Kiss György

A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme

(Egy lehetséges megközelítés a munkajogviszony tartalmának vizsgálatához)


A klauzulák ambivalens szerepe a francia jogban

A foglalkoztatási kötelességet illetően a francia munkajogban hosszú ideig szintén az a szemlélet volt uralkodó, hogy a munkaadót nem terheli foglalkoztatási kötelesség. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a munkáltató foglalkoztatási kötelességének kifejezett tagadása sem követhető nyomon a francia munkajogban. Sőt, az összehasonlító kommentárirodalom Despax és Rojot nevével jelzett francia fejezetében a munkaszerződésben megállapodott munkával történő ellátás a munkáltató egyik fő kötelességeként olvasható.1 A szerzők ugyanakkor megállapítják, hogy ez a kötelesség magyarázatot igényel. E kötelességnek ugyanis csupán annak kell megfelelnie, amiért a munkavállalóval szerződést kötöttek, nevezetesen a munkavállaló munkavégzési kötelességének.2 Ezzel együtt a szerzők hangsúlyozzák, hogy a munkáltatót ez a kötelesség csak a kötelező munkaidő tartama alatt terheli, de a munkáltató nem követ el kötelességszegést, ha a foglalkoztatást ez idő alatt nem tudja biztosítani. Sőt, az átmeneti foglalkoztatás hiánya még a munkaszerződés felfüggesztését is magával hozhatja.3 Ez utóbbit a korai gyakorlat elismerte, később ez a megoldás háttérbe szorult, ugyanakkor kétségtelen, hogy a munkával ellátás problematikája egészen a nyolcvanas évek végéig a francia munkajogban nem a munkavállaló személyiségi jogainak, hanem a munkáltató gazdasági vállalkozási kockázatának az oldaláról jelent meg.4

A foglalkoztatás rugalmassága és a munkavállalói jogállás védelme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 295 923 8

A monográfia célja a munkajogviszony kontraktuális alapjának újragondolása. A munkaszerződésnek a magánjogba történő beillesztése ugyanis olyan feszültséget keltett, amely a klasszikus szerződési tan alapján nem volt feloldható. A munkaszerződés mellérendeltségi és a munkajogviszony alá-fölérendeltségi jellegének lényegi különbözősége idővel magával hozta a munkavállaló védelme intézményrendszerének a kialakulását, amelynek elfogadása jogdogmatikai problémákat indukált. Mivel a védelem alapvetően közjogi eszközökkel valósult meg, több alkalommal megkérdőjeleződött a munkajognak a magánjog rendszerében való helye, és felerősödött a munkajog szociális jogi minősítése. Ezen a helyzeten ugyan lényegesen változtatott az ún. kollektív munkajog megjelenése, de egyes intézményeinek (kollektív szerződés, üzemi alkotmányjog, sztrájkjog) leképezése a tradicionális magánjog eszközeivel újabb kérdéseket vetett fel.

A múlt század hetvenes éveiben egy új szerződéses elmélet bontakozott ki. A relational contract teóriája a hosszú távú együttműködésre, a tartós szerződésekre (Dauerschuldvertrag vagy Langzeitvertrag, long-term contract), a szerződés ún. incomplete tartalmára, és a kapcsolatnak a változó körülmények közötti fenntartására épül. Természetesen nem minden típusú szerződés írható le a relational contract indikátoraival, ugyanakkor egyre gyakrabban merül fel a munkaszerződés relational contract-ként való minősítése, annak ellenére, hogy a legújabb munkavégzési, foglalkoztatási(?) módszerek ennek ellentmondani látszanak.

A szerző elsősorban azt vizsgálja, hogy az egyéni munkajogviszonyt jellemző alá-fölérendeltség ellenére, létezik-e olyan összetartó erő a munkaszerződés alanyai között, amely a felek kapcsolatát a magánjogi szerződés klasszikus elvei alapján képes meghatározni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-a-foglalkoztatas-rugalmassaga-es-a-munkavallaloi-jogallas-vedelme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave