer zu einer übereinstimmenden Willenserklärung, wodurch ihre Rechtsverhältnisse bestimmt werden”.4 Ehhez a definícióhoz két megjegyzés szükséges. Az egyik, hogy Savigny különbséget tesz az egybehangzó – az egymással összhangban lévő – akaratnyilatkozat, és az olyan akaratnyilatkozat között, amely kizárólag egy személytől származik. A másik, hogy a hivatkozott szerződésfogalom nem csupán a kötelmi jogra, hanem a dologi jogra, a családjogra vonatkoztatva is megfogalmazódott, és hatással volt a nemzetközi jog szerződéseire is.5 Savigny definiálja a kötelmi szerződést6 – amely levezethető az általános szerződésfogalomból – egy rövid mondatrésszel megtoldva: „wodurch unter ihnen eine Obligation entstehen soll”.

A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 295 923 8

A monográfia célja a munkajogviszony kontraktuális alapjának újragondolása. A munkaszerződésnek a magánjogba történő beillesztése ugyanis olyan feszültséget keltett, amely a klasszikus szerződési tan alapján nem volt feloldható. A munkaszerződés mellérendeltségi és a munkajogviszony alá-fölérendeltségi jellegének lényegi különbözősége idővel magával hozta a munkavállaló védelme intézményrendszerének a kialakulását, amelynek elfogadása jogdogmatikai problémákat indukált. Mivel a védelem alapvetően közjogi eszközökkel valósult meg, több alkalommal megkérdőjeleződött a munkajognak a magánjog rendszerében való helye, és felerősödött a munkajog szociális jogi minősítése. Ezen a helyzeten ugyan lényegesen változtatott az ún. kollektív munkajog megjelenése, de egyes intézményeinek (kollektív szerződés, üzemi alkotmányjog, sztrájkjog) leképezése a tradicionális magánjog eszközeivel újabb kérdéseket vetett fel.

A múlt század hetvenes éveiben egy új szerződéses elmélet bontakozott ki. A relational contract teóriája a hosszú távú együttműködésre, a tartós szerződésekre (Dauerschuldvertrag vagy Langzeitvertrag, long-term contract), a szerződés ún. incomplete tartalmára, és a kapcsolatnak a változó körülmények közötti fenntartására épül. Természetesen nem minden típusú szerződés írható le a relational contract indikátoraival, ugyanakkor egyre gyakrabban merül fel a munkaszerződés relational contract-ként való minősítése, annak ellenére, hogy a legújabb munkavégzési, foglalkoztatási(?) módszerek ennek ellentmondani látszanak.

A szerző elsősorban azt vizsgálja, hogy az egyéni munkajogviszonyt jellemző alá-fölérendeltség ellenére, létezik-e olyan összetartó erő a munkaszerződés alanyai között, amely a felek kapcsolatát a magánjogi szerződés klasszikus elvei alapján képes meghatározni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-a-foglalkoztatas-rugalmassaga-es-a-munkavallaloi-jogallas-vedelme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave