MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) kapcsolatos 2019-es értelmezései
Az adattakarékosság elve
A Hatóság megállapította, hogy egy sportegyesület jogszerű cél nélkül kezel személyes adatokat, megsértve ezzel a GDPR 5. cikk (1) bekezdés b) pontjában szabályozott célhoz kötöttség elvét, amikor a bárki által használható futópályára történő belépéshez a sportolni szándékozó személy nevét és telefonszámát rögzíti. Az adatkezelés célját, illetve a mögötte húzódó érdeket adatkezelés nélkül is meg lehet valósítani. A kitiltott vagy eltiltott személyek belépésének megtagadása és ezzel összefüggésben a jogsértés miatt eltiltott személyek azonosítása mint adatkezelési cél jogszerű lehet, ehhez azonban nem alkalmas eszköz valamennyi sportolni kívánó személy adatának a felírása, elegendő csupán a jogsértést elkövető személyek adatainak a rögzítése. Ez következik a GDPR 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti adattakarékosság elvéből is, mely szerint a személyes adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk. A sportolók aktuális létszámának nyilvántartásával kapcsolatban a Hatóság álláspontja az volt, hogy ahhoz nem szükséges személyes adatok kezelése. Amennyiben a pályát használók számát szeretné nyilvántartani a sportegyesület, az megvalósítható bármilyen, az érintett azonosítására nem alkalmas jelzés alapján is. A Hatóság felszólította a sportegyesületet, hogy vizsgálja felül adatkezelési gyakorlatát, és alakítsa át azt a GDPR rendelkezéseinek megfelelően, vagy szüntesse meg a kifogásolt adatkezelést, továbbá amennyiben az Egyesület a sportpálya használatával összefüggésében szükségesnek tartja a személyes adatok kezelését, úgy célonként, arányosítva végezzen érdekmérlegelést a fent kifejtettek szerint, és készítsen megfelelő adatkezelési tájékoztatót, kitérve valamennyi adatkezelési körülményre.
Tartalomjegyzék
- A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) kapcsolatos 2019-es értelmezései
- Impresszum
- Előszó
- Rövidítések jegyzéke
- 1. Az általános adatvédelmi rendelet hatálya
- 2. Megfelelés az általános adatvédelmi rendeletnek – a rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően megkezdett adatkezelés esetén
- 3. Az érintett
- 4. Személyes adatok
- 5. Az adatkezelő
- 6. Közös adatkezelés
- 7. Az adatfeldolgozó
- 8. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvek
- 8.1. Az adatkezelés fő elvei
- 8.2. A tisztességes és átlátható adatkezelés elve
- 8.3. A célhoz kötöttség elve, a készletező adatgyűjtés
- 8.4. A fokozatosság elve
- 8.5. Az adatminimalizálás elve
- 8.6. Az adattakarékosság elve
- 8.7. A pontosság elve
- 8.8. A korlátozott tárolhatóság elve
- 8.9. Az integritás és bizalmas jelleg elve
- 8.10. Az elszámoltathatóság elve
- 8.11. Az osztott információs rendszerek alkotmányossági követelménye, az univerzális azonosító szám alkotmányjogi tilalma
- 8.1. Az adatkezelés fő elvei
- 9. Az adatkezelés jogalapja
- 10. Az érintett hozzájárulása az adatkezeléshez
- 10.1. A hozzájárulással szembeni követelmények
- 10.2. A megfelelő tájékoztatás követelménye
- 10.3. Az önkéntesség követelménye
- 10.4. A kifejezettség követelménye
- 10.5. Az érintett akaratának konkrét, egyértelmű kinyilvánítása
- 10.6. A passzív hozzájárulás kizártsága
- 10.7. Formai követelmények
- 10.8. A hozzájárulás kiterjesztő értelmezésének tilalma
- 10.9. A hozzájárulás megadásának igazolása
- 10.10. Hozzájárulás több adatkezelési cél esetén
- 10.11. Általános hozzájárulás
- 10.12. A hozzájárulás visszavonása
- 10.13. Hozzájárulás munkavállaló adatainak kezelésekor
- 10.14. Kiskorú érintett hozzájárulása
- 10.15. A fénykép, videó készítéséhez és felhasználásához adott hozzájárulás
- 10.16. A hozzájárulás beszerzésének szükségessége iskolai fényképek esetén
- 10.1. A hozzájárulással szembeni követelmények
- 11. A szerződés teljesítéséhez szükséges adatkezelés
- 12. Jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés
- 13. Létfontosságú érdeken alapuló adatkezelés
- 14. Közérdekű feladat végrehajtásához szükséges adatkezelés
- 15. A jogos érdeken alapuló adatkezelés
- 16. Az eredeti céltól eltérő célból való adatkezelés
- 17. Az érintetti jogok gyakorlása
- 17.1. Az érintetti kérelmek benyújtásának elősegítése
- 17.2. Az érintetti kérelmek benyújtásának csatornái
- 17.3. Az érintetti jogok gyakorlására vonatkozó intézkedésekről adandó tájékoztatás határideje
- 17.4. Az érintetti jogok gyakorlására vonatkozó intézkedések elmaradásáról adandó tájékoztatás
- 17.5. A kérelmet benyújtó érintettnek nyújtandó tájékoztatás
- 17.6. A kérelmet benyújtó személy azonosítása
- 17.1. Az érintetti kérelmek benyújtásának elősegítése
- 18. Az érintett tájékoztatáshoz való joga
- 18.1. Az érintettnek nyújtandó tájékoztatás
- 18.2. Mentesülés a tájékoztatási kötelezettség alól
- 18.3. Az érintett tájékoztatásával kapcsolatos követelmények
- 18.4. A tájékoztatás megvalósításának módja
- 18.5. A tájékoztatás érintett általi „elfogadása”
- 18.6. Az érintett tájékoztatása, ha a személyes adatokat nem az érintettől szerezték meg
- 18.7. Az érintett tájékoztatás az eredeti céltól eltérő adatkezelésről
- 18.8. Az érintett tájékoztatási joga és az üzleti titok védelme
- 18.9. Az adatkezelési tájékoztatás nyelve
- 18.10. Adatkezelési tájékoztatás kiskorú érintett esetén
- 18.11. Tájékoztatás kamera alkalmazása esetén
- 18.12. Tájékoztatás egészségügyi intézményben történő képfelvétel készítéséről
- 18.1. Az érintettnek nyújtandó tájékoztatás
- 19. Az érintett hozzáférési joga
- 19.1. A hozzáférési jog
- 19.2. A hozzáférési jog kapcsán nyújtandó tájékoztatás
- 19.3. A másolat rendelkezésre bocsátásához való jog
- 19.4. A másolat költségmentessége
- 19.5. A kamerafelvételhez való hozzáférés
- 19.6. A hangfelvételhez való hozzáférés
- 19.7. A szülők hozzáférési joga kiskorú érintett esetén
- 19.1. A hozzáférési jog
- 20. A törléshez való jog
- 20.1. A törléshez való jog
- 20.2. Az elfeledtetéshez való jog
- 20.3. Törlés az adatkezeléshez adott hozzájárulás visszavonása következtében
- 20.4. A törlés iránti kérelem teljesítésének jogsértő mellőzése
- 20.5. A törlés iránti kérelem teljesítésének jogszerű mellőzése
- 20.6. A törléshez való jog korlátja a véleménynyilvánítás szabadságához szükséges adatkezelés esetén
- 20.7. A törléshez való jog korlátja a jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges adatkezelés esetén
- 20.8. Tájékoztatás a személyes adatok törléséről
- 20.9. A személyes adatok törlésének módja
- 20.10. A személyes adatok törlése megtörténtének igazolása
- 20.1. A törléshez való jog
- 21. Az adatkezelés korlátozásához való jog
- 22. Az adathordozhatósághoz való jog
- 23. A tiltakozáshoz való jog
- 24. Technikai és szervezési intézkedések
- 25. A beépített és alapértelmezett adatvédelem
- 26. Az adatkezelés megfelelő szintű biztonságának garantálása
- 27. Adatkezelési nyilvántartás
- 28. Adatvédelmi hatásvizsgálat
- 29. Adatvédelmi incidens
- 29.1. Adatvédelmi incidens
- 29.2. Kockázatelemzés az adatvédelmi incidenssel kapcsolatban
- 29.3. Az adatvédelmi incidens bejelentése
- 29.4. Az adatvédelmi incidens bejelentésének mellőzése
- 29.5. Az adatvédelmi incidens bejelentésének határideje
- 29.6. Az adatvédelmi incidens szakaszos bejelentése
- 29.7. Intézkedések az első figyelmeztető jelzés alapján
- 29.8. A felettes vezető értesítése az adatvédelmi incidensről
- 29.9. Az adatvédelmi tisztviselő értesítése az adatvédelmi incidensről
- 29.10. Az adatvédelmi incidensek kezelésére vonatkozó belső eljárásrend
- 29.11. Technikai és szervezési intézkedések a további kockázatok megelőzése érdekében
- 29.12. Az érintettek tájékoztatása az adatvédelmi incidensről
- 29.13. Az érintettek tájékoztatása az adatvédelmi incidensről nyilvánosan közzétett információk útján
- 29.14. Az adatvédelmi incidens nyilvántartása
- 29.15. Határon átnyúló adatkezeléssel kapcsolatos adatvédelmi incidensek
- 29.1. Adatvédelmi incidens
- 30. Magatartási kódex
- 31. Honlappal kapcsolatos adatkezelés
- 32. Helyi önkormányzat adatkezelése
- 33. Munkáltatói adatkezelés
- 33.1. A munkavállaló mint adatkezelő
- 33.2. A munkavállaló adatkezelési tevékenysége
- 33.3. A munkavállaló részére nyújtott tájékoztatás
- 33.4. A munkavállaló személyes adatai munkáltató általi kezelésére irányadó szabályok
- 33.5. A munkavállaló erkölcsi bizonyítványának munkáltató általi kezelése
- 33.6. A munkavállalók kötelező biometrikus azonosítása
- 33.7. A munkáltató által a munkavállaló rendelkezésére bocsátott e-mail fiókkal, számítástechnikai eszközzel kapcsolatos adatkezelés
- 33.8. Volt munkavállaló e-mail fiókjai archivált tartalmának tárolása és az azokban történő dokumentumkeresés
- 33.9. A munkavállaló hozzájárulása az adatkezeléshez
- 33.10. A munkavállaló személyes adatainak kezelése a munkáltatóval kötött szerződés teljesítése érdekében
- 33.11. A munkáltató által kezelt személyes adatok törlése
- 33.12. A munkáltató által a munkavállaló rendelkezésére bocsátott e-mail fiók ellenőrzése
- 33.13. A munkavállaló kamerával történő megfigyelése
- 33.1. A munkavállaló mint adatkezelő
- 34. A felügyeleti hatóság által alkalmazott szankció
Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.
Online megjelenés éve: 2020
Nyomtatott megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 295 935 1
Immáron két éve alkalmazandók az általános adatvédelmi rendelet, a GDPR rendelkezései. Ebben az időszakban a korábbiakhoz képest erőteljesebb figyelmet kapott az adatvédelem, amelyet 2018-ban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elsősorban arra igyekezett felhasználni, hogy minél szélesebb körben ismertesse az új szabályozást és az azzal kapcsolatos jogértelmezéseit. A 2019. évben ugyanakkor már megszaporodtak a bírsággal záruló adatvédelmi hatósági eljárások. Mivel az adatkezelők (legyenek akár vállalkozások, akár önkormányzatok, akár más szervezetek) számára egyre nagyobb kockázatot jelent, ha az adatkezelési tevékenységüket nem a jogszabályi előírásokkal összhangban végzik, fontos számukra, hogy megismerjék, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság miként értelmezi a GDPR-ban foglaltakat. A kötet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak a GDPR előírásait értelmező, elsősorban a nyilvánosságra hozott határozataiban megjelenő gyakorlatát dolgozza fel, témakörönként tekintve át a hatóság megállapításait. Ajánlott mindazoknak, akik meg kívánják ismerni, hogy az elmúlt évben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság milyen jogértelmezések alapján hozta meg határozatait. Segítséget kívánunk nyújtani ahhoz, hogy az adatkezelők adatkezelési tevékenységüket a Hatóság gyakorlatára tekintettel tudják folytatni. A kötet kiemelten hasznos lehet adatkezelők, adatvédelmi tisztviselők (DPO-k), adatvédelmi szakjogászok, ügyvédek, hatóságok, jegyzők, adatvédelmi szakjogászok, gazdasági társaságok jogtanácsosai, vezető tisztségviselői, HR-vezetői, illetve marketingvezetői számára. A kiadvány ugyanakkor nemcsak az adatkezelők, hanem az érintetteknek, azaz azon személyeknek is fontos információkkal szolgál, akiknek személyes adatai kezelésére kerülnek, támogatva őket és jogi képviselőiket az adatkezeléssel összefüggő jogok érvényesítésében.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
