MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A digitális pedagógia elmélete
Turing hagymahéja
Az 1940-es évektől kezdődően az agy komputációs tevékenységének egyre nagyobb részét fokozatosan átvették az algoritmusok. Kevés hasonló példa akad az emberi elme által tervezett technológia történetében arra, hogy egy adott feladatsor elvégzésére fejlesztett gépek végül egészen más területen váljanak dominánssá. Ez történt a computerekkel, amelyek az évtizedek során – eltávolodva eredeti feladatuktól, a kutatókat, közgazdászokat vagy más szakembereket segítő kalkulációktól – egyre nagyobb és nagyobb szerepet kaptak nem csupán a kommunikációs folyamatokban, a médiatartalmak előállításában, továbbításában és megjelenítésében, de a szemléltetésben és a tanulási folyamatokban is. A kezdetben monitor nélküli eszközök idővel rendkívül valósághű megjelenítésre képes kijelzővel egészültek ki, elterjesztették a másodlagos írásbeliség és az ultranagy felbontású képek kultúráját. A gépek működését ma már a hálózati együttműködés definiálja, miközben minden korábbi technológiánál erőteljesebben formálják át a társadalom szerkezetét, ezzel együtt pedig a tanítás és tanulás folyamatait is.1
Tartalomjegyzék
- A digitális pedagógia elmélete
- Impresszum
- Előszó
- Köszönetnyilvánítás
- Van-e tanár ebben az osztályban?
- 1. Bevezetés
- 2. Pedagógiai diskurzusok az információs társadalomban
- 3. A jövő digitális • Az információs társadalom és a digitális kultúra
- 4. A digitális pedagógia
- 4.1. A digitális pedagógia, az információs társadalom és a digitális kultúra rendszere
- 4.2. Az internetes kommunikáció és média rövid története a tanulás és tanítás folyamatainak szempontjából
- 4.3. Oktatás képernyők és adatbázisok környezetében
- 4.3.1. A 2010-es évektől domináns pedagógiai stratégiák és módszerek
- 4.3.2. A módszertanok bemutatásának szelekciójáról
- 4.3.3. Vidd haza az iskolát!
- 4.3.4. Vissza az osztályterembe!
- 4.3.5. Játszani is engedd!
- 4.3.6. A saját emlékezetkultúra és mikronarratíva kialakítása
- 4.3.7. Mikrotartalmak csökkentett összetevőkkel
- 4.3.8. Iskola az egész világ
- 4.3.9. Hagyományos oktatási gyakorlatot csak nyomokban tartalmaz
- 4.3.1. A 2010-es évektől domináns pedagógiai stratégiák és módszerek
- 4.4. Szellem a gépben
- 4.4.1. Beniger forradalma
- 4.4.2. Tomasello elméje
- 4.4.3. Donald külső szimbolikus tára
- 4.4.4. A gépek mesterséges intelligenciája
- 4.4.5. Turing hagymahéja
- 4.4.6. Searle szobája
- 4.4.7. Postman képernyője
- 4.4.8. Dewar nem szándékolt következményei
- 4.4.9. Ong írásbelisége
- 4.4.10. Borges könyvtára
- 4.4.11. Landow hipervilága
- 4.4.12. Virilio sebessége
- 4.4.13. Lezárás
- 4.4.1. Beniger forradalma
- 5. Didaktika 2.0
- 5.1. Bevezetés
- 5.2. A digitális pedagógia környezetében alkalmazott technológia hatása a kognitív képességekre
- 5.3. Kihívások és pedagógiai szempontok
- 5.3.1. Új interfész és a hozzá kapcsolódó írástudás. A képernyő és a hipertext
- 5.3.2. Pedagógiai szempont: átalakuló olvasási szokások
- 5.3.3. Képi fordulat és élményszerűség
- 5.3.4. Pedagógiai szempont: a mémek
- 5.3.5. Szabadon írható platformok
- 5.3.6. Pedagógiai szempont: a bizonytalanság növekedése és a végtelen kínálat görbéje
- 5.3.7. Új valóságmetaforák
- 5.3.8. Pedagógiai szempont: virtuális valóság és távoli jelenlét
- 5.3.9. Pedagógiai szempont: az augmentált valóság
- 5.3.1. Új interfész és a hozzá kapcsolódó írástudás. A képernyő és a hipertext
- 5.4. Oktatás járvány idején
- 5.5. A pedagógiai rendszer további szereplői
- 5.6. A tanítás és tanulás új felületei és rítusai
- 5.6.1. Keretrendszerek (tanulásmenedzsment-rendszerek)
- 5.6.2. Online oktatóvideó
- 5.6.3. Tantárgyi blog
- 5.6.4. Augmentált valóságtér
- 5.6.5. Virtuális valóságtér
- 5.6.6. Vitafórum
- 5.6.7. Csevegőprogram
- 5.6.8. Valós idejű videokonferencia-rendszer
- 5.6.9. Valós idejű videokonferencia szöveges visszajelzési lehetőséggel
- 5.6.10. Online kollaborációs felület
- 5.6.11. Digitális történetmondás online felületen
- 5.6.12. Podcast
- 5.6.13. Online faliújság
- 5.6.14. Online feladatlapok, tesztek
- 5.6.1. Keretrendszerek (tanulásmenedzsment-rendszerek)
- 5.7. Egy felmérés tanulságai
- 5.8. A hagyományos osztálytermi oktatási módszerek javasolt technológiai transzformációja
- 5.9. Az egyes életkori csoportok fejlődéslélektani jellemzőinek figyelembevétele
- 6. A digitális pedagógia elméleti kerete
- Melléklet • Stratégiák és keretrendszerek
- Irodalomjegyzék
- A szerző életrajza
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 585 9
A kötet a digitalizáció és a hálózati lét természetéből fakadó pedagógiai kérdéseket az online kommunikáció és média kérdéseivel strukturális összefüggésben jeleníti meg. A mű célja a pedagógiai gyakorlattal szerves egészet alkotó elméleti keretrendszer megalkotása, amely közös nevelés-, illetve média- és kommunikációtudományi elveken alapszik. Szűts Zoltán definíciója szerint a digitális pedagógia az osztálytermi vagy távoktatási módszertanok, gondolkodásmódok, szervezési folyamatok és munkaformák olyan egysége, amely infokommunikációs eszközökre, képernyőkre, adatbázisokra és digitális tartalmakra épül. A szerző nem titkolt szándéka megtalálni az egyensúlyt a technooptimizmus és -pesszimizmus között, miközben lándzsát tör a tudatos digitálistechnológia-használat jól azonosítható előnyei mellett.
Hivatkozás: https://mersz.hu/szuts-a-digitalis-pedagogia-elmelete//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
