MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A digitális pedagógia elmélete
A tervezett elavulásról
A digitális pedagógia technológiai horizontja folyamatosan változik, terebélyesedik. A technikai fejlődés és a társadalmi változások hatására új jelenségek kerülnek a határon belülre, miközben mások kilépnek a területről. Trendek erősödnek meg és halványulnak el – lásd például a MOOC kezdeti népszerűségét. Egyes módszertanok elérik a produktivitás fennsíkját, míg mások nem váltják be a hozzájuk fűzött ígéreteket, és eltűnnek – lásd például a közösen írt online regényeket az irodalomtanítás dimenziójában. Jó gyakorlatok maradnak elszigeteltek. Az oktatásban használt alkalmazások és tartalmak lesznek nagyon népszerűek, majd nyomuk vész, és nem érhetők el többé. Ennek oka lehet, hogy az időközben megváltozott üzleti modell már nem teszi lehetővé ingyenes használatukat, vagy maga a fejlesztő dönt a szolgáltatás befejezése mellett. Ez történt a Google+-szal. Tekintsünk tehát a szándékosan ritkán említett alkalmazásokat és platformokat egy bázisnak, amelyről a jövőben újonnan felfedezendő területekre lehet pedagógiai felderítő utakat, sőt expedíciókat indítani.
Tartalomjegyzék
- A digitális pedagógia elmélete
- Impresszum
- Előszó
- Köszönetnyilvánítás
- Van-e tanár ebben az osztályban?
- 1. Bevezetés
- 2. Pedagógiai diskurzusok az információs társadalomban
- 3. A jövő digitális • Az információs társadalom és a digitális kultúra
- 4. A digitális pedagógia
- 4.1. A digitális pedagógia, az információs társadalom és a digitális kultúra rendszere
- 4.2. Az internetes kommunikáció és média rövid története a tanulás és tanítás folyamatainak szempontjából
- 4.3. Oktatás képernyők és adatbázisok környezetében
- 4.3.1. A 2010-es évektől domináns pedagógiai stratégiák és módszerek
- 4.3.2. A módszertanok bemutatásának szelekciójáról
- 4.3.3. Vidd haza az iskolát!
- 4.3.4. Vissza az osztályterembe!
- 4.3.5. Játszani is engedd!
- 4.3.6. A saját emlékezetkultúra és mikronarratíva kialakítása
- 4.3.7. Mikrotartalmak csökkentett összetevőkkel
- 4.3.8. Iskola az egész világ
- 4.3.9. Hagyományos oktatási gyakorlatot csak nyomokban tartalmaz
- 4.3.1. A 2010-es évektől domináns pedagógiai stratégiák és módszerek
- 4.4. Szellem a gépben
- 4.4.1. Beniger forradalma
- 4.4.2. Tomasello elméje
- 4.4.3. Donald külső szimbolikus tára
- 4.4.4. A gépek mesterséges intelligenciája
- 4.4.5. Turing hagymahéja
- 4.4.6. Searle szobája
- 4.4.7. Postman képernyője
- 4.4.8. Dewar nem szándékolt következményei
- 4.4.9. Ong írásbelisége
- 4.4.10. Borges könyvtára
- 4.4.11. Landow hipervilága
- 4.4.12. Virilio sebessége
- 4.4.13. Lezárás
- 4.4.1. Beniger forradalma
- 5. Didaktika 2.0
- 5.1. Bevezetés
- 5.2. A digitális pedagógia környezetében alkalmazott technológia hatása a kognitív képességekre
- 5.3. Kihívások és pedagógiai szempontok
- 5.3.1. Új interfész és a hozzá kapcsolódó írástudás. A képernyő és a hipertext
- 5.3.2. Pedagógiai szempont: átalakuló olvasási szokások
- 5.3.3. Képi fordulat és élményszerűség
- 5.3.4. Pedagógiai szempont: a mémek
- 5.3.5. Szabadon írható platformok
- 5.3.6. Pedagógiai szempont: a bizonytalanság növekedése és a végtelen kínálat görbéje
- 5.3.7. Új valóságmetaforák
- 5.3.8. Pedagógiai szempont: virtuális valóság és távoli jelenlét
- 5.3.9. Pedagógiai szempont: az augmentált valóság
- 5.3.1. Új interfész és a hozzá kapcsolódó írástudás. A képernyő és a hipertext
- 5.4. Oktatás járvány idején
- 5.5. A pedagógiai rendszer további szereplői
- 5.6. A tanítás és tanulás új felületei és rítusai
- 5.6.1. Keretrendszerek (tanulásmenedzsment-rendszerek)
- 5.6.2. Online oktatóvideó
- 5.6.3. Tantárgyi blog
- 5.6.4. Augmentált valóságtér
- 5.6.5. Virtuális valóságtér
- 5.6.6. Vitafórum
- 5.6.7. Csevegőprogram
- 5.6.8. Valós idejű videokonferencia-rendszer
- 5.6.9. Valós idejű videokonferencia szöveges visszajelzési lehetőséggel
- 5.6.10. Online kollaborációs felület
- 5.6.11. Digitális történetmondás online felületen
- 5.6.12. Podcast
- 5.6.13. Online faliújság
- 5.6.14. Online feladatlapok, tesztek
- 5.6.1. Keretrendszerek (tanulásmenedzsment-rendszerek)
- 5.7. Egy felmérés tanulságai
- 5.8. A hagyományos osztálytermi oktatási módszerek javasolt technológiai transzformációja
- 5.9. Az egyes életkori csoportok fejlődéslélektani jellemzőinek figyelembevétele
- 6. A digitális pedagógia elméleti kerete
- Melléklet • Stratégiák és keretrendszerek
- Irodalomjegyzék
- A szerző életrajza
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 585 9
A kötet a digitalizáció és a hálózati lét természetéből fakadó pedagógiai kérdéseket az online kommunikáció és média kérdéseivel strukturális összefüggésben jeleníti meg. A mű célja a pedagógiai gyakorlattal szerves egészet alkotó elméleti keretrendszer megalkotása, amely közös nevelés-, illetve média- és kommunikációtudományi elveken alapszik. Szűts Zoltán definíciója szerint a digitális pedagógia az osztálytermi vagy távoktatási módszertanok, gondolkodásmódok, szervezési folyamatok és munkaformák olyan egysége, amely infokommunikációs eszközökre, képernyőkre, adatbázisokra és digitális tartalmakra épül. A szerző nem titkolt szándéka megtalálni az egyensúlyt a technooptimizmus és -pesszimizmus között, miközben lándzsát tör a tudatos digitálistechnológia-használat jól azonosítható előnyei mellett.
Hivatkozás: https://mersz.hu/szuts-a-digitalis-pedagogia-elmelete//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
