Tartalomjegyzék

• Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban
• Impresszum
• chevron_rightI. A kulturális turizmus aktuális trendjei, fejlődési irányai
  • chevron_right1. Új perspektívák a kulturális turizmusban: az innovatív vonzerőfejlesztés lehetőségei
    • 1.1. Bevezetés
    • 1.2. Kulturális turizmus a változás útján
    • chevron_right1.3. A kulturális turizmus trendjei és új irányai
      • 1.3.1. Transzformatív turizmus
      • 1.3.2. Kulturális túlturizmus
      • 1.3.3. Digitalizáció a kulturális turizmusban
      • 1.3.4. Fogyasztói trendek
      • 1.3.5. Kulturálisfesztivál-turizmus
      • 1.3.6. Városi turizmus
      • 1.3.7. Kulturális örökség
      • 1.3.8. Alternatív (niche) turizmus
    • 1.4. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right2. Innovatív megoldások az attrakciófejlesztésben, a kiterjesztett valóság szerepe a látogatói élmény növelésében
    • 2.1. Bevezetés
    • 2.2. Ipar 4.0-megoldások – kulcstechnológiák és alkalmazási lehetőségeik
    • chevron_right2.3. A kiterjesztett valóság a turisztikai attrakciók szolgálatában
      • 2.3.1. A turisztikai fogyasztói szokások változása az Ipar 4.0-megoldások révén
      • 2.3.2. Információszerzés, navigáció turisztikai célú utazások alkalmával
      • 2.3.3. Múzeumi élmények új dimenzióban
      • 2.3.4. A kiterjesztett valóság a szálláshely- és vendéglátás-szolgáltatások területén
    • 2.4. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right3. A múzeumok desztinációfejlesztő hatása
    • 3.1. Bevezetés
    • 3.2. A múzeumok szerepe a desztinációfejlesztésben
    • chevron_right3.3. Globális múzeumi franchise-rendszerek
      • 3.3.1. Louvre Abu Dhabi
      • 3.3.2. A múzeum épülete
      • 3.3.3. A gyűjtemény
    • chevron_right3.4. Átfogó kulturális fejlesztések
      • chevron_right3.4.1. Guggenheim Múzeum, Bilbao
        • 3.4.1.1. A Solomon Guggenheim Alapítvány
        • 3.4.1.2. Helsinki Guggenheim Múzeum
    • chevron_right3.5. Kínai múzeum-boom
      • 3.5.1. Kínai Nemzeti Művészeti Múzeum (NAMOC)
    • 3.6. MuseumsQuartier, Bécs
    • 3.7. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right4. A magyarországi kastélyok és várak szerepe, gazdasági, turisztikai és társadalmi jelentősége
    • 4.1. Bevezetés
    • 4.2. Kastélyok és várak mint a turisztikai vonzerő-fejlesztés helyszínei
    • chevron_right4.3. A kastélyok és várak gazdasági jelentősége
      • chevron_right4.3.1. Társasági bevételek
        • 4.3.1.1. Helyszínlátogatásból származó alapbevételek
        • 4.3.1.2. Bevételt termelő programok, szolgáltatások
        • 4.3.1.3. Az épített történelmi örökség mint rendezvényhelyszín
      • chevron_right4.3.2. Munkahelyteremtés
        • 4.3.2.1. Közvetlen munkahelyteremtés
        • 4.3.2.2. Közvetett munkahelyteremtés
      • 4.3.3. Gazdaságélénkítő hatás
      • 4.3.4. Multiplikatív hatások
      • 4.3.5. Vidékfejlesztés
      • 4.3.6. Területfejlesztés
    • chevron_right4.4. A kastélyok és várak fejlesztéseinek társadalmi hatásai
      • 4.4.1. Identitáserősítés
      • 4.4.2. Műemlékvédelem, örökségmegőrzés mint szemléletformálás
      • 4.4.3. A kastélyok és a várak a nem formális oktatás színterei
      • 4.4.4. A kastélyok és várak mint közösségi terek
      • 4.4.5. A kastélyok a rekreáció színterei is
    • chevron_right4.5. A bevételtermelő képesség jövőbeli fokozása – egységes szolgáltatások bevezetése a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram (NKVP) helyszínein
      • 4.5.1. NKVP Legendárium
      • 4.5.2. NKVP Kertbirodalom
      • 4.5.3. NKVP Minivilág
      • 4.5.4. NKVP Kerékpáros Pont
      • 4.5.5. NKVP Lovaspont
      • 4.5.6. NKVP Kihíváspont
      • 4.5.7. NKVP Állatbarát kert
      • 4.5.8. NKVP Örökségpont
      • 4.5.9. NKVP Ajándékbolt
    • 4.6. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram helye és szerepe a NÖF mindennapi működésében
    • 4.7. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right5. A zene mint innovatív turisztikai vonzerő régiófejlesztő hatása
    • 5.1. Bevezetés
    • chevron_right5.2. A zene és a turizmus kapcsolata
      • 5.2.1. A zene mint világutazó turisztikai termék
      • 5.2.2. A zenei identitás és a kulturális turizmus kapcsolata
      • 5.2.3. A zeneturizmus megközelítése a turisztikai kínálat oldaláról
      • 5.2.4. A zeneturizmus megközelítése a turisztikai kereslet oldaláról
      • 5.2.5. A zeneturizmus régiófejlesztő hatása
    • 5.3. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right6. Fesztiválturizmus a hagyomány és a digitalizáció világában
    • 6.1. Bevezetés
    • chevron_right6.2. A fesztiválturizmus mint vonzerő
      • 6.2.1. A fesztivál fogalmi megközelítése
      • 6.2.2. A fesztiválok típusai
    • 6.3. A fesztiválturizmus-vonzerő élménydimenziói
    • 6.4. A fesztiválturizmus hagyományteremtő és innovatív fejlesztése
    • 6.5. Eltérések a fesztiválok hagyományteremtő és innovatív megközelítése és az észlelt élmények között
    • 6.6. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right7. A modern zarándoklat
    • 7.1. Bevezetés
    • 7.2. Zarándoklás, avagy az El Camino-jelenség
    • 7.3. Jó gyakorlatok az aktív-szakrális-spirituális turizmusban
    • 7.4. Felhasználási javaslat
    • 7.5. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
• chevron_rightII. Az innovatív vonzerőfejlesztés gyakorlati megvalósulásai a kulturális turizmus területén
  • chevron_right8. Dunai szállodahajó-turizmus, egy alternatív (niche) turisztikai termék
    • 8.1. Bevezetés
    • chevron_right8.2. Alternatív (niche) turizmus – alapfogalmak
      • 8.2.1. Szállodahajó-turizmus a Dunán – a kereslet és a kínálat sajátosságai
      • 8.2.2. A kínálat jellemzői
      • 8.2.3. A domináns piaci szereplők rövid ismertetése
      • 8.2.4. A kereslet jellemzői
    • 8.3. A dunai szállodahajózás számokban
    • 8.4. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right9. A Veszprém–Balaton 2023 EKF (Európa Kulturális Fővárosa) program és a kulturális vonzerő fejlesztése
    • 9.1. Bevezetés
    • chevron_right9.2. Kulturális stratégia; kulturális és kreatív szektorok, kapcsolat a gazdasági és szociális szektorokkal
      • 9.2.1. A dizájnvezérelt város koncepciója
      • 9.2.2. Városfejlesztés
      • 9.2.3. Gyermek- és családbarát város és régió
      • 9.2.4. A zöld környezet és a fenntarthatóság szinergiája
    • 9.3. VEB2023 EKF és infrastruktúra
    • 9.4. Összefoglalás, nemzetközi kitekintés
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right10. Magyarország a Dubaji Világkiállításon
    • 10.1. Bevezetés – a világkiállításokról
    • 10.2. A Dubaji Világkiállítás
    • 10.3. A Magyar Pavilon és kiállítása
    • 10.4. Gasztronómiai kínálat
    • 10.5. Sokszínű programok
    • 10.6. Diplomáciai lehetőségek
    • 10.7. Eredmények
    • 10.8. Összefoglalás
    • 10.9. Köszönetnyílvánítás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right11. Etnikai turizmus a Székelyföldön
    • chevron_right11.1. Bevezetés és az etnikai turizmus bemutatása
      • 11.1.1. A piac működése – az állam szerepvállalása a termék fejlesztésében
      • 11.1.2. A kereslet jellemzői
      • 11.1.3. A kínálat jellemzői – a vonzerő turizmusra gyakorolt hatása
    • 11.2. Gasztroturizmus
    • 11.3. Thanaturizmus
    • 11.4. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right12. Linz, mintatanulóból élménygenerátor
    • 12.1. Bevezetés
    • 12.2. Az EKF-program és a hozzá vezető út
    • 12.3. Megvalósítás
    • 12.4. Az eredmények számokban
    • 12.5. Az 5 dimenzió
    • 12.6. A turista nélküli turizmus
    • 12.7. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right13. Gasztroturisztikai vonzerők
    • 13.1. Bevezetés
    • 13.2. Éttermek és egyéb vendéglátóhelyek
    • 13.3. Gasztronómiai fesztiválok és rendezvények
    • 13.4. Gasztronómiai kiállítások, vásárok és kongresszusok
    • 13.5. Gasztronómiai versenyek
    • 13.6. Főzőtanfolyamok és workshopok
    • 13.7. Pincészetek és egyéb borturisztikai vonzerők
    • 13.8. Sör- és szeszfőzdék
    • 13.9. Termelők és termelői piacok
    • 13.10. Gasztronómiai vonatkozású múzeumok és tematikus parkok
    • 13.11. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right14. A szentendrei Skanzen mint turisztikai desztináció
    • 14.1. Bevezetés – a múzeumok szerepének megváltozása
    • 14.2. Új múzeumfelfogás: szolgáló, szolgáltató múzeum
    • 14.3. A turisztikai csomagok kialakítása
    • chevron_right14.4. A Skanzen brand építésének új elemei
      • 14.4.1. Közönségfogadási fejlesztések
      • 14.4.2. Aktív helyszínek
      • 14.4.3. Élő történelem
      • 14.4.4. Gyerek Skanzen
      • 14.4.5. Múzeumi boltok és vendéglátás
    • 14.5. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
• chevron_rightIII. Az aktív turizmus aktuális trendjei, fejlődési irányai
  • chevron_right15. Az aktív turizmus kiemelt termékeinek bemutatása – fogalmi lehatárolása, vonzerőfejlesztési elvei és várható trendjei
    • 15.1. Bevezetés
    • 15.2. Fogalmi lehatárolás
    • chevron_right15.3. Az aktív turizmus tevékenységeinek, termékeinek csoportosítása
      • 15.3.1. Gyalogos természetjárás
      • 15.3.2. Kerékpáros turizmus
      • 15.3.3. Vízi turizmus
      • 15.3.4. Síturizmus
      • 15.3.5. Vitorlás turizmus
      • 15.3.6. Lovas turizmus
    • 15.4. Az aktív turizmus vonzerőinek fejlesztési alapelvei
    • 15.5. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right16. A hazai gyalogos természetjárás innovatív attrakció- és vonzerőfejlesztésének történelmi áttekintése, a kutatási eredmények összegzése és esettanulmány a 21. századból
    • 16.1. Bevezetés
    • 16.2. A kiegyezéstől Trianonig
    • 16.3. Trianontól a második világháborúig
    • 16.4.1945. -től a rendszerváltásig
    • 16.5. A rendszerváltástól napjainkig
    • 16.6. Az átgondolt aktív turisztikai fejlesztések időszaka, kutatási eredmények
    • chevron_right16.7. Esettanulmány: a Galyatető Turistacentrum és a Galya-Kilátó
      • 16.7.1. A Galya-Kilátó átépítése
      • 16.7.2. A turistacentrum átalakítása és új üzemeltetési koncepciója
    • 16.8. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right17. A kerékpáros turizmus trendjei és hazai fejlesztési lehetőségei
    • 17.1. Bevezetés
    • 17.2. A kerékpáros turizmus fajtái
    • 17.3. Nemzetközi trendek a kerékpáros turizmusban
    • chevron_right17.4. A hazai kerékpáros turizmus jelenlegi helyzete
      • 17.4.1. Infrastruktúra
      • 17.4.2. Szolgáltatások
      • 17.4.3. SWOT-elemzés
    • 17.5. A kerékpáros turizmus fejlesztési lehetőségei
    • 17.6. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right18. A vízi turizmus vonzerejének fejlesztése itthon és a nagyvilágban
    • 18.1. Bevezetés
    • 18.2. A fő hazai vízitúra-helyszínek
    • 18.3. A vízi túrázók számára releváns turisztikai termékek
    • 18.4. Hazai vízi turisztikai vonzerőfejlesztési irányok
    • 18.5. Hazai jó példák
    • chevron_right18.6. Külföldi jó példák
      • 18.6.1. Moldva folyó, Csehország
      • 18.6.2. Mazuri-tóvidék, Lengyelország
      • 18.6.3. Whanganui Water Tour – Új-Zéland
    • 18.7. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right19. A síközpontokban rejlő turisztikai potenciál és annak négy évszakos kiaknázási lehetőségei
    • 19.1. Bevezetés
    • 19.2. A hazai síterepek jelenlegi vonzerői, piaca
    • 19.3. A hazai sípályák vonzerőfejlesztési lehetőségei
    • chevron_right19.4. A hazai síterepek fejlődési pályája, a négy évszakos fejlesztések előtérbe kerülése
      • 19.4.1. Eplény – Síaréna Vibe Park
      • 19.4.2. Mátraszentistván – Sípark
      • 19.4.3. Sátoraljaújhely
      • 19.4.4. Visegrád – Nagyvillám
    • chevron_right19.5. Nemzetközi jó példák sípályafejlesztésekhez
      • 19.5.1. Mariazeller Bürgeralpe (Ausztria)
      • 19.5.2. Miesenbach – Trailland (Ausztria)
      • 19.5.3. Winterberg (Németország)
      • 19.5.4. Dolní Morava (Csehország)
      • 19.5.5. Fieberbrunn-Timoks Park (Ausztria)
      • 19.5.6. LauserLand (Ausztria)
      • 19.5.7. Bialka Tatranska (Lengyelország)
      • 19.5.8. Ossiacher See – Kletterwald (Ausztria)
      • 19.5.9. St. Corona am Wechselben (Ausztria)
      • 19.5.10. Serfaus-Fiss-Ladis (Ausztria)
      • 19.5.11. Bukovel (Ukrajna)
    • 19.6. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right20. A lovas turizmus újrapozicionálása a 21. századi igényekhez igazodva
    • 20.1. Bevezetés
    • 20.2. A ló mint a lovas turista elengedhetetlen társa
    • 20.3. A lovas túrázás sajátosságai, lovas turisztikai attrakciók, termékek általánosságban
    • 20.4. A hazai lovas turizmus igazgatása, programok és intézkedések
    • 20.5. A hazai lovas túrázás vonzerőfejlesztési lehetőségei
    • 20.6. A hazai lovas túrázás vonzerőfejlesztésének jó példái
    • 20.7. Nemzetközi kitekintés
    • 20.8. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right21. A vitorlás turizmus hazai sajátosságai, fejlesztési lehetőségei
    • 21.1. Bevezetés
    • 21.2. A vitorlás turizmus fogalomrendszere, technikai háttere
    • 21.3. A vitorlás turizmust érintő tendenciák
    • 21.4. A vitorlás turizmus szervezeti háttere
    • 21.5. A vitorlás turizmus fejlődési lehetőségei
    • chevron_right21.6. A vitorlázás vonzerőfejlesztési kihívásai
      • 21.6.1. Hajózható vízfelületek hazánkban
      • 21.6.2. Infrastruktúra
      • 21.6.3. Képzés
      • 21.6.4. A jogi környezet hatása a vitorlás turizmus által nyújtott vonzerő alakulására
    • 21.7. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
• chevron_rightIV. Az innovatív vonzerőfejlesztés gyakorlati megvalósulásai az aktív turizmus területén
  • chevron_right22. Kerékpáros turisztikai szolgáltatásfejlesztés a négy évszakos Balatonért: a BalatonBike365 esettanulmánya
    • 22.1. Bevezetés
    • chevron_right22.2. A Balaton turisztikai pozíciója
      • 22.2.1. A Balaton turisztikai teljesítménye, jellemzői
      • 22.2.2. A Balaton jövőbeli márkapozíciója, kitörési pontok
    • chevron_right22.3. A Balatonbike365 projekt
      • 22.3.1. A fejlesztéssel elérni kívánt célok
      • 22.3.2. A fejlesztési projekt elemei és a megvalósítás ütemezése
      • 22.3.3. A fejlesztési projekt megvalósításának időkeretei
    • 22.4. A projekt néhány sajátos vonása
    • chevron_right22.5. A projekt eredményeinek fenntartása
      • 22.5.1. A kommunikációs infrastruktúra fenntartása
      • 22.5.2. A fizikai infrastruktúra fenntartása
      • 22.5.3. Edukációs, szemléletformáló feladatok
      • 22.5.4. Fenntarthatósági kérdések: a Balatonbike365 marketingkommunikációs ügynökség
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right23. A gyalogos aktív turisztikai útvonalak fejlesztési szempontjai a nemzetközi jó gyakorlatok fényében
    • 23.1. Bevezetés
    • 23.2. A kijelölt gyalogos turisztikai és rekreációs célú útvonalhálózat Magyarországon
    • 23.3. Elméleti áttekintés
    • 23.4. Fejlesztési szempontok nemzetközi jó gyakorlatok alapján
    • 23.5. Összefoglaló következtetések és javaslatok
    • Felhasznált irodalom
    • Melléklet
  • chevron_right24. Desztináción alapuló fejlesztések ismertetése különös tekintettel a Dunakanyar régióra
    • 24.1. Bevezetés
    • 24.2. A téma fontossága és a desztináció területi lehatárolása
    • 24.3. Desztinációs profil és márkakép
    • chevron_right24.4. A desztináció rövid bemutatása, helyzetelemzés
      • 24.4.1. Turizmusföldrajzi pozíció
      • 24.4.2. Kulturális pozíció
      • 24.4.3. Keresleti, látogatói-mix pozíció
      • 24.4.4. Kínálati, értékesíthetőségi pozíció
      • 24.4.5. Problémafelvetés
    • chevron_right24.5. Elméleti megalapozottság (kontextus)
      • 24.5.1. Módszertani háttér
      • 24.5.2. A turisztikai trendek átalakulása
      • 24.5.3. A Dunakanyar vizsgálata a jövőképesség tekintetében
    • chevron_right24.6. A térségre jellemző fogyasztói attitűdök
      • 24.6.1. A szinergikus turisztikai termék iránti igény
      • 24.6.2. A látogatók magatartásmintái
      • 24.6.3. Innovatív termékfejlesztés
    • 24.7. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right25. Vonzerőfejlesztés a Dunakanyarban gyakorlati megközelítésben
    • 25.1. Bevezetés
    • chevron_right25.2. A Dunakanyar turizmusának áttekintése
      • 25.2.1. A turisztikai térség bemutatása
      • 25.2.2. A turisztikai fogadóterület pozíciója
      • 25.2.3. Régiós keresleti és kínálati tendenciák
      • 25.2.4. Földrajzi helyzet
      • 25.2.5. Szezonalitás
    • chevron_right25.3. Vonzerőfejlesztési javaslatok
      • 25.3.1. Design-vezérelt értékláncok alkotása
      • 25.3.2. Életstílus-meghosszabbítás autentikus környezetben
      • 25.3.3. A térség csomagajánlataira vonatkozó javaslatok
      • 25.3.4. Fejlesztési javaslatok
    • 25.4. Összefoglalás
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right26. Aktívan a Szigetközben
    • 26.1. Bevezetés
    • 26.2. Kerékpáros turizmus
    • chevron_right26.3. Kerékpárhálózat a Szigetközben
      • 23.3.1. A kerékpáros turizmus keresleti oldalának vizsgálata a Szigetközben
    • 23.4. Következtetések, összegzés
    • Felhasznált irodalom

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 295 935 1

Immáron két éve alkalmazandók az általános adatvédelmi rendelet, a GDPR rendelkezései. Ebben az időszakban a korábbiakhoz képest erőteljesebb figyelmet kapott az adatvédelem, amelyet 2018-ban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elsősorban arra igyekezett felhasználni, hogy minél szélesebb körben ismertesse az új szabályozást és az azzal kapcsolatos jogértelmezéseit. A 2019. évben ugyanakkor már megszaporodtak a bírsággal záruló adatvédelmi hatósági eljárások. Mivel az adatkezelők (legyenek akár vállalkozások, akár önkormányzatok, akár más szervezetek) számára egyre nagyobb kockázatot jelent, ha az adatkezelési tevékenységüket nem a jogszabályi előírásokkal összhangban végzik, fontos számukra, hogy megismerjék, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság miként értelmezi a GDPR-ban foglaltakat.

A kötet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak a GDPR előírásait értelmező, elsősorban a nyilvánosságra hozott határozataiban megjelenő gyakorlatát dolgozza fel, témakörönként tekintve át a hatóság megállapításait.

Ajánlott mindazoknak, akik meg kívánják ismerni, hogy az elmúlt évben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság milyen jogértelmezések alapján hozta meg határozatait. Segítséget kívánunk nyújtani ahhoz, hogy az adatkezelők adatkezelési tevékenységüket a Hatóság gyakorlatára tekintettel tudják folytatni. A kötet kiemelten hasznos lehet adatkezelők, adatvédelmi tisztviselők (DPO-k), adatvédelmi szakjogászok, ügyvédek, hatóságok, jegyzők, adatvédelmi szakjogászok, gazdasági társaságok jogtanácsosai, vezető tisztségviselői, HR-vezetői, illetve marketingvezetői számára. A kiadvány ugyanakkor nemcsak az adatkezelők, hanem az érintetteknek, azaz azon személyeknek is fontos információkkal szolgál, akiknek személyes adatai kezelésére kerülnek, támogatva őket és jogi képviselőiket az adatkezeléssel összefüggő jogok érvényesítésében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-nemzeti-adatvedelmi-es-informacioszabadsag-hatosag-altalanos-adatvedelmi-rendelettel-gdpr-kapcsolatos-2019-es-ertelmezesei//