MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A digitális pedagógia elmélete
Pedagógiai szempont: virtuális valóság és távoli jelenlét
Akármennyire próbálunk eltávolodni a technikai determináltság kényszerétől, el kell ismernünk, hogy az új valóságmetaforák közül kiemelkedő virtuális valóság (virtual reality, VR) alapvetően eszközfüggő. A virtuális valóság élményét digitális eszközök segítségével lehet biztosítani. Kezdetben a számítógépek kijelzője, a későbbiekben pedig okostelefonok, erre tervezett szemüvegek és különböző érzékelők tették lehetővé az elmélyülést és az irányítást. A jelenséget elméleti síkon megragadva elmondhatjuk, hogy a virtuális valóság szinkron létezést feltételez. Az egyik egy közeli (presence), míg a másik egy távoli (telepresence). Az utóbbi teszi lehetővé, hogy a felhasználó úgy vegyen részt távoli – virtuális – eseményekben, sőt alakítsa őket, mintha a helyszínen lenne. Mivel az észlelést telekommunikációs (digitális) technológiák mediatizálják, a felhasználó mindkét környezetet egyszerre érzékeli. Cselekvéssorozatát abban a fizikai térben hajtja végre, amelyben az eszközök is találhatók, míg a digitális média a virtuális valóság érzetét kelti.1
Tartalomjegyzék
- A digitális pedagógia elmélete
- Impresszum
- Előszó
- Köszönetnyilvánítás
- Van-e tanár ebben az osztályban?
- 1. Bevezetés
- 2. Pedagógiai diskurzusok az információs társadalomban
- 3. A jövő digitális • Az információs társadalom és a digitális kultúra
- 4. A digitális pedagógia
- 4.1. A digitális pedagógia, az információs társadalom és a digitális kultúra rendszere
- 4.2. Az internetes kommunikáció és média rövid története a tanulás és tanítás folyamatainak szempontjából
- 4.3. Oktatás képernyők és adatbázisok környezetében
- 4.3.1. A 2010-es évektől domináns pedagógiai stratégiák és módszerek
- 4.3.2. A módszertanok bemutatásának szelekciójáról
- 4.3.3. Vidd haza az iskolát!
- 4.3.4. Vissza az osztályterembe!
- 4.3.5. Játszani is engedd!
- 4.3.6. A saját emlékezetkultúra és mikronarratíva kialakítása
- 4.3.7. Mikrotartalmak csökkentett összetevőkkel
- 4.3.8. Iskola az egész világ
- 4.3.9. Hagyományos oktatási gyakorlatot csak nyomokban tartalmaz
- 4.3.1. A 2010-es évektől domináns pedagógiai stratégiák és módszerek
- 4.4. Szellem a gépben
- 4.4.1. Beniger forradalma
- 4.4.2. Tomasello elméje
- 4.4.3. Donald külső szimbolikus tára
- 4.4.4. A gépek mesterséges intelligenciája
- 4.4.5. Turing hagymahéja
- 4.4.6. Searle szobája
- 4.4.7. Postman képernyője
- 4.4.8. Dewar nem szándékolt következményei
- 4.4.9. Ong írásbelisége
- 4.4.10. Borges könyvtára
- 4.4.11. Landow hipervilága
- 4.4.12. Virilio sebessége
- 4.4.13. Lezárás
- 4.4.1. Beniger forradalma
- 5. Didaktika 2.0
- 5.1. Bevezetés
- 5.2. A digitális pedagógia környezetében alkalmazott technológia hatása a kognitív képességekre
- 5.3. Kihívások és pedagógiai szempontok
- 5.3.1. Új interfész és a hozzá kapcsolódó írástudás. A képernyő és a hipertext
- 5.3.2. Pedagógiai szempont: átalakuló olvasási szokások
- 5.3.3. Képi fordulat és élményszerűség
- 5.3.4. Pedagógiai szempont: a mémek
- 5.3.5. Szabadon írható platformok
- 5.3.6. Pedagógiai szempont: a bizonytalanság növekedése és a végtelen kínálat görbéje
- 5.3.7. Új valóságmetaforák
- 5.3.8. Pedagógiai szempont: virtuális valóság és távoli jelenlét
- 5.3.9. Pedagógiai szempont: az augmentált valóság
- 5.3.1. Új interfész és a hozzá kapcsolódó írástudás. A képernyő és a hipertext
- 5.4. Oktatás járvány idején
- 5.5. A pedagógiai rendszer további szereplői
- 5.6. A tanítás és tanulás új felületei és rítusai
- 5.6.1. Keretrendszerek (tanulásmenedzsment-rendszerek)
- 5.6.2. Online oktatóvideó
- 5.6.3. Tantárgyi blog
- 5.6.4. Augmentált valóságtér
- 5.6.5. Virtuális valóságtér
- 5.6.6. Vitafórum
- 5.6.7. Csevegőprogram
- 5.6.8. Valós idejű videokonferencia-rendszer
- 5.6.9. Valós idejű videokonferencia szöveges visszajelzési lehetőséggel
- 5.6.10. Online kollaborációs felület
- 5.6.11. Digitális történetmondás online felületen
- 5.6.12. Podcast
- 5.6.13. Online faliújság
- 5.6.14. Online feladatlapok, tesztek
- 5.6.1. Keretrendszerek (tanulásmenedzsment-rendszerek)
- 5.7. Egy felmérés tanulságai
- 5.8. A hagyományos osztálytermi oktatási módszerek javasolt technológiai transzformációja
- 5.9. Az egyes életkori csoportok fejlődéslélektani jellemzőinek figyelembevétele
- 6. A digitális pedagógia elméleti kerete
- Melléklet • Stratégiák és keretrendszerek
- Irodalomjegyzék
- A szerző életrajza
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 585 9
A kötet a digitalizáció és a hálózati lét természetéből fakadó pedagógiai kérdéseket az online kommunikáció és média kérdéseivel strukturális összefüggésben jeleníti meg. A mű célja a pedagógiai gyakorlattal szerves egészet alkotó elméleti keretrendszer megalkotása, amely közös nevelés-, illetve média- és kommunikációtudományi elveken alapszik. Szűts Zoltán definíciója szerint a digitális pedagógia az osztálytermi vagy távoktatási módszertanok, gondolkodásmódok, szervezési folyamatok és munkaformák olyan egysége, amely infokommunikációs eszközökre, képernyőkre, adatbázisokra és digitális tartalmakra épül. A szerző nem titkolt szándéka megtalálni az egyensúlyt a technooptimizmus és -pesszimizmus között, miközben lándzsát tör a tudatos digitálistechnológia-használat jól azonosítható előnyei mellett.
Hivatkozás: https://mersz.hu/szuts-a-digitalis-pedagogia-elmelete//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
